Leo Nash - Vidéki Sanzen

[Fasírt]

Név: Leo Nash
Születési hely és idő: Blaine County 11/01/2005
Lakhely: Los Santos.
Súly: 95 kg.
Magasság: 179 cm.

Tanulékony - Makacs
Életvidám - Robbanékony
Segítőkész - Faragatlan
Maximalista - Nyers​

---

Leo Nash története

A vidéki táj végtelen horizontján, ahol a búzamezők aranyló hullámai találkoznak az ég kékjével, Leo Nash töltötte gyermekkorát. Egy kis farmon nőtt fel, ahol az édesanyja szeretettel nevelte, de apja árnyéka sötétítette be az életét. Az alkohol szaga és az indulatok zaja gyakori vendég volt otthonukban. Leo hamar megtanulta, hogy a csend és a menekülés az egyetlen mentsvár lehet.

20 évesen, a múltjának terheitől megrogyva, de a remény apró szikrájával a szívében, Leo Nash elhagyta a farmot. Los Santos fényei és nyüzsgő élete talán elég távol voltak ahhoz, hogy elfeledtesse vele a fájdalmas emlékeket. De az alkohol és a cigaretta, amik korábban a menedékei voltak, most már mindennapjai rabjaivá tették.

A nagyvárosban Leo új otthont keresett, és apró munkákból próbált megélni. Néha megállt a tengerparton, és figyelte, ahogy a hullámok elnyelik a naplementét. Talán itt, a távolban, a múltja sötét foltjai elhalványulhatnak, és valami új kezdődhet. A kérdés csak az volt, hogy képes lesz-e elszakadni a démonaitól, és megtalálni önmagát a város káoszában.

 

[Fasírt]

2025.01.14 - Kocsmatúra két keréken​

---

Leo Nash sosem volt az a fajta, aki könnyen meghunyászkodik a sors előtt. Los Santosba költözése után az első estéjét megünnepelve nem vágyott semmi másra, mint hogy végre elengedje a múltját. Így hát felvette a legjobb ingét, amit a farmon még sosem volt alkalma hordani, és elindult a város egyik leghíresebb szórakozóhelyére.

Az este eleinte ígéretesen alakult: a zene dübörgött, a neonfények villogtak, és Leo gyorsan talált néhány ismeretlen arcot, akik szívesen csatlakoztak hozzá egy-egy italra. Ahogy az órák múltak, és a koktélokból erősebb italok lettek, Leo érezte, hogy egyre lazábbá válik. Már nem számított, hogy honnan jött, vagy hogy milyen volt az élete. Csak az a pillanat létezett.

Hajnali három körül Leo tántorogva hagyta el a klubot, és elindult hazafelé. Legalábbis ezt tervezte. Aztán valahogy belebotlott egy másik bárba, ahol újabb kört fizettek neki. Mire végre sikerült kikeverednie, már nem igazán emlékezett rá, merre is van az albérlete. Egy szűk sikátorban, egy kuka mellett ébredt, ahogy a reggeli nap sugarai megcsillantak az arcán.

Kétségbeesés helyett azonban Leo elnevette magát. Ez az este pontosan azt adta neki, amire szüksége volt: egy ízelítőt abból az őrült, kontrollálatlan életből, amiről álmodott, miközben a farmon kapált vagy az apja indulataitól rettegett.

De az a sok séta a részeg éjszakák után… Az viszont fárasztó volt. Leo már előző éjszaka is majd leszakadt lábbal tért vissza a klubokból. „Valami praktikusabb megoldás kell,” – gondolta, miközben egy palack vizet kortyolgatott másnap délelőtt.

Aznap délután ellátogatott egy használt kerékpár üzletbe. A boltos, egy középkorú fickó, aki láthatóan már sok furcsa alakot kiszolgált, meglepődött, amikor Leo előadta a tervét. „A bicikli az kocogóknak meg egészségtudatosoknak való. Te tényleg csak azért vennéd, hogy részegen hazajuss?” – kérdezte hitetlenkedve. Leo csak vigyorgott. „Nem vagyok sportember, haver. Csak praktikus akarok lenni.”

Egy naracssárga, kissé rozoga, de még működő biciklit választott, és néhány gyors tesztkör után már az övé is lett. Hazafelé tartva Leo már azon gondolkodott, melyik kocsmát látogassa meg aznap este.

Az új biciklijével felszerelkezve Leo a következő hetekben a város összes szórakozóhelyét felfedezte. A kocsmatúrák immár kevesebb gyaloglással és több élménnyel teltek. Részegen biciklizni persze nem volt a legbiztonságosabb dolog, de Leo úgy gondolta, hogy a szabadság megéri a kockázatot.

Miközben az éjszakák továbbra is az alkohol és a cigarettafüst mámorában teltek, Leo tudta, hogy nem akar megváltozni. Nem a múltjából akart szökni – csak élni akarta az életét a saját szabályai szerint. A bicikli pedig tökéletes társ lett ebben: csendes, hűséges, és mindig ott volt, hogy hazavigye, bárhol is érjen véget az este.