Üzenetek:182
Gyors ismertető
Dewon egy húszas éveiben járó afro-amerikai srác, aki Los Santosban és körzetében nevelkedett és jelenleg is itt él. Kinézetre olyan mint bármilyen néger srác a kétezres évekből. Enyhén szálkás, kissé kidolgozott testtel rendelkezik, ápolt és 'normális'. Főként egyedül lehet látni és saját barátaival szokott beszélgetni, jómagával. Rendelkezik pár problémával, mint bárki. Szenvedélyekkel és társaival. Személyisége eléggé kiismerhetetlen, alkalmazkodó, szereti állarcait váltogatni, hogy minél több emberrel vegye körül magát. Persze csak ha felkeltették az érdeklődését. Tanult illető, de kevésszer hangoztatja tanulmányait különböző okok végett. Utcai neve, beceneve a Csillagleső (Star Gazer), hobbija végett.
Személyiségi vonásai
Pozitív | Csöndes |
Beszédes | Álarc viselő |
Alkalmazkodó | Kezdeményező |
Tanult | Vicces |
Egyetértő | Csillagkép imádó |
Szenvedélyei
Marihuána fogyasztás, dohányzás, nők, csillagok, a naprendszer, nyelvtanulás, pénz.
Kezdetek - [Bottom of the Hills we came from.]
Minden nigga elkezdi valahol, érted. Nekem a kezdetek, hogy megformálódjak, reformálódjak a mostani énemhez, az-az iskolában kezdődött. Minden nigga a környékemen rakta fel a jeleket, hovatartozásait ismertette meg a többi kis pöcsössel, mint én. Strawberry szar hely volt, most is az. Gengszterek, luvnyák, drogosok, minden szar egy utcán, körzetben. Ezek az emberek nem is fognak mást nevelni, mint a saját képmásukat, amiből és kaptam is rendesen egész életem alatt. Strawberry "gengszter iskolája" volt a II. Shane Dartmel Elem. School. Tisztára olyan volt, mintha az Amerikai História X-et bámulnád. A nyolc, tíz és társai éves kis pöcsösök-csöcsösök már akkor nyomták az igazi gengszter formát. Klikkesedtek sajátjaikkal, verekedtek a rivális banda tagjaival. Minden ilyen szar. Ezt éltem át nap mint nap. Mások verekedni, menőzni, foglalni jártak a suliba. De ez a nigga tanulni, érted. Persze ragadt rám is ez-az, de én nem adtam át magam eme életstílusnak. Tanultam, érdeklődtem, de nagyrészt én voltam a minta példánya a "School Bullying" nevezetű tévéműsornak. Tisztára olyan volt az életem. Én voltam a kis "Dewy" aki sosem üt vissza. Sosem csatlakozik sehova, csak egyedül nyomja a dolgát a sarokban. Sosem voltak barátaim, mivel mindenki a környékemen egy fasz volt. Egyszerűen anyámék mindig kérdezték "Van valami barátod, homeboy?" mindig válaszoltam "Kell a fasznak barát, muter. Ők a sitten végzik két éven belül én meg nyugodtan fogom élni az életemet. Gazdag leszek, érted. Kihozlak titeket ebből a ribanc negyedből." Persze mindig is hülyének néztek ezét a szüleim, meg furának is, hogy nincsenek barátaim. Aztán még tíz se voltam, de arról hadováltam, hogy én leszek a nigga megváltó, mint a Jézus Krisztus. Közben meg a suliban elnyomtak, megvertek, kupáltak rendesen. Talán ezért is utálom az ilyen niggereket. Talán ezért van az, hogy én nem kötöttem magam semmilyen ilyen bagázshoz. Ahogy apám is mondta "A férfi az akár elverik, akár nem, nem fog tíz másik golyót maga mellé, hogy bevédjék a seggét."
Ez egy elég nehéz korszakom volt. Teljesen átéltem, milyen a magány, milyen a "fekete báránynak" lenni. Még ha az összes körzeti ugyan úgy fekete volt. Tanultam, kiakartam törni ebből a szar körzetből. Nem érdekelt más, csak hogy elhúzzak azokból a sulikból. Ezért tanultam kemény nyolc évig, hogy felvegyenek valami értelmes környékre. Inkább buszozok vagy bicózok, minthogy szopjak továbbra is ezekkel a niggákkal. Az agyamat lehúzta a tudás amit időm belefektetésével értem el. Végre eljöttek a felvételi időszakok. A lehetőség, hogy elhúzzak innét a picsába egy jobb helyre. Végre tizennégy évesen. Láncaimat ledobhatom, mehetek másfelé.
Ez egy elég nehéz korszakom volt. Teljesen átéltem, milyen a magány, milyen a "fekete báránynak" lenni. Még ha az összes körzeti ugyan úgy fekete volt. Tanultam, kiakartam törni ebből a szar körzetből. Nem érdekelt más, csak hogy elhúzzak azokból a sulikból. Ezért tanultam kemény nyolc évig, hogy felvegyenek valami értelmes környékre. Inkább buszozok vagy bicózok, minthogy szopjak továbbra is ezekkel a niggákkal. Az agyamat lehúzta a tudás amit időm belefektetésével értem el. Végre eljöttek a felvételi időszakok. A lehetőség, hogy elhúzzak innét a picsába egy jobb helyre. Végre tizennégy évesen. Láncaimat ledobhatom, mehetek másfelé.
Vajon sikerül? - [Feels like flying!]
Végre vége a felvételi időszaknak. A sulinak is... Beadtam vagy három helyre a felvételimet, hogy végre elhúzhassak innét. Minden egyes reggel, mire hétkor jött a postás a levelekkel, újságokkal stb-stb. Én már ott voltam a kapuban és vártam. Vártam a levelet... De nem jött. Lehangolódtam. Úgy éreztem mégsem vagyok olyan jó. Most éreztem csak igazán meg, hogy az álmoknak súlyai vannak. Aztán mikor ez nem sikerül, akkor ez olyan, mintha egész héten a niggák verték volna a fejedet. Megtörtem... Egész nap csak feküdtem otthon, a sötét szobámban. Alig ettem. Minden ilyen kúrvára szar volt. Tudod. Vége a nyárnak, levél nincsen... Szeptember harmadika, hétfő. Én meg otthon vagyok minden nélkül. A táskám a különböző tanszerekkel felpakolva... van vagy harminc kiló. De felesleges pénzkidobás volt. Inkább vettem volna ruhákat abból a pénzből vagy gumicukrot vagy bármit.
Egyszerűen nem értettem. Forgott a fejem... Elmélkedtem, olyan volt, mint egy ilyen "brainstorm"... nem bírtam leállni. Miért nem vagyok jó? A körzetiben én voltam az aduász. Az első... tanulás szempontjából. Miért nem jó a nigga seggem a jobb körzetekbe? Talán mert fekete vagyok? Vagy mert Strawberryn élek? Nemértem...
Aztán olyan délután háromkor zabálok a családdal. Megszólal anyám telefonja... felveszi. "Szép napot, Ms. Gray? A Malchinky Gimnáziumból hívom. A kisfia Dewon nem jött ma be, minden rendben vele?" Mondom mivan? Nem is jött meg a levél, meg semmi... A kúrva életbe de fasza érzés volt ez. Eddig olyan voltam, mint aki az óceán mélyén hánykolódik. Most meg olyan érzés töltött fel, mintha szívtam volna egy jót. Konkrétan, ez a legközelebbi élményem, az érzelmi kielégüléshez, bármiféle tudatmódosító szerek nélkül. Imádtam. Repültem. szaladgáltam a házban, mint egy idióta, ordítozva "FELVETTEK! FEEEEL BASSZAMEG!" Egyből vasalni is kezdtem a holnapi ruháimat, amivel az iskolába megyek. Sajnos ez volt a legtávolabbi gimnázium, de jobb mint a semmi. Fültől, fülig érő mosollyal felszálltam reggel a buszra, ami pont a gimi előtt rakott le. Voltam vagy 150 centi ekkor. Egy akkora táskával, mint én magam. Ez olyan volt, mintha egy tök másik világba érkeznél. Bementem, megkezdődött az első nap. Aztán akkor jöttem rá, hogy itt csak is én vagyok nigga. Mindenki vagy hófehér, vagy sárga mint a vanília... vagy napbarnított. Na nembaj, csak túlélem...
Egyszerűen nem értettem. Forgott a fejem... Elmélkedtem, olyan volt, mint egy ilyen "brainstorm"... nem bírtam leállni. Miért nem vagyok jó? A körzetiben én voltam az aduász. Az első... tanulás szempontjából. Miért nem jó a nigga seggem a jobb körzetekbe? Talán mert fekete vagyok? Vagy mert Strawberryn élek? Nemértem...
Aztán olyan délután háromkor zabálok a családdal. Megszólal anyám telefonja... felveszi. "Szép napot, Ms. Gray? A Malchinky Gimnáziumból hívom. A kisfia Dewon nem jött ma be, minden rendben vele?" Mondom mivan? Nem is jött meg a levél, meg semmi... A kúrva életbe de fasza érzés volt ez. Eddig olyan voltam, mint aki az óceán mélyén hánykolódik. Most meg olyan érzés töltött fel, mintha szívtam volna egy jót. Konkrétan, ez a legközelebbi élményem, az érzelmi kielégüléshez, bármiféle tudatmódosító szerek nélkül. Imádtam. Repültem. szaladgáltam a házban, mint egy idióta, ordítozva "FELVETTEK! FEEEEL BASSZAMEG!" Egyből vasalni is kezdtem a holnapi ruháimat, amivel az iskolába megyek. Sajnos ez volt a legtávolabbi gimnázium, de jobb mint a semmi. Fültől, fülig érő mosollyal felszálltam reggel a buszra, ami pont a gimi előtt rakott le. Voltam vagy 150 centi ekkor. Egy akkora táskával, mint én magam. Ez olyan volt, mintha egy tök másik világba érkeznél. Bementem, megkezdődött az első nap. Aztán akkor jöttem rá, hogy itt csak is én vagyok nigga. Mindenki vagy hófehér, vagy sárga mint a vanília... vagy napbarnított. Na nembaj, csak túlélem...
A gimnáziumi évek - [The 1000 masked man]
Ugye mondtam, hogy csakis én voltam fekete. Na ez természetesen az jelentette, hogy itt a túlélésért megy a harc. Ekkor kezdődött meg az állarcok felvétele az életemben, ami később teljesen rám ragadt... Nigga-ként a hófehérek között csak akkor leszel jó, ha betudsz vágódni. Figyelgettem őket, nézegettem, sasoltam, füleltem, minden szar. Olyan voltam, mint a 007-es, érted. Próbáltam rájönni mit kedvelnek. Mi a hobbijuk, mit szeretnek. Aztán később, hogy megbarátkozzak az emberekkel, ezeket a kisebb dolgokat használtam fel. Volt egy csaj, aki szerette az ilyen izéket... fülbevaló figurákat. Vele például azokról dumáltunk. Tök jól is összejöttünk... összebarátkoztunk. Ő bemutatott pár másik srácnak, náluk a foci volt a téma és így szép lassan annyira belemerültem az állarcok viselésébe, hogy néha még most is meg ijedek magamtól, hogy most ez az állarcom, vagy az igazi mivoltom. Egyszerűen nem tudom, hogy alakult ez ki. Egyszer csak rám olvadt ez az egész, mint Pókemberre, Venom. Elhíresültem, sok ismerőst szereztem, ezek mellett sokat is tanultam, hogy bent tudjak maradni a gimiben és jobb jövő elé nézzek. Főként érdekeltek a természettudományi tárgyak, idegen nyelv és ezek mellett még a színjátszás és ilyen kis plusz órák. Leginkább a természettudományok fogtak meg, egy planetárium meglátogatása után, ahol kivetítettek egy kisfilmet az univerzumról. Csillagok, egyebek. Például tudtad, hogy a nap az nem vörös vagy sárga? A nap az minden színben pompázik, attól függ, hogyan tekintjük meg. Például különböző lencsékkel, más színben láthatjuk meg azt az égő, égi testet. Ezek mellett a nyelveket azért tanulmányoztam, tanultam, mivel egyszerűen vonzottak. Ez nem a hobbi része végett érdekelt annyira, hanem, hogy ez tényleg egy olyan dolog, amit ha megtanulsz, előrébb visz az életben. A matek, ének, meg ilyen szarok nem fognak. Bár azokat is tanultam a jó jegyek végett, de sose érdekeltek. Mivel volt lehetőség a gimiben ugye több nyelvi szak felvételére, ezért én felvettem a Spanyol, Japán, Olasz és Orosz nyelveket. Ekkor kezdtem meg ezek fejlesztését. Egyszerűen jónak véltem, mivel az olasz és a spanyol egyszerűen szexi és 'forró'. A japánok és oroszok pedig kevésbé beszélik az angolt, ezáltal így könnyebb velük kommunikálni, ha egyszer bármikor szükségem lesz rá. nehéz volt, mert rohadt nehéz volt egyszerre négy nyelv tanulása, de sikerült az évek során kipolírozni eme tudásomat. Amennyire csak egy gimis tudja.
Összegzése a giminek, hogy egész jól eltöltöttem az időmet. Sok embert megismertem az állarcaim végett és a végére, közép fokozaton megtanultam az előző négy nyelvet. A Spanyolt kicsit jobban, mivel volt pár spanyol nyelvű az iskolában. Nehéz volt, de Strawberryvel szemben ez egy menyország volt. Folytatni szerettem volna a tanulmányaimat...
Összegzése a giminek, hogy egész jól eltöltöttem az időmet. Sok embert megismertem az állarcaim végett és a végére, közép fokozaton megtanultam az előző négy nyelvet. A Spanyolt kicsit jobban, mivel volt pár spanyol nyelvű az iskolában. Nehéz volt, de Strawberryvel szemben ez egy menyország volt. Folytatni szerettem volna a tanulmányaimat...
Következő mérföldkő - [Achievement: Pre Life Workout]
Hogyha jók a tanulmányi eredményeid, a pontszámaid megfelelőek, meg minden ilyen tököm, akkor jelentkezel ugye egy egyetemre vagy főiskolára. Na hát ehhez pénz is kell, amit vagy bead állam bácsi és te szépen vissza perkálod az ötszörösét, vagy vért hugyozva küzdessz a pénzért, tanulás közben, meg minden ilyen, hogy kifizesd tanulmányaidat. Na nekem ehhez a poklot kellett bejárnom. Felvettek a Los Santos-i főiskolára, aminek a díja félévente... ismétlem FÉLÉVENTE! $12.500 volt. Aztán ekkor még nem ettél, nem fűtöttél, semmi. Csak tanultál. Én ezért végeztem két munkát is. Az órarendemet úgy hoztam össze, hogy napi 7 órám legyen, elég jó felosztásban. Minden nap keltem hajnali háromkor. Indultam a kisboltba ami az utcánk sarkán volt. Ott melóztam napi négy és fél órát. Utána be a főiskolára ott voltam hét órát. Tehát 8:00-tól 15:00-ig utánna mentem a vidámparkba különböző standoknál melózni, ahova aznap raktak. Ezt egészen este tízig. Utána haza és alvás. Minden áldott nap. Hogy tudjam fizetni ezt a szart. Meg tanultam, meg minden ilyen... Nehéz volt... Rohadt nehéz, de összehoztam. Lediplomáztam. A suli vége után még két évig tanultam a nyelveket, a hobbimnak éltem, tök jó volt. Leraktam felsőfokú szinten mind a négy érdekelt nyelvet. Aztán most kezdődik végre az élet... Szurkolj nekem nigger!
