Üzenetek:26
Isaiah Baldomero
Dayvon " Von " Farrelle
Születési idő: 2005-02-25
Születési hely: Los Santos, Chamberlain Hills
Születési idő: 2005-02-25
Születési hely: Los Santos, Chamberlain Hills
Once upon a time...
Dayvon Farrell sosem ismerte a szüleit. Az élete egy zsúfolt, Los Santos külvárosában található árvaházban, a "Los Santos Orphanage for Wayward Youth" falai között kezdődött, ahol a betonfalak és a kifakult játékok jelentették az egyetlen állandóságot. Az árvaház egy mikrokozmosz volt a nagyvárosban, tele különböző sorsú és hátterű gyerekekkel. Dayvon, a sötét bőrű, fürge fiú, hamar megtanulta, hogyan kell túlélni ebben a környezetben. Dayvon számára az árvaház nemcsak a magány, hanem a folyamatos harc színtere is volt. Hamar rájött, hogy a hierarchia alján nincs kegyelem: ha nem állsz ki magadért, láthatatlanná válsz, vagy ami még rosszabb, prédává. Nem volt egy nagydarab gyerek, de a szívóssága és a makacssága miatt hamar hírnevet szerzett.
Tizenöt éves korára Dayvon már nem az az elveszett kisfiú volt, aki a sarokban húzta meg magát. Egyfajta árnyékgazdaságot épített ki az árvaház falain belül. Mindig is vonzották a márkás cuccok; számára egy drága pulóver vagy egy érintetlen, csillogó cipő nemcsak ruhadarab volt, hanem a státusz és a hatalom szimbóluma. Mivel az árvaházba néha érkeztek „jobb módú” adományok, vagy az újonnan érkező gyerekek hoztak magukkal értékesebb darabokat, Dayvon módszeresen kezdte el begyűjteni ezeket. Néha cserével, néha kártyajátékon nyert tartozások fejében, de ha kellett, a korábban megszerzett hírnevét latba vetve, erővel szerezte meg a legmenőbb sneakereket és designer pulcsikat. Tudta, hogy ezeket az utcán komoly készpénzre válthatja. Mire betöltötte a tizenötöt, a matraca alá rejtve már jelentős összeg lapult – annyi, amennyit egy átlagos árvaházi gyerek egész életében nem látott egyben. Ez a pénz volt a belépője a szabadsághoz. Egy esős kedd éjszakán, amikor az őrök figyelme lankadt, Dayvon nem várt tovább a rendszerre, ami cserbenhagyta. A legdrágább Jordan cipőjét szorosan befűzte, a pénzét a nadrágja mélyére rejtette, és egy hátsó ablakon keresztül örökre maga mögött hagyta a szürke betonfalakat. Nem menekültként távozott, hanem olyan valakiként, akinek már volt tőkéje ahhoz, hogy Los Santos könyörtelen utcáin saját szerencséjének kovácsa legyen.
Von @Rollin 70`S S/S Bangers
Két év telt el azóta, hogy Dayvon hátat fordított az árvaház falainak, és Los Santos utcáin próbált szerencsét. A szabadság íze keserédes volt; a város egyszerre kínált lehetőségeket és fenyegetéseket. A megszerzett pénz hamar elfogyott, és Dayvon rájött, hogy a túléléshez szüksége van egy háttérre, egy családra, még ha az egy utcai banda is. Tizenhét éves korára már eléggé kiismerte a terepet ahhoz, hogy tudja, hová kell mennie. ARollin' 70's S/S Bangers vonzotta magához a hasonló sorsú fiatalokat: feketéket, akiket a rendszer elfelejtett, és akik a testvériségben, valamint az utcai törvényekben ke
resték a megnyugvást és a hatalmat. De Dayvon nem állt meg itt. Az árvaházi verekedések, a becsületéért vívott harcok edzettek benne egyfajta könyörtelenséget. Amikor a banda területét védték, vagy valamilyen akcióban vettek részt, Dayvon sosem hátrált meg. A csendes, megfigyelő srácból egy pillanat alatt átalakult forrófejű, harcias Doggá. Nem félt a konfrontációtól, sőt, bizonyos értelemben élvezte a veszélyt. Aki ránézett, egy visszafogott srácot látott, de aki vele szembe került egy vita vagy egy összetűzés során, az rájött, hogy Dayvon tüzével nem érdemes játszani.
Egy nap nem volt fékcsikorgás, nem volt kiabálás. Csak az automata fegyverek fülsiketítő kattogása és a torkolattűz villanása törte meg az éjszakát. Dayvonnak esélye sem volt fedezékbe ugrani. Három golyó érte: egy a vállát, kettő pedig az oldalát roncsolta szét. Ahogy a furgon gumicsikorgatva elhajtott, Dayvon ott maradt a betonon, a saját vére pedig lassan elkezdte átáztatni azt a méregdrága pulóvert, amiért alig pár napja még az életét kockáztatta. A kórházi hetek alatt, a fehér falak között – amik kísértetiesen emlékeztették az árvaházra – volt ideje gondolkodni. Az orvosok nem fűztek sok reményt a teljes felépüléséhez, de Dayvonban ott dolgozott az az ősi dac, ami már gyerekként is talpra állította. „Még nem végeztem” – suttogta magának a lázas éjszakákon.
The New Beginning: 7-4 Maniac Criminal Gang
A kórházból való visszatérése után Dayvon több kockázatos akciót is végigvitt aRollin' 70's színeiben. Ő hozta a legtöbb pénzt, ő állt az első sorban a lövöldözéseknél, de amikor az osztozkodásra került a sor, mindig csak a morzsák maradtak neki. Érezte a tiszteletlenséget, és látta a vezetői szemében, hogy csak egy eldobható katonának nézik. De Dayvon nem volt egyedül ezzel az érzéssel. Chain, Crash, Neez és Sprite, ugyanúgy átverve érezték magukat. Egy sötét sikátor mélyén született meg a döntés: elég volt a kék színekből.
Dayvon Farrell sosem ismerte a szüleit. Az élete egy zsúfolt, Los Santos külvárosában található árvaházban, a "Los Santos Orphanage for Wayward Youth" falai között kezdődött, ahol a betonfalak és a kifakult játékok jelentették az egyetlen állandóságot. Az árvaház egy mikrokozmosz volt a nagyvárosban, tele különböző sorsú és hátterű gyerekekkel. Dayvon, a sötét bőrű, fürge fiú, hamar megtanulta, hogyan kell túlélni ebben a környezetben. Dayvon számára az árvaház nemcsak a magány, hanem a folyamatos harc színtere is volt. Hamar rájött, hogy a hierarchia alján nincs kegyelem: ha nem állsz ki magadért, láthatatlanná válsz, vagy ami még rosszabb, prédává. Nem volt egy nagydarab gyerek, de a szívóssága és a makacssága miatt hamar hírnevet szerzett.
Tizenöt éves korára Dayvon már nem az az elveszett kisfiú volt, aki a sarokban húzta meg magát. Egyfajta árnyékgazdaságot épített ki az árvaház falain belül. Mindig is vonzották a márkás cuccok; számára egy drága pulóver vagy egy érintetlen, csillogó cipő nemcsak ruhadarab volt, hanem a státusz és a hatalom szimbóluma. Mivel az árvaházba néha érkeztek „jobb módú” adományok, vagy az újonnan érkező gyerekek hoztak magukkal értékesebb darabokat, Dayvon módszeresen kezdte el begyűjteni ezeket. Néha cserével, néha kártyajátékon nyert tartozások fejében, de ha kellett, a korábban megszerzett hírnevét latba vetve, erővel szerezte meg a legmenőbb sneakereket és designer pulcsikat. Tudta, hogy ezeket az utcán komoly készpénzre válthatja. Mire betöltötte a tizenötöt, a matraca alá rejtve már jelentős összeg lapult – annyi, amennyit egy átlagos árvaházi gyerek egész életében nem látott egyben. Ez a pénz volt a belépője a szabadsághoz. Egy esős kedd éjszakán, amikor az őrök figyelme lankadt, Dayvon nem várt tovább a rendszerre, ami cserbenhagyta. A legdrágább Jordan cipőjét szorosan befűzte, a pénzét a nadrágja mélyére rejtette, és egy hátsó ablakon keresztül örökre maga mögött hagyta a szürke betonfalakat. Nem menekültként távozott, hanem olyan valakiként, akinek már volt tőkéje ahhoz, hogy Los Santos könyörtelen utcáin saját szerencséjének kovácsa legyen.
Von @
Két év telt el azóta, hogy Dayvon hátat fordított az árvaház falainak, és Los Santos utcáin próbált szerencsét. A szabadság íze keserédes volt; a város egyszerre kínált lehetőségeket és fenyegetéseket. A megszerzett pénz hamar elfogyott, és Dayvon rájött, hogy a túléléshez szüksége van egy háttérre, egy családra, még ha az egy utcai banda is. Tizenhét éves korára már eléggé kiismerte a terepet ahhoz, hogy tudja, hová kell mennie. A
resték a megnyugvást és a hatalmat. De Dayvon nem állt meg itt. Az árvaházi verekedések, a becsületéért vívott harcok edzettek benne egyfajta könyörtelenséget. Amikor a banda területét védték, vagy valamilyen akcióban vettek részt, Dayvon sosem hátrált meg. A csendes, megfigyelő srácból egy pillanat alatt átalakult forrófejű, harcias Doggá. Nem félt a konfrontációtól, sőt, bizonyos értelemben élvezte a veszélyt. Aki ránézett, egy visszafogott srácot látott, de aki vele szembe került egy vita vagy egy összetűzés során, az rájött, hogy Dayvon tüzével nem érdemes játszani. Egy nap nem volt fékcsikorgás, nem volt kiabálás. Csak az automata fegyverek fülsiketítő kattogása és a torkolattűz villanása törte meg az éjszakát. Dayvonnak esélye sem volt fedezékbe ugrani. Három golyó érte: egy a vállát, kettő pedig az oldalát roncsolta szét. Ahogy a furgon gumicsikorgatva elhajtott, Dayvon ott maradt a betonon, a saját vére pedig lassan elkezdte átáztatni azt a méregdrága pulóvert, amiért alig pár napja még az életét kockáztatta. A kórházi hetek alatt, a fehér falak között – amik kísértetiesen emlékeztették az árvaházra – volt ideje gondolkodni. Az orvosok nem fűztek sok reményt a teljes felépüléséhez, de Dayvonban ott dolgozott az az ősi dac, ami már gyerekként is talpra állította. „Még nem végeztem” – suttogta magának a lázas éjszakákon.
The New Beginning: 7-4 Maniac Criminal Gang
A kórházból való visszatérése után Dayvon több kockázatos akciót is végigvitt a
Tulajdonságai:
Rendíthetetlen lojalitás:
Bár a Rollin' 70's-t elhagyta, azt csak azért tette, mert elárulták. Azokhoz, akikkel együtt alapította a 7-4-et (Chain, Crash, Neez, Sprite), a sírig hűséges. Számára a banda nem csak üzlet, hanem az a család, amit az árvaháztól sosem kapott meg.
Éles üzleti szimat (The Booster):
Zseniálisan méri fel a tárgyak és a helyzetek értékét. Nemcsak ellopja a ruhákat, hanem tudja, mikor és kinek adja el őket a legnagyobb haszonnal. Ez a képessége biztosítja a banda anyagi hátterét.
Túlélő ösztön:
A drive-by lövöldözés és a nehéz gyerekkor megtanította arra, hogyan jöjjön vissza a szakadék széléről is. Rendkívül szívós, mind fizikailag, mind mentálisan.
Megfigyelő alkat:
Nem beszél sokat feleslegesen. Mielőtt lépne, felméri a terepet. Ez a higgadtság teszi őt alkalmassá a vezetésre, még ha a beceneve mást is sugall.
Kiszámíthatatlan düh:
Ha úgy érzi, tiszteletlenek vele vagy a családjával, azonnal "elszáll az agya". Ilyenkor hajlamos meggondolatlanul belemenni bármibe, ami veszélybe sodorhatja a többieket is.
Bizalmatlanság:
Mivel az árvaház és a régi bandája is cserbenhagyta, szinte senkiben nem bízik meg az alapító tagokon kívül. Ez megnehezíti számára az új szövetségek kötését, és gyakran paranoiássá teszi.
Bosszúszomj:
Nem felejt és nem bocsát meg. A fekete furgon esete óta mély gyűlölet munkál benne mindenki iránt, aki keresztbe tesz neki. Ez a bosszúvágy felemésztheti a belső békéjét és állandó háborúskodásba taszíthatja a bandát.
Anyagiasság és kapzsiság:
A gyerekkori nincstelenség miatt kórosan ragaszkodik a külsőségekhez. Hajlamos túl nagy kockázatot vállalni egy-egy drága sneaker vagy designer darab miatt, ami néha elhomályosítja a józan ítélőképességét.
Rendíthetetlen lojalitás:
Bár a Rollin' 70's-t elhagyta, azt csak azért tette, mert elárulták. Azokhoz, akikkel együtt alapította a 7-4-et (Chain, Crash, Neez, Sprite), a sírig hűséges. Számára a banda nem csak üzlet, hanem az a család, amit az árvaháztól sosem kapott meg.
Éles üzleti szimat (The Booster):
Zseniálisan méri fel a tárgyak és a helyzetek értékét. Nemcsak ellopja a ruhákat, hanem tudja, mikor és kinek adja el őket a legnagyobb haszonnal. Ez a képessége biztosítja a banda anyagi hátterét.
Túlélő ösztön:
A drive-by lövöldözés és a nehéz gyerekkor megtanította arra, hogyan jöjjön vissza a szakadék széléről is. Rendkívül szívós, mind fizikailag, mind mentálisan.
Megfigyelő alkat:
Nem beszél sokat feleslegesen. Mielőtt lépne, felméri a terepet. Ez a higgadtság teszi őt alkalmassá a vezetésre, még ha a beceneve mást is sugall.
Kiszámíthatatlan düh:
Ha úgy érzi, tiszteletlenek vele vagy a családjával, azonnal "elszáll az agya". Ilyenkor hajlamos meggondolatlanul belemenni bármibe, ami veszélybe sodorhatja a többieket is.
Bizalmatlanság:
Mivel az árvaház és a régi bandája is cserbenhagyta, szinte senkiben nem bízik meg az alapító tagokon kívül. Ez megnehezíti számára az új szövetségek kötését, és gyakran paranoiássá teszi.
Bosszúszomj:
Nem felejt és nem bocsát meg. A fekete furgon esete óta mély gyűlölet munkál benne mindenki iránt, aki keresztbe tesz neki. Ez a bosszúvágy felemésztheti a belső békéjét és állandó háborúskodásba taszíthatja a bandát.
Anyagiasság és kapzsiság:
A gyerekkori nincstelenség miatt kórosan ragaszkodik a külsőségekhez. Hajlamos túl nagy kockázatot vállalni egy-egy drága sneaker vagy designer darab miatt, ami néha elhomályosítja a józan ítélőképességét.
