Minősített Daquan Redd / BULLYING

[CruelCry]

Daquan Redd "Ox"


Született: 2004.7.23
Születési hely: Los Santos, Davis


Normális családban nőtt fel Los Santosban, de soha nem érdekelte a tanulás vagy a szabályok betartása. Már fiatalon agresszív volt, gyakran verekedett, és több diákot is bántalmazott az iskolában. A folyamatos balhék miatt végül kizárták.
A szülei ezek után megvontak tőle minden támogatást, mert úgy érezték, nem hajlandó változni. Daquan kénytelen volt munkát keresni, így az utca végén lévő hot-dogosnál kezdett dolgozni.
Egy nap Daquan hazafelé tartott a munkából, amikor az utcában összefutott pár bandataggal. Elvették a bringáját és a cigijét. Daq tudta, hogy ha most balhézni kezd, csak rosszabbul járna, ezért inkább nem szólt vissza.
A srácok tovább provokálták, majd végül VON kihívta egy „fade”-re. Daquan tudta, hogy nincs választása, inkább kiállt egy az egy ellen, minthogy többen essenek neki. A bunyó elkezdődött, de VON tapasztaltabb volt, és végül legyőzte.
A többiek végignézték a harcot, és Daquan kiállása elnyerte a tiszteletüket. Meghívták sörözni, visszaadták a cuccait, és barátságosan kezelték. Daq ekkor érezte először, hogy megtalálta a helyét, mert ezek az emberek ugyanúgy önfejűek, lobbanékonyak és irányíthatatlanok voltak, mint ő.



​

Mivel Daquan egyre ritkábban járt be dolgozni, végül onnan is kirúgták. Ezután még több időt töltött a bandával, akik egyre több balhéba és illegális ügybe húzták bele.Daquan többször is bent éjszakázott az őrsön bántalmazás és erőszakos cselekmények miatt. Bár ezek az esetek csak tovább rontották a helyzetét, ő mégis úgy érezte, hogy ez az élet közelebb áll hozzá, mint a becsületes munka. Az utcán kezdett igazán otthonosan mozogni, még akkor is, ha ez folyamatos bajjal járt. Többször is belement boltrablásba, vagy éppen hatóság elleni erőszakot is követtek el.

​

Ox a lobbanékony

Innentől kezdve nem volt kérdés, hogy Daquan mindenhová követte a bandát. Bárhová mentek, mindig talált magának valakit, akin levezethette a dühét. Ha bárki beszólni mert neki, nem fogta vissza magát. Még akkor sem, ha egy nő volt az.
Egy késő este Von behívta Daqot egy sikátorba. Meglökte, mintha bunyót akarna kezdeni, majd hirtelen egy narancssárga bandanát akasztott Daq nyakába. Ránézett, és ennyit mondott:
„Kiérdemelted. Mától Ox a neved.”
Daq rámarkolt a bandanára, és abban a pillanatban tudta, hogy innen már nincs visszaút...

Jellemzők:​

• Hűséges – A bandáját családnak tekinti, nem árulja el a társait.​
• Bátor – Nem fél veszélyes helyzetekbe belemenni, kiáll magáért.​
• Kitartó – Ha valamit elhatároz, nem adja fel könnyen.​
• Utcai túlélő – Jól eligazodik a város sötétebb oldalán, gyorsan alkalmazkodik.​
• Határozott – Erős kiállása van, nem hagyja magát irányítani.​
• Célratörő – Ha pénzről vagy túlélésről van szó, gyorsan és hatékonyan cselekszik.​
• Forrófejű – Könnyen dühbe gurul, gyorsan elveszti a kontrollt.​
• Erőszakos – Sokszor inkább üt, mint beszél.​
• Impulzív – Gyakran gondolkodás nélkül cselekszik.​
• Túl nagy egó – Nagyon büszke, nehezen viseli a tiszteletlenséget.​
• Önpusztító – A drogok és a veszélyes életmód folyamatosan rombolják.​
• Törvényszegő mentalitás – Nem tiszteli a szabályokat, a bűnözést természetesnek tartja.​

​

​

 

[CruelCry]

"The Ego That Wouldn't Bend"

​

Egy éjjel Ox túlságosan felspannolta magát, és úgy döntött, hogy egyedül kirabol egy kisboltot. Felült a motorjára, és elindult. A bolt közelében azonban rendőrök pihentek, akik felfigyeltek a motor hangjára, a rendszám hiányára és arra, hogy Ox már maszkot viselt.

Azonnal üldözőbe vették. Pár perc múlva Ox megcsúszott a motorral és elesett. A rendőrök mentőt hívtak hozzá, majd az ellátás után bilincsben vitték el. A korábbi ügyei miatt nem azonnal az őrsre vitték, hanem egy félreeső helyre, ahol megpróbálták megtörni és bocsánatkérésre kényszeríteni egy korábbi társuk provokálása miatt.

Ox azonban nem hátrált meg. A forrófejűsége és az egója ott is előjött, és amikor lehetősége adódott, rátámadt az egyik rendőrre. Letartóztatták, bevitték az őrsre, és minden korábbi ügyét rásütötték.

​

"The Streets Called Again"

Ox pár év után szabadult a börtönből. Odabent még több tapasztalatot szerzett, és az egója csak tovább nőtt.


A szabadulása után Ox nem tért jó útra. A börtön sem változtatta meg, sőt, inkább megerősítette abban, hogy az utca az egyetlen hely, ahol számít valamit. A szabályok, a törvény és a tiszta élet nem érdekelték.


Visszatért a bandához, és újra ugyanazokkal az emberekkel vette körül magát. A narancssárga bandanát továbbra is büszkén viselte, mert számára ez nem csak egy kendő volt, hanem a hovatartozását és a múltját jelentette. Ox tudta, hogy ez az élet veszélyes, de nem is akart mást. Az utca volt az otthona, a banda pedig a családja.

​

 

[CruelCry]

"No Control Left"


​

A bandában nem volt ritka, hogy pár arc teljesen rá volt csúszva a cuccokra. Ox eleinte csak röhögött rajtuk, nem érdekelte különösebben. De ahogy egyre többet lógott velük, egyre mélyebbre került ebbe a körbe. Esték a sarkon, sikátorokban, lepukkant lakásokban, ahol mindig volt valami, amitől „jobban pörgött” az élet.


Először csak kipróbálta, kíváncsiságból. Azt mondta magának, hogy ő kézben tartja, nem lesz belőle baj. De hamar rájött, hogy a cucc elnyomja azt a feszültséget és dühöt, ami mindig benne volt. Ox elkezdte keresni azt az érzést, amikor nem gondolkodik, csak megy előre, mint egy elszabadult pitbull.






Idővel már nem csak a bandáért volt ott, hanem a cucc miatt is. A napjai összefolytak, az éjszakák hosszabbak lettek, a balhék durvábbak. Egyre kevesebb dolog érdekelte, csak az utca, a banda, meg az, hogy mikor jön a következő kör. Az emberek látták rajta, hogy csúszik lefelé, de senki nem szólt neki. Ebben a közegben ez senkit nem lepett meg.



Ox tudta, hogy ez az út nem vezet sehova, de nem is akart megállni. A cucc, a narancssárga bandana és az Ox név együtt adták azt az életet, amiben valakinek érezte magát. Az utcán nem kérdezték, mi lesz holnap. Csak az számított, ki bírja tovább, és ki törik meg előbb.

 

[CruelCry]

"No Way Out // Cash Over Consequences"
​

Ox a szabadulása után teljesen le volt égve. Nem volt pénze, nem volt munkája, csak a banda és az utca maradt neki. Nem is gondolkodott sokat, egyből lopni kezdett. Egy este kiszúrt egy félreeső utcában egy motort, és simán ellopta. Onnantól azzal járt mindenhova.

Pár nap múlva a hoodon laggoltak, amikor Chain felreppelt egy jó storyt. Azt mondta, Mission Row-n látott egy boltot, tele ékszerekkel meg drága cuccokkal. Nem kis cash lenne, hanem igazi nagy kasza.
Ox válasza egyből az volt hogy csússzunk rá, mert nagyon le volt égve, és kellett neki a pénz. A többiek sem ellenkeztek. Gyorsba összeszedték a burnereket, maszkot húztak, és elindultak.
​

Berontottak a boltba, és elkezdődött a pakolás. Ox sem laggolt. Sorra törte az üvegeket, és pakolta az ékszereket a táskába. Gyorsan dolgoztak, nem tököltek.


Amikor kifutottak, a 12 már érkezett. Üldözőbe vették őket, de a sofőr jól vezetett, így sikerült lerázni a twelvet. Meghúzták magukat, majd az ékszereket eladták egy helyi kereskedőnek.


Sok pénzt kaptak érte. Ox zsebe végre tele lett, és újra magabiztosan mozgott az utcán. Úgy érezte, most megint van súlya a nevének.

 

[CruelCry]

"Marked by Color"​

Ox bandájának addigra már komoly híre ment a városban. Nem csak az utcán ismerték őket, hanem a rendőrök is egyre többet szaglásztak utánuk. Gyakrabban jelentek meg a környéken, igazoltatták őket, és érezhető volt, hogy rajtuk van a célkereszt.
Egy nap a kockaparknál futottak össze egy rendőrnővel. A nő nagyon lekezelően beszélt velük, lenéző volt, és többször is hangosan kijelentette, hogy rasszista. Ez azonnal felhúzta a bandát. A helyzet gyorsan elfajult, szóváltás lett belőle, mindenki ideges volt.


De mielőtt bármi történhetett volna, több rendőregység érkezett, és körbevették őket. Nem volt mozgástér. Ox csak állt ott, ökölbe szorított kézzel, és nyelt. Mindenkinek egyértelmű volt: ezt a nőt nem hagyhatják ennyiben.


Visszamentek a területükre, és elkezdődött a vita. A hangulat feszült volt, a düh forrt. Egyre többször hangzott el ugyanaz: a nőnek el kell tűnnie. Nem csak megverni — végleg kiiktatni.

Napokig tervezték, hogyan lehetne megcsinálni úgy, hogy ne bukjanak le. Figyelték a mozgását, mikor szolgál, merre jár, kivel dolgozik. Szinte vadászat lett belőle.




Egyik nap Ox motorozás közben a partnál észrevett pár rendőrautót. Gyakorlatoztak. Közelebb ment, és kiszúrta, hogy a nő is ott van. Azonnal jelezte a többieknek, majd leült egy padra, és onnan figyelte tovább.


Arra vártak, hogy a nő egyedül maradjon, vagy legalább elszakadjon a többiektől. Addigra már mindent tudtak róla: a nevét, mikor van szolgálatban, merre szokott járni.
Aznap végül nem tudtak lépni. Túl sok egység volt körülötte.
De Ox nem tudta elengedni a dolgot. Teljesen rákattant. A fejében csak ez járt: a nőnek meg kell fizetnie.


Ahogy telt az idő, egyre idegesebb lett. A düh és a feszültség miatt még többet nyúlt a cuccokhoz. Egyre többet volt betépve, egyre kevésbé törődött magával. Alig aludt, alig evett, csak a bosszú járt a fejében.
Ox kezdett szétesni, de ő ezt nem látta. Csak azt érezte, hogy a vér tartozást követel.

​

 

[CruelCry]

​

"Blue Lights, Red Blood"
​

Pár nappal később végre megtalálták a nőt.
A banda addig folyamatosan körözött a városban, mindenki figyelt, infózott, küldte az SMS-eket, ha zsarukat látott. Ox is a szokásos módon a motorján rótta az utcákat, idegesen, túlpörögve, félig szétcsapva már napok óta.

Aztán megjött az üzenet.
Egy szó: JUMP.
Mellette a koordináta.
Az egyik tag kiszúrta a rendőrnőt. A társa mellett ült a járőrkocsiban, épp lassan gurultak az utcán, semmit sem sejtve.
A banda tagjai egyből rámozdultak.
Nem volt nagy terv, nem volt okoskodás — csak a nyers düh.
Egy motor húzott fel melléjük. A kipufogó felbőgött, a gép szinte ráragadt a rendőrautó oldalára.


A következő pillanatban eldördültek a lövések.

Az ablakok szétrobbantak, üvegszilánkok repültek mindenfelé. A golyók pillanatok alatt szétverték a kocsit belülről. A nő még fel sem fogta mi történik — már el is találták. A társa próbált volna fegyverhez nyúlni, de őt is kiszedték.
Az egész nem tartott tovább pár másodpercnél.
A motoros gázt adott és már tűnt is el, mire a környék felfogta, mi történt.
Két zsaru ott maradt a kocsiban — mozdulatlanul.
Onnantól elszabadult a pokol.
A rádióforgalmazás felrobbant, szirénák kezdtek üvölteni minden irányból. Az egész környék tele lett rendőrökkel percek alatt.
A banda szétszóródott, mindenki menekült amerre látott.
Ox is eltűnt a városban, de belül teljesen szét volt csúszva. Tudta, hogy ez már nem utcai balhé — ez kibaszott rendőrgyilkosság.
És ezért nem pár év jár.
Hanem egy élet.
Napokig bujkált, remegett, alig aludt. Minden hangra összerezzent. Egyre több drogot tolt magába, hogy lenyugodjon, de csak még jobban szétcsúszott tőle.
A rendőrök közben teljesen rájuk álltak.
Igazoltatások, rajtaütések, állandó megfigyelés. Ox már a boltig sem tudott elmenni anélkül, hogy ne villogtak volna körülötte a kék fények.











Elkezdett bekattanni.

Még többet drogozott, még agresszívebb lett. Kurvákhoz járt teljesen szétcsúszva, és gyakran rajtuk vezette le az idegét. Egyre kevésbé volt ura magának.
A drogok lassan teljesen szétbaszták az agyát.
Sokszor hallott nem létező szirénákat, látta a villogást a semmiben. Ilyenkor bepánikolt, berohant egy sikátorba, és ott kuporgott órákig, izzadva, remegve, mint egy üldözött állat.


Ox már nem élt — csak menekült.
A törvény, a drogok és a saját dühe elől.

 

[Klaudia.]

Adminisztrátor hozzászólás

Kedves @CruelCry!

Örömmel értesítelek téged, hogy a karakterlapod minősített elismerésben részesül!
A továbbiakat a szerveren tudod intézni.

Gratulálunk neked, csak így tovább!

 

[CruelCry]

"No Loyalty Left"

​

Egy nap egy alig 16 éves kölyök sétált át a környéken suliból hazafelé.
Látszott rajta, hogy teljesen ártatlan, hátizsákkal, leszegett fejjel ment, csak haza akart jutni.
A banda pont akkor lófrált ott, amikor belefutott.
Sprite egyből kiszúrta és rá is tapadt, mert mindig az utcán járók lehúzására vadászott.
Először csak pénzt kért, aztán már követelőzni kezdett, lökdöste és fenyegette a kölyköt.
Még a telefonját és a cipőjét is el akarta venni, miközben folyamatosan alázta.
Ox és a többiek csak álltak és nézték a jelenetet.
Oxban viszont egyre jobban forrt a düh, mert a helyzet túlságosan ismerős volt neki.
Eszébe jutott, amikor évekkel korábban Sprite vele csinálta ugyanezt, amikor elvette a cigijét és megalázta az utcán.
Most pontosan ugyanazt látta újra, csak egy gyerekkel.
Nem bírta szó nélkül hagyni, ezért rászólt Sprite-ra, hogy hagyja már békén a kölyköt és ne játssza a nagy keményt egy gyerekkel szemben.
Sprite visszaszólogatott, de végül abbahagyta, mert nem akart ott helyben balhét.
Később átmentek Legionre, és Ox magával vitte a kölyköt is, hogy eltávolítsa a helyzettől.
Sprite azonban ott sem tudott megállni, újra belekötött a srácba és elkezdte provokálni.
Ekkor Oxnál végleg elszakadt a cérna és beállt Sprite elé.
A levegő azonnal megfagyott körülöttük.
Sprite nem hagyta annyiban és behívta Oxot a bank mögé, hogy rendezzék le ököllel.
Ox soha nem hátrált meg verekedés elől, így most sem tette.
Hátramentek, a banda körbeállta őket és figyelte a balhét.
Pár másodperc feszültség után elcsattantak az első ütések.
Sprite próbált fölénybe kerülni, de Ox dühből és gyűlöletből ütött.
Egy brutálisan erős ütés végül telibe találta Sprite-ot.
Sprite a földre került és ott maradt mozdulatlanul.
A banda otthagyta a földön és visszamentek a parkhoz.






Nem sokkal később Sprite újra felbukkant.
Azt mondta mindenkinek, hogy siessenek vissza a hoodra, mert rendőrök vannak ott és nagy a baj.
A banda egyből elindult vissza.
Amikor odaértek és kiszálltak, sehol nem volt egyetlen rendőr sem.
Csapda volt az egész.
Sprite előrántott egy fegyvert és azonnal lőni kezdett Ox irányába.
Ox reflexből fegyvert rántott és visszalőtt az adrenalin hatására.
Pár másodperc múlva hirtelen megrogytak a lábai.
Nem tudott talpon maradni és a földre zuhant.
Ordított a fájdalomtól, amikor meglátta, hogy a farmerján egyre nagyobb vérfolt terjed.
Pár bandatag azonnal Sprite után futott, mások Ox mellett maradtak.
Lövések visszhangoztak az egész környéken.
Néhány perc múlva Sprite már nem mozgott, mert a tagok lelőtték.

Mentőt hívtak Oxhoz, de amikor kiérkezett a mentős, a banda körbevette és megfenyegette.Közölték vele, hogy elláthatja Oxot, de ha jelenteni meri a rendőrségnek, akkor műszak után elkapják és megölik.A mentős halálra volt ijedve és nem mert ellenkezni.Bevitte Oxot a kórházba, kiszedte a golyókat a lábából, majd a hátsó kijáraton kitolta és átadta a bandának.A tagok azonnal hazavitték.
Ox gyógyulása hetekig tartott, alig tudott járni és folyamatos fájdalmai voltak.Mégis elégedett volt egyetlen dolog miatt.
Sprite végre halott volt.Az az ember, aki évekkel korábban megalázta és most egy gyereket terrorizált, örökre eltűnt.
Ox fejében ezzel végleg lezárult a Sprite iránti gyűlölete.

​

 

[CruelCry]

"Marked in Orange"




Egyik éjjel a hoodon lógtak, fáradtan, szétcsúszva, amikor valaki bedobta, hogy ideje lenne valami nagyobb melót csinálni, nem csak piti lehúzásokat.
A banda addigra már jóval nagyobb lett, tele új arcokkal, és mindenkiben ott volt a nagyzási vágy meg a kurva nagy arc, hogy bármit meg tudnak csinálni.
Az ötlet gyorsan az ATM-ek felé ment, mert abban volt a nagy pénz és a legnagyobb adrenalin.
Napokig agyaltak, szereztek fúrókat, szerszámokat, maszkokat, mindent ami kellett a feltöréshez.
Ox közben csendes volt, de belül teljesen más világban élt, mert a crack már szétbaszta az agyát.
A gyógyulása után nem lett erősebb vagy okosabb, csak még jobban elkurvult fejben.
Már nem a pénz izgatta, hanem az az érzés, amikor uralja a helyzetet és rettegnek tőle.
Elkezdett direkt felismerhető lenni a kamerák előtt, mert beteg módon élvezte, hogy legendát csinál magából.
Mindig ugyanazt a narancssárga kendőt hordta az arcán, mintha valami kibaszott bélyeg lenne rajta.
Nem érdekelte, hogy ezzel magára húzza a zsarukat, sőt, pont ezt akarta.
A cracktől beesett volt az arca, karikás a szeme, büdös ruhákban járt, teljesen leszarva magát.
​

​

Egy idő után kiszúrtak Mirror Parkban egy benzinkutat, ahol bent volt egy ATM, és elég félreeső helyen állt.

A környéket jól ismerték, mert már sok balhét csináltak ott, így tudták mikor csendes és mikor lehet lecsapni.
Amikor eljött az éjszaka, több kocsival érkeztek, fegyverekkel telepakolva, idegesen, de izgatottan.
Berontottak a boltba, ordítottak, földre vágták a boltost, aki reszketve feküdt a pulton túl.
A fúró felvisított, amikor nekimentek az ATM-nek, és percek alatt elkezdte kiköpni a fémforgácsot.
Ox ott állt mellette, adogatta a cuccokat, de a tekintete teljesen üres volt, mint egy kibaszott zombié.
Amikor kinyílt a gép, előkerültek a kazetták, tele pénzzel, és mindenki vadul pakolni kezdett.
A táskák gyorsan megteltek, a banda pedig már húzott is kifelé.
Ahogy beszórták a zsákokat a kocsiba, megszólaltak a távolban a szirénák.
Nem pánikoltak, csak gázt adtak és eltűntek, mielőtt a zsaruk odaérhettek volna.
Olyan gyors volt az egész, hogy az LSPD csak a hűlt helyüket találta.
Ox közben a kocsiban ült egy fegyverrel a kezében, teljesen szétcsúszva a drogoktól.
Nem is igazán fogta fel mi történt, csak bámult maga elé és vigyorgott.



​

A fejében már nem a pénz számított, hanem az, hogy félelmet hagy maga után mindenhol.
Gyűlölte a zsarukat, gyűlölte a várost, és úgy érezte, hogy az egész kibaszott rendszer ellene van.
A rasszizmus miatt mély, beteg düh égett benne, és minden rablást egyfajta bosszúnak élt meg.
A narancssárga kendő mögött nem egy ember volt már, hanem egy szétcsúszott, drogtól rothadó elme.
Ox egyre kevésbé akart pénzt, egyre inkább csak káoszt és hatalmat.
Ahogy a kocsiban ült, remegett a keze a crack utóhatásától, de közben vigyorgott, mintha valami beteg öröm járná át.
A fejében újra és újra lejátszotta a jelenetet, ahogy a boltost a földre nyomták, ahogy a fúró üvöltött, ahogy a pénz ömlött a táskákba.
Ez már nem egyszerű rablás volt számára, hanem egyfajta kibaszott bizonyítás.
Bizonyítani akarta magának, a bandának, és az egész városnak, hogy őt nem lehet megállítani.
Minél nagyobb volt a balhé, annál inkább érezte, hogy él.
A csendes pillanatokban viszont néha beütött a paranoia.
Hallotta a képzeletbeli szirénákat, látta a villogó fényeket ott is, ahol nem volt semmi.
Ilyenkor megfeszült, izzadt, és automatikusan a fegyveréhez kapott, mint egy sarokba szorított állat.
A banda nevetett rajta néha, de közben mind látták, hogy Ox már nem ugyanaz az ember.
Nem volt benne fék, nem volt benne határ, csak egy végtelen, mocskos düh.
És minél jobban csúszott bele a drogba, annál jobban élvezte ezt az állapotot.
Mert a fejében már nem volt jövő, nem volt kiút, csak az utca törvénye.
Ox tudta, hogy egyszer úgyis golyó végez vele vagy egy cellában rohad meg.
De addig egy dolgot akart: hogy a neve rettegést jelentsen minden sarkon.
A narancssárga kendő már nem csak egy rongy volt az arcán, hanem egy jel.
Egy figyelmeztetés.
Ha valaki meglátta, tudta, hogy baj közeleg.
És Ox pontosan ezt akarta.
Hogy amikor felbukkan az utcán, az emberek már messziről érezzék, hogy valami kibaszottul rossz fog történni.​

​

 

[CruelCry]

The Dreams That Break Him
​

Egyre mélyebb szarságokba süllyednek, és Ox már szinte csak a crackkel tudja egyben tartani magát.
Napközben még elvan a zajban, a balhékban, a lövésekben és az állandó pörgésben, mert ott nem kell gondolkodnia.
Ott csak sodródik, csinálja amit kell, és nem marad ideje arra, hogy érezzen.
De amikor éjjel egyedül marad otthon, akkor mindig ráborul a csend.
Az a kurva nehéz, nyomasztó csend, ami mintha ráülne a mellkasára.
Aludni már csak bedrogozva tud, mert józanul nem meri lehunyni a szemét.
Amikor elalszik, a teste még pihen, de a feje nem.
Minden egyes kibaszott éjjel jönnek a képek.
Nem a lövöldözések, nem a rablások, hanem a régi élet.
Gyerekkori emlékek, amiket évek óta próbál eltemetni magában.
Sokszor arra ébred, hogy csurom víz az egész teste, a pólója rátapad a hátára, a keze remeg.

​

Hallja apja hangját, mintha ott lenne a szobában, mélyen és nyugodtan szól hozzá.
Hallja anyja nevetését is, tisztán, melegen, ahogy régen.
Látja magát gyerekként, amikor még tiszta ruhában rohangál, nem pedig fegyverrel a kezében bujkál a városban.
Látja, ahogy apjával birkózik a nappali szőnyegén, és anyja nevetve rájuk szól, hogy hagyják abba, mert szétverik a lakást.
Érzi az anyja főztjének illatát is, azt az otthonos, nyugodt érzést, amit akkor természetesnek vett.
Most viszont ezek a képek nem megnyugtatják, hanem szétszedik belülről.
Mert minden emlék után jön a gondolat, hogy évek óta nem hall róluk semmit.
Nem tudja, élnek-e még, vagy már rég meghaltak úgy, hogy ő ott sincs.
Ez a bizonytalanság lassan jobban felzabálja, mint bármelyik zsarutól való félelem.
Néha elképzeli, hogy egyszer szembejönnek vele az utcán, és meglátják, mivé vállt.
Látják a beesett arcát, a narancssárga kendőt, a szemében azt az üres, szétcsúszott tekintetet.
És ilyenkor egy pillanatra undorodik saját magától.
Azonnal felül az ágyban, zihálva, és kapkodva nyúl a cucc után.
Belövi magát, csak hogy elhallgattassa a fejében a hangokat.
A drog lassan tompítja a képeket, elmos mindent, és visszarántja abba a hideg, érzéketlen állapotba, ahol már nem kell éreznie.
De mélyen tudja, hogy ezek az emlékek nem tűnnek el.
Ott rohadnak benne, mint egy nyílt seb, ami soha nem gyógyul be.
És minél jobban próbál menekülni előlük, annál erősebben jönnek vissza minden kibaszott éjszaka.​