Sergio Cortes

Állapot
A témához nem lehet hozzászólni, mert le van zárva.

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Sergio Cortes karaktertörténete


UJ1.pngNév: Sergio Cortes
Nem: Férfi
Születési idő, hely: 1987.08.14 Russia, Moscow
Életkora: 35 év
Anyja neve: Anastasia Klitschkova
Apja neve: Andrei Cortes
Testvér: Vadim Cortes. (1985.09.29-2000.05.01 ✟)
Állampolgárság: orosz, amerikai.



















Főbb ismertető jelek:
  • Kopasz, borotvált fej és borosta
  • Kék szemek
  • Testalkata: Izmos, magas, testtartása és séta stílusa erős, magabiztos
  • 187 cm magas, 90 kg
  • Mindig melegítőkben jár, öltözködése mindig laza sosem túl elegáns.
  • Mély, erős hangja.
  • Álltalában „ peacet „ szokott felmutatni köszönés helyett
  • Testét tetoválások borítják

Pozitív tulajdonságai
Negatív tulajdonságai
Megértő
Sosem hátrál meg, ez egyszer visszaüthet neki
Mindig megfontolt és mérlegelt
Kissé nagyképű stílust tart fent
Megbízható
Bekattan, ha kést lát valaki kezében
Lelkes, elhivatott, ha munkáról van szó
Nehezen bízik meg az emberekben



Ki is vagyok én?

Helló. A nevem Sergio Cortes, 35 éves vagyok és nem éppen legális úton keresem a kenyérre valót, de ne szaladjunk így előre. Kezdjük, az elején kissé körbe vezetlek a gyerekkoromban, tarts velem. Moscow-ban születtem 1987.08.14-én egy viszonylag szegényes családba. Édesanyám takarítónő volt a környéken elhelyezkedő Általános Iskolában. Apám nyugalmazott rendőr és fő állású alkoholista volt, ki nem állhattam mindig megverte a bátyámat és engem is, ahogy oda cseperedtem. Már egészen fiatalon megtapasztaltam az élet sötét és mocskos oldalát. Volt egy bátyám. Mindig fájó szívvel gondolok vissza rá, nagyon hiányzik. Az ő neve Vadim volt. Most is szomorúan gondolok vissza rád, nyugodj békében drága bátyám.




Mi is történt a bátyámmal és velem?

Suhanc kis gyerekként én a magam 13. bátyám az ő 15. életévében. Mint a legtöbb kisgyerek, az utcákon, fociztunk-rúgtuk a bőrt. Egy iskolába jártunk a bátyámmal, ő 2 tagozattal fölöttem járt. Én félős gyerek voltam, egy barátom sem volt csak Vadim. A bátyám már akkor többet tudott az utcai élet csibészségeiről, benne volt kisebb bolti lopásokban, telefonfülkék feltörésében. Én, mint a jóhiszemű kis testvér mindig a nyomában voltam, próbáltam alkalmazkodni és felzárkózni bátyám és a barátai mellett. De ahogy teltek a napok, hetek-hónapok… Egy napom sosem feledem, egészen pontosan 2000.05.01-én az életem a feje tetejére állt. Az a reggel is átlagosnak indult. Felkeltünk megreggeliztünk abból, amit találtunk otthon, és megindultunk bátyámmal az utcára. Ahogy ki értünk a bátyám oda hívott a kertben lévő almafához és így szólt hozzám:
  • Vadim: Hé, öcsi. A mai nap különleges lesz, beszéltem a srácokkal és téged is vinni akarlak magammal.
  • Én: Hová megyünk Vadim?
  • Vadim: Majd meglátod, de apának és anyának egy szót se róla!
Én bólogattam párat és bízva a bátyámba elindultam utána. A környékünkön levő sarki kis bolthoz vezetett utunk, ahová beszaladt a bátyám és két barátja. Rám parancsolt, hogy kint várjak és szóljak, ha valaki közelít. Senki sem járt arra, mint utólag kiderült a bátyám és a két barátja kipakoltál a kisboltot rugóskések segítségével. Miután elszaladtunk két sarokkal odébb egy lepukkant utcában a bátyám követelte az én részemet is a barátaitól, akik erre bekattantak és az egyikőjük megszúrta a bátyámat. Csak egy kisgyerek voltam, aki még a sötétben is félt. Amikor megláttam mi is történ teljesen lefagytam, mintha a lábam a földbe gyökerezett volna. Vadim összeesett a szemem láttára és piros vére a poros utcát kezdte mosni. Irgalmatlan nagy sírásba kezdtem és amint tudtam közelebb léptem hozzá, letérdeltem mellé. Átkaroltam, védeni próbáltam az akkor már vérben úszó bátyámat. Ezek voltak az utolsó szavai:
  • Vadim: Lé-légy jó mind, ha-halálig Sergio, szeretlek.
Ekkor szólt hozzám utoljára az az ember, akit mindennél jobban szerettem az életben. Én csak sírtam nem tudtam mi tévő legyek, üvöltöttem és bőgtem torkom szakadtából, segítségért kiáltottam. A másik két srác elszaladt a nevüket sem tudtam. A bátyám volt a mindenem, mi lesz most velem? Az életem egy pokol lett attól a kibaszott elsejei naptól fogva.
GL5FKoE.jpg



A szüleim és én.

Azon a bizonyos napon engem a rendőrség a bátyám vérétől csurogva vitt haza a szüleimhez. Édesanyám teljes depresszióba esett, apám minden haragját rajtam töltötte ki engem okolt a bátyám halála miatt, elmondhatom, hogy napi rendszerességgel szarrá vert. Nem volt elég a tragédia még ezt is át kellett élnem közel egy hónapig. Enni sem tudtam, amikor kést láttam a hideg is kirázott tőle. Ekkor már lassan két hónapja, hogy megkéselték a bátyámat. Egy reggel mikor felkeltem megláttam magam előtt Vadim-ot. Nem tudom, hogy csak képzelődtem-e, de tény, hogy nagyon hiányzott és láttam őt. Ez hatalmas erőt adott nekem tudtam, hogy ott van velem és segít engem. Lelkileg a padlón és égve a bosszúvágytól felöltöztem és apám elzárt pisztolyát lenyúlva megindultam Moscow utcáira kerestem a késelőket. Emlékszem nagyon ki voltam kapcsolva és csak azt láttam magam előtt, hogy megöljem azt a két faszt. Sajnos vagy nem, de nem jártam szerencsével pedig tűvé tettem értük mindent. Haza mentem és visszatettem a pisztolyt a helyére, amit édesanyám észre is vett, de nem tette szóvá pláne nem apám előtt. Másnap rá kérdezett, hogy mit is akartam én elmondtam. Szótlan maradt, zokogva átölelt.



Telt múlt az idő.

2001-et írunk eltelt 1 év a bátyám halála óta. Apám időközben feldobta a talpát, már nem tudott bántani sem engem sem anyát. Ahogy teltek napok egyre többet és többet kezdtem az utcán lógni, ez a tipikus kapucnis fiú voltam. Nem volt már félsz bennem, ahogy most sincs. Valahogy titkon talán arra vágytam, hogy a bátyám után mehessek ezért is vált ennyire érdektelenné az életem. Csavarogtam, csak a gond volt velem nem éppen napi rendszerességgel, de sűrűn vittek haza a rendőrök. Úgy voltam az egésszel, hogy nincs veszteni valóm. Nagyon bele keseredtem a bátyám halálába. Jobb híján anyám intézetbe adott. Aki volt már tudja milyen is az a hely. Megfogadtam amint 18 leszek el is húzom a csíkot arról a lepratelepről. Viszonylag jó magaviseletet és sikeres érettségivel a hátam mögött 18 éves koromba lelécelhettem. Kiszemeltem egy fasza várost az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Szolgálata által szervezett éves lottó révén Isteni szerencsével megnyertem egy zöld kártyát. El költöztem Los-Santosba a jobb élet reményében. Bicajjal hordtam az újságot egy kis városszéli lakókocsiban tengettem itt a napjaimat. Amikor sikerült annyit összegyűjteni akkor letettem a jogosítványt és taxisnak álltam az új városban. Kicsit jobban kezdett alakulni a sorsom. Meg ismerkedtem egy kopasz hapsival, aki könnyű pénzt ajánlott. Drogokat fuvarozgattam neki a taximmal, jól jött a plusz pénz. Nem volt új dolog nekem ez a fele a pénz szerzésnek, de hamar kiszálltam belőle. Valahogy rossz előérzetem támadt az egész dologgal kapcsolatban. Isten tudja, hogy de kimásztam belőle és új embereket ismertem meg. Sok új barátra tettem szert viszonylag rövid idő alatt. Újabb munkával teli hónapok vártak rám. Csak vezettem és bámultam ki a volán mögül. Valami új dologra vágytam.



Egy bosszúálló fegyveres kisgyerekből Sheriff?

Éppen egy fuvart csináltam, amikor a rádióban meghallottam a nem messze található Paleto Bay-i településre Sheriffeket keresnek. Fogtam is az alkalmon gondoltam miért ne és megpróbáltam. Meg is írtam a lapomat, amit beküldtem és türelmesen vártam a válaszukra. Pár napon belül elbírálásra került a lapom, ami felvételt nyert. Meg jelentem a kért dátumon részt vettem az akadémia képzésen, amit sikeresen és kimagaslóan jó eredményekkel végeztem el ezért is már egy fokkal nagyobb rangról indulhattam BONUS I-ről. Hamar alkalmazkodtam a környezetváltozáshoz. Amikor kezembe kaptam a szolgálati fegyvert egy semmihez sem hasonlén magam.pngítható érzés öntött el, eszembe jutott minden, ami volt. Az a bizonyos elsejei nap és megfogadtam, hogy mindent megteszek azért, hogy bosszút álljak a testvérem haláláért. Természeten sosem voltam korrupt, tény, aki ismert azt tudta, hogy én sosem az a bizonyos „Most mindenkit orrba szájba büntetek” Sheriff voltam. Próbáltam mindig mindent szóban megoldani és megbeszélni. Voltak kezdeti nehézségek, de hát pályakezdő ként ki nem hibázik. Minden rendben ment egy pár évig, tettem a dolgomat, szolgáltam a „hazámat”. Elő is léptettek idő közben, aztán úgy adta a sors, hogy bele keveredtem egy fegyverraktár rablásba. A diszpécser értesített, én azonnal a helyszínre siettem. Hozzávetőlegesen 90-100 km/h-val mehettem, amikor kilőtték a kerekem a raktár közelében és egy betonfalnak csapódtam. Isten tudja, hogy éltem túl azt az estét. A kórházban tértem magamhoz, műtétek sorozatát hajtották végre rajtam. A mellkasomon nagy nyílt seb volt, a bal karom szilánkosra tört. Értelemszerűen pár hónapig ki is maradtam a munkából. Felépülésem után kissé lazábban, de újra visszatértem a Sheriffség-hez. Amikor újra formában voltam, bekerültem a SEB-alosztályba. Sok-sok bevetésen vettem részt, rengeteg tapasztalatot szereztem ezidők alatt. Megtanultam profi módjára bánni a fegyverekkel. Álmomból felkelve is darabokra szedek és összerakok bármilyen fegyvert. Jó pár embert a munkából kifolyólag meg is öltem, ami nem feltétlen volt rossz hatással rám, sőt egy fajta megnyugvást adott, de ezt sosem mondtam senkinek sem. Talán segített megtalálni a lelki békémet az, ha kitölthettem bűnös embereken a bennem lévő bosszút. Kitudja, beteg lennék? Faszt érdekli, megmondtam nincs veszteni vamelső.pnglóm, minden nap a bátyám mellé vágyódom. Összességében jól éreztem magam Sheriffként. Eltöltöttem jó pár évet ott bármiféle nagyobb gond nélkül, ezt a szakaszát az életemnek legalább sikeresként könyvelhetem el. Pörgött az agyam, hogy milyen bizniszbe is kezdhetnék bele. Megláttam egy fasza helyet a közeli szigeten, gondoltam kibérlem és megpróbálkozom vele. Viszonylag olcsó volt a bérlése a Cayo Perico Beach Bar-nak. Ami azért jó kis fizetés kiegészítés volt a munkám mellett. Sok pénzt csináltam abból a helyből. Ezáltal bele keveredtem az éjszakai életbe és az alvilágba is valamennyire. Igaz mind bizalmas barátaim voltak. Tudtam, hogy füveznek, vagy éppen drogoznak. Még fegyvert is láttam náluk. Neveket nem említek, ha nem probléma, mert nem vagyok vamzer, soha nem is voltam, na peace.



Sergio szerelmes? Na, ez még nekem is furán hangzik.

Egyik volt kollégámnak köszönhetően megtanultam valamilyen szinten zenélgetni még azt is csináltam mikor szabad időm volt különböző klubokban. Egy ilyen bulin ismerkedtem meg Denisa-val a jelenlegi párommal. A megismerkedésünk az nagyon emlékezetesnek mondható és nem, éppen azért, mert annyira jó volt. A buli után egyre többet találkoztunk, kissé jól is esett, hogy van valaki, akit érdeklek és megölelhetek még akkor is, ha nem épp a legjobb napom van. Ekkor én még mindig Sheriffként munkálkodtam. Csak ekkor minden a feje tetejére állt megint. Denisa-val balesetet szenvedtünk, amiben neki részleges amnéziája lett. Végig ott voltam vele fogtam a kezét és bíztatni próbáltam, hogy minden rendben lesz. Ő azt sem tudta, hogy ki vagyok. Ez azért fájdalmas volt nem kicsit. De bizakodtam, meséltem neki sok mindent, az eddig szerzett közös élményeket és csodával határos módon, lassan, de biztosan visszanyerte emlékezetét. Ekkora már a Sheriffségnél semmi sem volt olyan, mint régen. Mindenki kicserélődött, új emberek jöttek. Egyre kevésbé találtam ott a helyem, de próbálkoztam. Idő közben még komolyabbra fordultak a dolgok köztünk Denisa-val, ami addig ment el, hogy bevallotta egy esti forró csoki ivás alkaDenisa és én.pnglmával, hogy mivel is foglalkozik ő. Mondanom sem kell nem erre számítottam. De hát a szerelem az mindennél erősebb, mondjuk azt nem tudtam, hogy hogyan óvjam meg őt. Ezért hosszas gondolkodás után jobbnak láttam azt, hogy ha ilyenkor mellette lehetek. Ebből kifolyólag be is adtam a felmondásomat a Sheriffségnél. Miután minden papírom lezárult, többet kezdtem Denisa-val lenni, bemutatott a barátainak, testvérének. Egyelőre úgy voltam a dolgokkal, hogy nekem az elég, ha mellette lehetek. De egy szép napon megtámadták azt a területet, ahol tevékenykedtek. Értelemszerűen egy percig sem gondolkodtam és védelmezni próbáltam azt, akit a bátyámmal együtt a legjobban szeretek. Igy hát bele keveredtem egy utcai lövöldözésbe. A többi dolog meg hát. Tudjátok, hogy van először a kisujjal, utána a karom, lassan, de biztosan bele mindenben torkig. Adta magát az egész. Jó fizikumom van, erős vagyok, mint említettem kívülről kenem-vágom a fegyvereket. Kell ennél több egy Maffiának?



Cseberből-vederbe.

A szerelem magával rántott, amit nem is bánok. Egy olyan oldalát ismerhettem meg a városnak, ezáltal amit csak részben láthattam, amikor taxiztam és amikor Sheriff voltam. Jól is jött, mert sok más emberrel, akiket fentebb említettem jobban eltudtam mélyíteni a barátságot, mert már nem tartották annyira a távolságot. Jobban feloldódtak a társaságomban, már ahogy én is az övékében. Végre én is rá ránthattam egy jó kis füves cigire, nem kellett fosnom a rendszeres vérvételektől. Rá kellett jönnöm, hogy itt sokkal komfortosabban érzem magam, felszabadult vagyok, és ki élhetem a beteges bosszúvágyam rivális bandákon, szervezeteken. A kések iránti beteges agresszivitásom az talán most még jobban felszínre tört. Ha meglátok egy kést valaki kezében elborul az agyam. Talán ezért is járok kevesebbet bulizni, hogy elkerüljem ezeket a konfliktusokat. De hát most már kit érdekel? Bármit meg tehetek veszíteni valóm az zéró. Ha élek bosszút állok, ha meghalok, boldog leszek. Sakk-matt. Talán haza utazom egyszer és megkeresem azokat a patkányokat, akik megölték a bátyámat. Lakolni fognak. De időközönként még informálni foglak miként tengetem a napjaimat. Peace barát.
 

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Segítek ahol tudok.

A mindennapi futások mellett, volt mostanában pár lazább napom is, de ezek is egészen esemény dúsan teltek. Már nagyon komfortosan érzem maga, úgy érzem megtaláltam, amit valóban szerettem volna csinálni. Besegítek a rendelések pakolásában, szállítmányok átvételében. Igazából bizonyítani is akarok a többiek fele. Van egy pince, azon belül egy labor ahol drogot szoktak a többiek készíteni. Oda szoktam álltalában elvinni a rendeléseket, átadni a munkásoknak azt. A rendelések közt van, hogy nem csak drog alapanyag van. Fegyvereket is szoktak rendelni, ezeket álltalában Denisa intézi. Kell az utánpótlás, meg hát valamivel a területi dealer-t is le kell kenyerezni.


LSPR_2.png

Legújabb.png
 
Utoljára szerkesztve:

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Ezt nem hiszem el.

Éppen, vissza értem a raktárba elkezdtem pakolni ezt, azt. Csipogott a telefonom, jött egy sms. Denisa-tól kaptam azt. Fura is volt mivel nem sűrűn írtunk sms-t egymásnak. Meg nyitottam, és amit benne olvastam, egy percig nem is hittem. Elköszönt tőlem, azt írta vissza utazik Belgrádba. Teljesen össze zavarodtam. Kellett pár perc mire rá is jöttem, hogy mit is olvasok. Utoljára talán a bátyám halálakor sírtam, de most bizony kicsordult a könny a szememből. Rég éreztem ekkora szívfájdalmat, mint akkor. A kissé rendbe szedett életem, újra darabogra hullott bassza meg a fennvaló. Mint egy kibaszott mókuskerék. Mikor rendeződne az életem megint csak a szart kapom. Most már végképp nincs értelme az életemnek így. Isten óvjon minden kóbor embert, akivel össze sodor az élet. Mi a faszt tehettem volna ennél többet? Elmentem a sarki kis bolthoz, vettem két üveg Whiskeyt és jól berúgtam. Kezeimmel és az üvegekkel darabokra vertem a kirakatot, teljesen magamon kívül voltam. Ennyire elveszett és tanácstalan rég voltam, mint akkor. A kasszás kurva ki is hívta rám a rendőrséget. A korházban kezdtem kicsit rá eszmélni a dolgokra. Nem szokásom ilyet mondani, de összességében kedvesek voltak velem a rendőrök. Még beszélhettem Bruce-al is. Ja sőt még Tito-val is. Ez kicsit segített megnyugodni valamennyire. De érzem belül, hogy ebbe sosem fogok tudni bele törődni. Egy szívtelen, a dühétől forró, isten és ember nem ismerő emberré váltam. Fúú basszameg, megint feje tetejére állt az életem. Hiányozni fogsz Denisa.


Haza utazom.png
Haza utazom1.png
Haza utazom3.png
Haza utazom5.png
Haza utazom7.png
Haza utazom8.png
Haza utazom9.png
Haza utazom10.png
 

Henzó

Individuum
Vezetőségi tag
Főadmin
Üzenetek:311
-
HCRP elbíráló hozzászólás
Kedves @Klicsko

Átolvastuk a lapodat többszörösen, összevetettük a történéseket és kivizsgáltuk a szerveren alakított szerepet is. A történeted tartalmaz több olyan pontot, ami nem fér össze, inkább egy eltévesztett szerepre utal. Látszik, hogy sok időt fektettél a lapod megírásába és folyamatos vezetésébe, amit köszönünk is, azonban ez nem volt elegendő ahhoz, hogy Sergio Cortes karaktered elnyerje a HCRP minősítést.

Kérésedre áthelyezem a karaktertörténetek közé.
 
Utoljára szerkesztve:

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Tovább kell, hogy lépjek.

Tovább kell lépnem ez nem, mehet így tovább. Csak magamat emésztem fel. Nagyon hiányzik, de már nem jön vissza. Az elmúlt pár napban eléggé magam alatt voltam. Blaire volt az, akivel többet beszélgettem a dologról. Jó volt valaki olyannak kibeszélni az egészet magamból, aki ismerte is jól a Denisat. Lehet csak jót akart nevetni, de felbíztatott, hogy égessük el a maradék ruhákat attól jobb lesz. Mondjuk ebben igaza volt meg is könnyebbültem utána. Nem vagyok annyira elesett, hogy ne tudnék, tovább menni csak fáj, mert eddig még nem voltam szerelmes és sosem hagytak még el. Amikor olyan dologgal találja, magát szembe az ember az élete során amilyent még nem tapasztalt akkor van, hogy nem úgy kezeli, ahogy azt valójában kellene. Hát én nem a legjobban kezeltem, de ennyivel is okosabb vagyok már. Teljesen elhidegültem, mintha egy robot lennék, aki csak megy és teszi a dolgát. Semmi sem riaszt már vissza, ha kell, megyek és ölök, nem látok akadályt magam előtt. Most csak annyi a teendőm, hogy megmutassam ki is vagyok valójában.

Új2.png

Memories.jpg

Új1.png
 

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Egy kis nosztalgia.

Már egyre jobban viselem Denisa hiányát, egészen jól vagyok mondhatni. Sok időt töltünk a többiekkel együtt és ez sokat segít. Kint voltunk a régi Vespucci területen a minap, szétnéztünk kicsit felmértük a terepet. Titkon reménykedtem, hogy valami kósza barom arra jár és megrángathatom a ravaszt. Már egyre jobban hiányzik az, hogy embert öljek, talán a mostanában felgyülemlett hiány és düh váltja ki ezt belőlem, amik bennem tombolnak. Napról-napra csak jobban szomjazom a gyilkolásra. De hát a kutya sem járt arrafele. Nem nagyon tudtunk meg sokat a területen lévő helyzetekről. De nem adjuk fel ilyen könnyen. Miután végeztünk ott elindultunk vissza a raktárba és lepakoltunk, átöltöztünk. Én haza mentem a többiek még maradtak. Hátra dőltem a kanpén és elkezdtem görgetni a telefon galériámat. Fogalmam sincs miért, de nagyon jól esett nosztalgiázni a képek között. Milyen érdekes ez az élet. Egyik nap még a „hazámért„ harcoltam. Most meg itt fekszem a kanapén a hátam mögött számtalan gyilkossággal, drogokat árulok és fegyverekkel kereskedem. Ezért is mondják, talán hogy: „Ne szóld, el magad előre még bármi megtörténhet.„ Na hát ez igaz. Viszont én azt mondom, hogy úgy éld az életed, ahogy azt te akarod. Senkinek sem kell megfelelni csak magadnak. Egy életed van, használd ki!!

A1.png
A2.png
 

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
El kell ütnöm az időt valamivel.

A napokban Mileta megkért, hogy keressek „ biztonsági őrt „ a hotelhez. így is tettem hamar került ember. Jovan-nak hívják. Nem valami tökös gyerek, de bele jön idővel gondoltam. Jól végezte a dolgát, jó pár napon át figyeltem őt. Aztán gondoltam, hogy kicsit kipróbálom a srácot. Amúgy is gondom volt egy dealer-el a napokban. Nincs amit ennie, de válogat, hogy ő ezt és azt vesz. A faszomat, nem ő mondja meg. Már tervezgettem egy ideje, hogy megleckéztetem. James is panaszkodott, hogy mostanában semmit sem akart megvásárolni tőle a dealer. Kaptam egy fülest, a dealer csávóról, hogy merre van. Mondom, rá mozdulok. Magammal vittem Jovan-t is hadd lásson világot. Igazából csak kíváncsi voltam, hogy mennyire tökös. Megérkeztünk a dealerhez, ott is volt ahol mondták. Előkaptam a baseball ütőt és jól szétvertem a kis köcsögöt. Jovan köpni, nyelni nem tudott, láttam rajta, hogy kicsit befosott de ahhoz képest jól állta a sarat. Ajánlottam plusz munkát neki a biztonsági melón kívül. Drogokat fog vinni A-ból B-be. Ő is jól jár meg én is. Remélem nem lesz gond vele, azért a szemem rajta tartom.

1.png
2.png
3.png
4.png
 

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Dögöljetek meg!

Húha.. azt sem tudom, hol kezdjem. A minap Mileta megkért, hogy vigyem el a PUB-ba és, hogy vigyem oda a Blaire-t is. Nagy volt a feszültség kettőjük közt, de én haragudtam rá. Mármint Miletára. Blaire elárulta, hogy Denisa halálhíre csak kamuzás volt, egy állatot akart belőlem csinálni Mileta. Elmondtam a Blaire-nek mikor felvettem, hogy ki küldött és miért, én is vele tartottam a PUB-ba. Be mentem vele de Mileta kiküldött onnan. Ketten maradtak bent, én kint álltam az ajtó előtt és idegesen szívtam el pár cigit. Egyszer csak fegyver dörrenést hallottam. Nem gondolkodtam be is mentem. Blaire-re tartotta a fegyverét Mileta. Egy pillanatig sem gondolkodtam, nekifutottam Blaire-nek és a földre vittem a fal mögé, biztonságba. Mileta eközben közelebb ért, fegyverét már rám tartotta. Többször megparancsolta, hogy álljak ki az útjából, de nem tettem, próbáltam szóval tartani és oszlatni a feszültséget és a haragját. Ami össze is jött, pár perc után elviharzott és lelépett. Blaire eléggé sokkos állapotban volt.. Haza vittem a lakására, hagytam pihenni. Másnap nagy meglepetés ért minket. Mileta búcsúlevelet hagyott a hotel asztalán. Öngyilkos akart lenni. Kimentünk hát nagyjából elmondta hol van, legalábbis Blaire tudta. Egy nagy hirdető táblán ücsörgött fent a picsába. Dragomir utána küldte Blaire-t, hogy hozza le. Ez össze is jött bár egyáltalán nem szívesen tette Blaire, haragudott nagyon Mileta-ra. Amikor le ért Mileta, hátba lett rúgva és ott mindenki előtt Dragomir kivégezte. Belov fegyvert rántott rá fogta Dragomirra, én is azt tettem fegyvert rántottam. Oda álltam Dragomir elé, fegyveremet Belov-ra szegeztem. Elhátrált szerintem nagyon meglepődött. Elraktam a fegyvert és a köcsög állat a távolból lábon lőtt, azután lelépett másnap estig nem hallottunk róla. Előbújt a fészkéből másnap este, meg akart ölni engem, pikkelt rám szerintem Denisa miatt is meg hát Mileta halálát sem szívlelte jól. A raktár fölötti tetőn bujkált. A hülye barom rá lőtt Dragomirra és Blaire-re amikor is a raktár előtt álldogáltak. Én ez idő alatt mind végig őt kerestem, meghallottam a dörrenéseket azonnal tudtam, hol is van. Rá szaladtam és szó szerint szitává lőttem. Még fuldokolt a vérében mikor Dragomir fel ért a tetőre, ő végezte ki. Lehet beteges, de rég voltam ennyire boldog, mint most. Két nap alatt két „ ellenség „ ment el. Minden percét élveztem az egész dolognak. Sergio-Belov 1-0 és ez így is maradt megnyertem. Mileta-t sem sajnálom egy hazug köcsög volt, örülök az ő halálának is. Még jelentkezem. Erre ünnepelnem kell most. Peace.

RP1.png


RP2.png
 

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Össze jött egy jó kis üzlet. / Az újoncok.

Valamelyik este össze futottam Paybacc barátommal egy buliban. Már régebb óta ismertem őt. Feldobtam, hogy lebonyolíthatnánk valami közös üzletet, olyat, ami mindenkinek megéri. Bele is ment egyből és azt monda, hogy szól a „ jobb kezének „ és akkor letolhatunk valami bizniszt. Igy is történt felkeresett a srác, akit mint megtudtam Durk-nek hívnak. Eldumálgattunk egyik este a Crucial-ba egy jó whiskey mellett. Nekünk fű kellett, nekik meg lőszer. Megdumáltuk a részleteket és leléptünk. Másnap délután került sor a cserére és nagyon örültem, hogy minden simán ment. Vannak még jövőbeli terveink hasonló üzletekre. Kurva jó és laza társaság kellemeset csalódtam a Davis-i emberekben. Kicsit beszéljük az új emberekről, hisz egész szépet gyarapodott a közösségünk. Dealerként kerültek ide hozzánk, nagyon ügyesen végezték a dolgukat. Vették a drogokat és hozták a pénzt időben, vagy idő előtt is sokszor. Megvoltam elégedve velük nagyon. Pár hét elteltével Blaire-el összehoztunk egy új feladatot nekik. Magasabb szintre szerettük volna emelni őket a köreinkben. Fegyvert adtunk a kezükbe, kíváncsian vártuk és néztünk, hogy mennyire is értenek a fegyverekhez, hiszen erről eddig sokat nem mutattak meg. Darabokra kellett azt szedniük majd össze rakni. A végén mikor mindenki megvolt, akkor teszt lövést kellett le adjanak a fegyverekkel, hogy megbizonyosodjuk azok működésében. Nagyon meglepődtem, egytől-egyig mind nagyon ügyesek voltak és semmi gond nem volt egyik fegyverrel sem. Nagyon feldobták a kedvemet ezzel, elégedett voltam és vagyok velük!
DurkRP.pngGROVE.png
RaktárRP.pngRaktárRP3.png
ÚjRP.png


 
Utoljára szerkesztve:

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
A napokban is történ egy kis mozgolódás.

Éppen a kocka parki banktól indultam volna hazafel, amikor az úton keresztbe-kasul cikázó autó állta utamat, majdnem elütöttem. Rá is dudáltam erre elengedett. Amint megálltam a parkolóba, hát ő is megállt mellettem és kiszállt. Ránézésre egy 20-24 év közötti nagyon csinos lány szállt ki az autóból, mint később megtudtam Triana a neve. Kicsit furán néztem rá először de aztán egész jól elbeszélgettünk még szerelőhöz is elkísértem. A szereltetés után felajánlottam, hogy lemosom az autót neki úgy sem volt jobb dolgom. Lepakoltunk a mosóban, amikor is megjelent egy „ kis kerek fejű „ néger gyerek az autó mellett. Először azt hittem valami apróért le akarja mosni az autót, még vevő is lettem volna a dologra. De mint kiderült csak a feszültséget akart generálni. Egy barátja is megérkezett nemsokra rá, annak meg akkor orra volt, hogy a fagyis 10 dollárért nem töltené meg. Mindegy is.. Szó-szót követett aztán mikor már nekem is fogyott a türelmem el mentek, de oda köpte, hogy „ Mosd le a szarodat és utána húzás „. Nem akartam feszültséget a lány előtt, hisz alig két órája találkoztam vele. Ismerve magam tudtam, hogy nem fogom ezt annyiba hagyni. Tovább mentünk majd vacsoráztunk egy jót, meg tudtam jó pár dolgot a lányról még a számát is megadta. Eljött a másnap, de engem nem hagyott nyugodni a dolog így össze szedtem pár embert. Vázoltam nekik a dolgot majd autóba is pattantunk.Autó.png

Mintha éreztem volna, hogy a mosó környékén lesznek.. Ott is álltak csak most nem ketten hanem öten. Gond nélkül rájuk mentünk, hamar elcsomagolták a fiúk őket. Egy távoli raktárhelységbe vittük el őket. De mi a fasz? Nem találtam ott egyiket sem a két tegnapi srác közül, PICSÁBA! A személyleírásom szerint azt mondták, hogy a tegnap el vitte a srácot a rendőrség. Már jó eséllyel a börtönben van vagy ahogyan ők mondták „ Upstaten”. Érdeklődtem de láttam rajtuk tényleg nem tudnak ennél többet ők, plusz nem is hibásak a más faszsága miatt. Elengedtem őket.. Mindegy ennek a dolognak még jobban utána kell járnom.RP4.png
 

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Végre valaki, aki új dolgokkal tud szolgálni!

Tegnap reggel az új placcon pakoltam be ezt-azt az autómba. Megálltam egy cigire a telefonomat is elővettem, pörgettem a hirdetéseket. Semmi érdekeset nem találtam így át váltottam a másik telefonomra, gondoltam szét nézek kicsit a feketepiacon. A legfrissebb hirdetésen meg is akadt a szemem. Heroint és koka levelet árultak. Ritkán látni ilyen ajánlatot azon a platformon..(sajnos). A koka levelet faszán fel tudom dolgoztatni a munkásokkal a laborba, dőlni fog a fehér por. A heroinnal meg a kínálatot bővítem és színesítem a tagok fele. Fel is csörgettem a srácot, hamar dűlőre jutottunk egész jó árban tudtunk ki egyezni. Össze szedtem három tagot rajtam kívül, egyedül azért csak nem akartam megjelenni Sandy-ben az isten háta mögött. Egy perc késéssel jöttek ők is utánunk a megbeszélt helyre. A srácon, akivel beszéltem nem volt maszk igaz rajtam sem. Fiatal gyereknek tűnt, lazán öltözve, azért látszott, hogy nem balhéra készülve jött oda, aminek örültem. Egy-két szóváltás utána már a srácok pakolták is át az autóból a dolgokat mi meg kicsit odébb vonulva intéztük az anyagiakat. Megkérdeztem, hogy érdekli-e őket diacetil, amire pozitív választ kaptam. Remélem ki alakul ebből a jövőben egy jó üzleti kapcsolat, az eddigiek alapján megbízhatónak tűnt/tűntek. Elkezdtem lassacskán begyűjteni a diacetilt, a megbeszéltek alapján ha meg van száz üveggel hívom a srácot. Addig is keresem a területi dealereinket és hozatom az anyagot velük.

1.png

2.png
 

Klicsko

Klaviatúra Gyilkos
Játékos
Üzenetek:95
Sziasztok! Köszönöm szépen mindenkinek aki részt vett Sergio életében vagy olvasta annak történetét. Kisebb-nagyobb kihagyással két és fél év után a karakterem elutazik egy jó időre, majd egyszer talán vissza tér még. Köszöntem a lehetőséget és a bizalmat a HCRP-bírálóitól. A topikot át lehet helyezni! Peace✌️
Sergi.png
 

Klaudia.

Fékezhetetlen
Adminisztrátor
Üzenetek:610
Millie Evers
[hc] Zárom, helyezem.
Amennyiben visszahozásra kerül, keress fel egy bírálót a lapoddal kapcsolatban.

Köszönjük a belefektetett idődet, sok sikert a továbbiakban![/hc]
 
Állapot
A témához nem lehet hozzászólni, mert le van zárva.

Kinézet személyre szabása

Top Alsó