Preston Hale – The Law Is My Playground

[Relay]

Született: 1999. augusztus 26. – Vice City
Jelenlegi tartózkodási hely: Los Santos, San Andreas
Foglalkozás: Állami ügyvéd
Stílus: Old money, precíz, elegánsan arrogáns

​

---

Vice City – ahol minden mosoly mögött alku rejlik​

Vice City nem az erőtlen embereknek való város. Itt az igazságot nem a törvény mondja ki — megfizetik.
Preston Hale ebben a világban nőtt fel, a város elitjének peremén. Egy olyan családban, ahol a név számított valamit, de a pénz sosem volt elég.
Gyerekkorát golfpályák, whiskey illat és képmutatás vette körül — ő minden percét élvezte.


Míg mások arról álmodoztak, hogy hősök lesznek, Preston inkább megtanulta, hogyan kell a hősöket képviselni bíróság előtt.

---

A jog, mint fegyver​

A Vice City Law School hallgatójaként nemcsak kiváló volt, hanem idegesítően tettre kész.
Tudta, hogy okosabb másoknál, és nem félt ezt éreztetni sem.
Amíg mások paragrafusokat bifláztak, ő már akkor idézte őket a kávézóban, miközben drága öltönyben vitatkozott professzorokkal arról, hol végződik a jog és hol kezdődik a hatalom.


Diplomáját „summa cum laude” szerezte. Ugyanazon az estén egy szivarral és egy üveg scotch-csal ünnepelt a tükör előtt.

“Egyszer eljön a nap, amikor már nem a módszereimet kérdőjelezik meg — csak az eredményeim fognak számítani!”
- Preston Hale

---

Los Santos – az aranykalitka, amit meg kell hódítani​

Miután Vice City játszótere kicsivé vált számára, Los Santosba költözött, ahol a káoszhoz elég egy ügyvéd, aki nem fél a törvény és az igazságszolgáltatás szemébe nézni.
Azóta is a jogi elit küszöbén egyensúlyoz — néha a bíróságon, néha a sajtóban, de mindig a figyelem középpontjában.


Preston Hale nem csak ügyeket nyer — történeteket ír.
Neki minden tárgyalás egy színpad. Ő a főszereplő, a vádlott a mellékszereplő és a bíró az esküdtszékkel a közönség.

---

Hírnév, hatalom, igazság​

Nem fél kimondani, amit mások nem mernek:

„A jog nem arról szól, ki az ártatlan. Hanem arról, ki tudja jobban bizonyítani, hogy az.”
- Preston Hale

Sikeres, arrogáns, de mindig kontrollált.
A legtöbben vagy gyűlölik, vagy csodálják — és mindkettő tökéletesen megfelel neki.
Hale nem a barátokat gyűjti, hanem a győzelmeket.

---

Napjainkban​

Preston ma a San Andreas Justice egyik legismertebb alakja.
Minden ügyét szenvedéllyel viszi — legyen szó egy ártatlanul megvádoltról vagy egy hírhedt bűnözőről.
Nem válogat, mert szerinte az igazság mindenkinek jár, még ha azt neki kell kihúznia a rendszerből.


Az öltönye mindig tökéletes, a mosolya mindig kiszámított és a tárgyalóteremben minden szó egy újabb lövés a győzelem felé.
És ha valaki megkérdezi, miért csinálja mindezt?

„Mert a törvény az egyetlen játék, ahol a legjobb mindig nyer.”
- Preston Hale

---

​

“Arrogánsnak hívnak. Én csak úgy nevezem: előre tudni, hogy igazam lesz.”
— Preston Hale​

 

[Relay]

Fejezet I. – A törvény csendje​

The Salas Case​

A város szélén, ott, ahol az utak is inkább hallgatnak, mint beszélnek. A rendőrségi járművek mellett zajlott le, amit a rendőrség „kérdezésnek” nevezett.
Nem a városházán, nem a kihallgatóban — hanem valahol, ahol senki sem hallotta volna, ha valakit bilincs csattanása szakít félbe.


Aznap este Preston Hale nem a tárgyalóba, hanem a sötétbe lépett be.
Ott várt rá Officer Reed, illetve pár kollégája. Emiko Salas - a Government egyik alkalmazottja és a "vádlott" - pedig ott állt Preston oldalán.


Az ügy egyértelmű volt. A rendőrség fenyegetett, a bizonyítékok ködösek voltak, a protokoll pedig sehol.
Reed már az első percekben kijelentette, Max Meyer-nek, hogy „Ha nem működik együtt, bilincsben viszem el a városházáról.”

De Preston nem az a férfi, akit a fenyegetések érdekelnek.
Ő csak kiegyenesedik, megigazítja zakóját és kérdez.

„Nyomozó… Ki lett hivatalosan értesítve Salas asszony? Van vádirat a Justice részére?”

A csönd beszédesebb volt bármelyik válasznál.
A rendőrség nem értesítette a kormányt hivatalos úton. Nem nyújtott be semmit a San Andreas Justice-nek. Nem történt hivatalos eljárás.
Minden, ami zajlott, csak egy kísérlet volt — nyomásgyakorlás szabályos eljárás nélkül.

Hale ekkor a saját kezébe vette az ügyet és döntött.

Közölte a rendőrrel, amit azóta a fél város idéz:

„Mivel nincs vádirat, nincs értesítés, nincs eljárás!"

Salas nem bilincsben távozott.
Preston kísérte ki, egyenes háttal, kimért léptekkel.
Reed elköszönt, nem szólt semmi mást. Talán tudta, hogy aznap este nem a törvény emberei, hanem a jogok embere győzött.


Egy nő, akit meg akartak törni, de a jog mentette meg Preston személyében.



"A jog nem kér engedélyt."


((https://face.onerp.hu/posts/46149))

 

[Relay]

Fejezet II. – A szobrász, aki árnyékot formált​

The Sculptor Case​

A Los Santos Police Department nyirkos, neonfényes kihallgatója olyan volt, mintha a falak is figyelnének. A város éjfélbe hajló csendjében Preston Hale lépteinek visszhangja töltötte be a folyosót.

Az ügyvéd nyugodt volt. Túl nyugodt. A dossziét már az első pillanatban végiglapozta, de amit látott, csak felvonta a szemöldökét: hiányos akta, be nem jegyzett bizonyítékok, láncolati dokumentáció nélkül rögzített vérminták. Ez egy tipikus, kapkodva felépített ügy.

„Ha nincs hivatalos gyanúsítás, a kihallgatás jogalapja is kérdéses”

– szólalt meg határozottan, miközben a két nyomozó – Allison Harlow és Charlotte Casey – egymásra pillantott.


Casey próbált higgadt maradni, de a hangja elárulta a feszültséget.

„A házkutatás engedélyezett volt, ügyvéd úr. A furgonja tele volt vérrel.”

Preston lassan becsukta a dossziét, és félmosoly kúszott az arcára.

„Akkor az akta vagy befejezetlen, vagy én nem értek valamit. De amíg nem látok chain-of-custody dokumentumot, addig ezek csak szóbeszédek.”

A levegő megfagyott. Hale ügyfele – Silas Crowe – csendben ült a neonfényben. Tekintete zavart és mégis... üres volt. Mintha a lelke is szoborrá dermedt volna.


Az ügyvéd teljesen átvette az irányítást a kihallgató felett.

„A védelem kéri, hogy a továbbiakban az ügyfelem tanúként se hallgassák ki, amíg az eljárás státusza írásban nem tisztázott. A jegyzőkönyvet kérem lezárni.”

Casey még próbálkozott. Húzta az időt, míg társa tevékenykedett.

„Ügyvéd úr, a furgon a gyilkosság idején a helyszínen volt. A házban, amit az ügyfele birtokol, újabb holttestet találtunk.”

Preston hátradőlt székében és csak ennyit mondott:

„Ezek komoly vádak, nyomozó. De amíg csak egy szobában elhangzott mondatok, addig az igazságszolgáltatás szemében nem többek pletykánál. Tényleges bizonyítékot kérek, nem történetet.”

Mikor Casey vádaskodni kezdett és a kihallgatás stílusa elkezdett átmenni gyanúsított kezelésébe, Preston csak ennyit mondott:

„Az ügyfelem személyazonossága tisztázott. A kihallgatási protokollt megsértette, ezt a védelem nem engedheti meg. Zárják a jegyzőkönyvet!”

A nyomozók harciasak voltak és tovább marasztalták Preston-t és az ügyfelét. Mindaddig míg Harlow meg nem érkezett a befejezetlen akta végével. Viszont ekkor már késő volt, mert a hivatalos jegyzőkönyv zárult rendőri hiba miatt. Hale ekkor kijelentette nekik:

„Minden további vádiratot és bizonyítékot nyújtsák be, illetve rögzítsék a Justice felé. Mi távozunk!”

Casey tovább harciaskodott, de Hale szava keményebben vágott, mint bármely jogi paragrafus:

„Ha ezt nem engedi meg, felperesként leszek jelen a továbbiakban.”

A neonfény vibrált, a csend szinte üvöltött.
Aztán – ajtócsapódás.


Silas Crowe és Preston Hale elhagyták az épületet.
A rendőrségen senki sem állította meg őket.


A Szobrászként ismert sorozatgyilkos még aznap este a kihallgatás után újabb áldozatot ejtett. Aki nem más volt, mint saját maga... A városi rendőrség mindent elvett tőle, ami fontos volt neki...

((https://face.onerp.hu/posts/46269))