Nos hát, ki gondolta volna, hogy a valódi életet legjobban a virtuális fegyveres boltos rablások tükrözik? Ez tényleg az emberi fejlődés csúcsa, nem igaz? De hát persze, legyünk büszkék arra, hogy milliók ülnek otthon és élvezik, ahogy képzeletbeli karakterek képzeletbeli boltokban fosztogatnak másokat. Hát ez az igazi értékek világa! Azért mégis csak kicsit hihetetlen, hogy a valódi boldogság és érték azon múlik, hogy virtuálisan ellophatjuk a képzeletbeli pénzt, és virtuálisan kilövöldözhetjük egymást egy játékban. Ó, milyen lenyűgöző, hogy a valóság mögött elhalványulnak a pixelek és a fiktív erőszak! Biztos vagyok benne, hogy ezek a játékok valóban az emberi fejlődés legnagyobb hozzájárulásai. Mert mi más fejleszthetné jobban az empátiát és a társadalmi kapcsolatokat, mint amikor valaki virtuális fegyverrel fenyegetőzik egy másik karakterrel, vagy közben hatalmas kacajjal kiáltja: "Meghaltál!" Évszázadokon keresztül erről álmodoztak a filozófusok, ugye? Komolyan, nem értem, hogy miért nevezhetjük ezeket a játékokat pusztán "szórakozásnak", hiszen nyilvánvalóan ennél sokkal többet adnak nekünk. Képzeld csak el, milyen hálásak lehetünk, hogy az életünkben képzeletbeli fegyverekkel és rablásokkal töltjük az időnket, miközben a valóságban a valódi problémákkal és felelősségekkel küzdünk. Az emberiség fejlődése évszázadok óta ebben a pillanatban csúcsosodik ki, amikor olyan játékokban ragadjuk meg a tökéletesen kidolgozott grafikák és élethű szerepjátékélmények által nyújtott fegyvereket, hogy kiraboljuk a virtuális eladókat. Ez csak tényleg a legfelső fok! Mert mi más lenne annyira inspiráló, mint az, hogy szerepjátékban virtuális pénzt szerezzünk és más játékosokat próbáljunk kiiktatni? Biztosíthatlak, hogy az utókor örökre emlékezni fog ezekre a felejthetetlen pillanatokra, amikor virtuális rablóként járjuk be a GTA:V városát. Ez az emberiség történelmének igazi mérföldköve! Mert mi más adhatna ennyi értéket és jelentőséget az életünknek, mint a játékban való fiktív boltos rablás? Na, de talán csak az inspirálóbb, ha mindezt a való életben is megtehetnénk, ugye? Bizony, ilyenkor tényleg rájövök, hogy az evolúció mennyire sokat haladt előre. Milyen szép, hogy az emberek úgy döntenek, hogy a képzeletbeli erőszak és bűnözés világába menekülnek, és boldogságukat egy olyan játékban találják meg, ahol nem kell felelősséget vállalniuk tetteikért. Valóban inspiráló látni, hogy a szórakozásunkat olyan nemes értékek építik fel, mint a rablás, a fosztogatás és a pusztítás. Ugye milyen csodálatos? Tehát hát azt mondom, vegyünk példát ezekről a karakterekről, és buzdítsuk magunkat is arra, hogy a valóságban is tükrözzük ezeket az értékeket. Mert ha valamiért emlékezetesek akarunk lenni, akkor az biztosan az lesz, hogy virtuális boltokat rabolunk egy videójátékban. Hihetetlenül lenyűgöző módon tükrözi azt a világot, amiben élünk, hiszen a valóságban is gyakran láthatunk hasonló jeleneteket a híradókban. Valójában az igazi fejlődés és művészet rejlik abban, amikor a játékosok képzeletbeli karaktereket irányítva, virtuális pénzért valódi érzelmeket és embertelenséget élnek át. Biztosan fantasztikus érzés lehet rájönni, hogy az emberek boldogságukat lelik abban, hogy olyan helyzeteket élnek át, amikor másokat kizsákmányolnak és terrorizálnak.
fater
