Isaiah Lambard / The story of my life.

[Demzsi]

Neve: Isaiah Lambard
Becenevek: Isa, Kölyök, Ázsia, Takony

Születési év és hely: 2006.02.10. , Los Santos
Nem: férfi
Súly: 75kg
Testmagasság: 178cm
Testalkat: Átlagos
Szeme színe: Szürkés-barna.
Külső leírása: Fiatal afro-amerikai srác, haját rasztában hordja. Szemei szürkék, szúrósak. Fogai hó fehérek, mosolya szemtelen. Arcvonásain valamikori kokain függőség jelei mutatkoznak. Hasán 4 begyógyult késszúrás nyomait hordozza. Ránézésre 16-20 év közötti.
Pozitív tulajdonságok: lojális, őszinte, barátságos,
Negatív tulajdonságok: felelőtlen, slendrián, lusta​

* A felhasználó bedugja a pendriveot a gépbe*

*A pendriveot felismeri a rendszer, két videót talál rajta a felhasználó*

*A felhasználó megnyitja az első videót*

*A file megnyílik, kis töltés, majd sercegés után elindul*

*Egy fiatal, 16-20 év körüli gyerek ül egy kempingszéken, bámul a kamerába, kényelmetlenül feszeng*

Hát öhm… Szerintem már megy. Szóval bele is kezdek! Heló! A nevem Isaiah Lambard. Tizenhatodik életévemet töltöm, iskolába járok, és mindezek mellett az életem egy teljes káosz – természetesen a jó értelemben. Hosszas gondolkodás után rászántam magam, hogy kamera elé üljek és elmeséljem a történetemet, megmagyarázni minden jó és rossz döntésemet, ha esetleg a jövőben szükség lenne rá. Senkit nem akarok semmire sem buzdítani, a felvétel csupán tárgyias, tényközlő jellegű. Semmilyen felelősséget nem vállalok semmilyen olyan eset iránt, ahol esetleg ez a kiszivárgott felvétel lett volna a felbujtó, ötlet adó.​

*A kamera serceg kicsit, kibillen a fókuszból, a fiú feltolja magát és igazít rajta*

Szóval a gyerekkor… Sokat nem tudok róla mesélni… A nagyjára az ember nem emlékszik, valahol pedig még mindig abba vagyok – hivatalosan. Mirror Parki kölyök vagyok, a szüleim fogorvosok. Igen, mind a ketten – képzelheted mennyi édességet kaptam, annak idején. Semmit. Tehát éldegéltünk Mirror Parkban, csendeskén. Én és a szüleim, a tökéletes családi idill. A környéken jártam oviba, általános iskolába is. A tanulmányaimmal sosem volt probléma, a szüleim fogtak erősen. Anyám mindig azt monda, hogy „Isa, nem várom el tőled, hogy minden tesztet A-ra írj meg, de a B legalább meglegyen”. TV-t csak jó jegyek mellett nézhettem, az Xboxot nem is említem. Szorgosan tanultam, ügyelve arra, hogy szüleim örömet leljenek ellenőrzőm nézegetésében. Hétvégénként túrázgattunk, a környéken járkáltunk, étteremben vacsiztunk, éltük a tökéletes amerikai kiscsalád életét.

A nyarak… Nos az már teljesen más kategória volt. Anyai ágon a nagymamám Vespuccin élt, a Goma St.-től pár sarokra, egy kisebb apartmanban. Nem fogok hazudni, ha azt mondom, hogy az egész nyarat, az elejétől a végéig ott töltöttem. Kicsi koromban nem volt a dolog ellen kifogásom, az igazat megvallva fel sem fogtam az egészet. Csak mentem, lent voltam, legalább bámulhattam a TV-t egész nap – Nagyi sorozatait. Ám ahogy a serdülő korba léptem, a dolog elkezdte piszkálni a csőrömet. Miért kell nekem, a tizennégy éves Isának az egész nyarat lent tölteni a nagyinál, ahol senkit nem ismer? Miért kell ott szenvednem, miközben a barátaim/osztálytársaim egész nyáron programokat szerveznek és jól érzik magukat… A szüleimtől sosem kaptam egyenes választ, akárhányszor felhoztam a dolgot. Igazán sosem haragudtam rájuk. Mindent megadtak nekem és tényleg egy szavam nem lehetett, de basszus ezek a nyarak… Lehoztak az életről az egyszer biztos. Tárgytalan. Az élet ment tovább. Én befejeztem az általános iskolát, jött a gimi. Családi kupaktanács után úgy döntöttünk, valami szakmai irányzat sem ártana a későbbiekre, így mentem kertészmérnökire. A szüleim a Centralba írattak, felvételt is nyertem. Jóhírű iskola volt, szép statisztikákkal. Az egész család roppant büszke volt, avagy „lám-lám, mire vitte a kis Isa”. Az évek mentek tovább, a tanulmányaimmal továbbra sem volt gond, ha pedig jött a nyár az egyet jelentett: Rollin with Granny.​

*Isaiah mocorogni kezd a kamera előtt, szemmel láthatóan izgul kicsit az előtte álló témák boncolgatásától*

Szóval az évek teltek, felfaltam az iskolát, nem voltak komolyabb gondjaim, csak a kémiával. Igazából még most is gondjaim vannak vele, de ez most tárgytalan. Jött a nyár. Óhh igen, huszonkettő nyara. Isaiah elvégezte a tizenegyediket is, hmm? Szuper volt, jön a jutalmad haver, vár a nagyi! Repdestem az örömtől. Mivel szakmai tanulmányok révén kötelező gyakorlatom is volt, lecipeltem hozzá a kis cókmókomat, onnan jártam dolgozni. Egy lokális kertészeti vállalatnál nyírtam füvet, ültettem virágot, mint kirendelt munkás. Az első napok laposan teltek, aztán…​

*Isaiah látszólag egyre kellemetlenebbül érzi magát a kamera előtt, ahogy közelít az aktuális történésekhez*

Későre járt már, legalább este tíz volt… A nagyi éhes volt, megkért hát, hogy menjek már el a kedvenc éttermébe, ahonnan rendelni szokott. Nem akartam már késő este az utcákat járni, mondtam neki rendeljünk most is… Nem ment bele, szentül meggyőződött róla, hogy frissen sokkal finomabb a kaja. Ennyit hát a tervemről, indulhatok. Legalább egy órát csatangoltam Vespuccin, de az Istenért sem találtam meg azt az éttermet. Ekkor értem el a Bay City Avenue és a Goma St. sarkát. Ahogy befordultam, megpillantottam egy húszas éveiben járó fekete srácot, a telefonját nyomkodva. Rövid hezitálás után odaléptem hozzá, megérdeklődve, mit tud erről az étteremről. Kislányos zavaromban eldaráltam neki a sztorimat, ő pedig csak feltekintett és ennyit mondott:”Wah gwaan?”. Hogy mi? Mi a faszt mondott? Semmit nem értettem, de próbáltam karakterben maradni, szóval megismételtem a kérdést. Valószínűleg jól tettem, amit tettem, mert párbeszédbe elegyedtem vele. Megtudtam, hogy a srác neve Jahmar Green, a környéken lakik. A szülei kávézót vezetnek, ahol néha-néha besegít. Mindezek mellett tanul az ULSA-n. Hosszú órákat tudtam volna beszélgetni, érdekelt a tag sztorija, de nekem vacsorát kellett szereznem, máskülönben a nagyi felakasztott volna a fogasra.​

*Isaiah elneveti magát, megdörzsöli homlokát, pozíciót vált a széken*

Miután a felfedező utam sikertelennek bizonyult, Jahmar megszánt engem pár fagyasztott virslivel, illetve hotdog bucival. Elmondása szerint „még jobb is, ha elviszem, inkább, mintsem egy DuplaD nevű spanja csinálja meg.”. Jót nevettem a dolgon, habár fogalmam sem volt, ki lehet az a DuplaD. Megígértem neki, hogy a segítségéért cserébe majd hozok a kész kajeszból, ha marad…

Szóval igen… Itt sétáltam át azon a képzeletbeli ajtón, mely megannyi lehetőséget megnyitott előttem, de rengeteget be is zárt. Erre majd kitérek a dolog végén.​

*a videó hirtelen megszakad, a kép elsötétedik, egy szempillantás alatt visszajön*

*Isa pólója teljesen kitakar mindent, a fiú káromkodva állítja be a fókuszt*

Lemerült ez a szar… Pont ilyenkor. Nem gond, majd összevágom. Szóval másnap gyakorlat alatt végig azon járt az agyam, hogy viszek pár falatot Jahmarnak, ha már megszánt engem tegnap késő este. Így is tettem: délután hazasiettem, letusoltam, összeszedtem a maradékot, és siettem is Gomára, ahol előző alkalommal találkoztam a sráccal. Ahogy befordultam a sarkon, megdermedtem. Kint ácsorogtak legalább hatan, zenélgettek, cigiztek. Mindannyian idősebbek voltak nálam, de összeszedtem minden bátorságomat és megközelítettem Jahmart. Köszöntem neki, felvázoltam ki is vagyok, átadtam neki a kaját, amit csináltam. Hamar maguk közé fogadtak, megismertem mindenkit. Nem kellett sok idő, maximum húsz perc, egy asztalnál ültem velük, kérdezgettek ki is vagyok. Megismertem Damerae-t, aki valami természetimádó füves lehetett. Mindig mezítláb járt, az anyaföldről beszélt és karate mozdulatokkal hadonászott a legvéletlenebb pillanatokban. DuplaD-t, aki Jahmar lakótársa volt – a szakács srác, aki jobb, ha nem csinál hotdogot. Ott volt még Elvin, Picúr, Isaac, akik az idők során teljesen kikoptak, és eltűntek. Később megjelent Kaylon, a srác szintén nagy hatást gyakorolt rám, sok hülyeségét tovább cipeltem magammal a hónapok során. Ott volt még Luvleen, egy feka csajszi, olyan sokat nem dumáltam vele. Millie, aki szorgos lány volt, úgy hajszolta a dollárt, ahogy tudta. Végül pedig Eto, aki egy vadállat volt. Sajnos nem sorolhatok fel mindenkit, hihetetlen hosszú lenne a lista…​

*Isa kotorászni kezd zsebében, rálobbant egy cigarettára, folytatja történetét*

Szóval ők voltak a csapat. A gang. Gyakorlat után szaladtam le, hogy a lehető legtöbb időt töltsem velük. Végre nem volt teher a nagyinál lakni, sőt… Kifejezetten örültem, hogy a közelben vagyok. Ekkora meglett a jogsim is, megörököltem apa régi furgonját. A többiek csak Scooby-wagonnak hívták. Fogalmam sincs miért, ez volt a neve.
​

*Isaiah felnevet, hamuzik*

Jártuk a várost, olyan helyekre vittek, ahová korábban esélyem se lett volna eljutni. Lassan csöpögtették nekem az infót, utólag visszagondolva nem is értem, hogy nem esett le a dolog, a felismerés, hogy mivel foglalkoznak. Megmutatták a raktáraikat, kulcsot kaptam hozzá. Minden este szórakozás, kocsikázás, junkfood. Ez volt az életem. És én imádtam minden percét. Ápoltam mellette a csapat raktárait, öntözgettem a növényeket, gondjukat viseltem – mert, miért ne? Bátorításukra kipróbáltam a cigit, majd a füvet is. Aztán nézd meg…​

*Isa a levegőbe emeli a cigit, nevetve rázza meg a fejét*

Nem mondom, hogy büszke vagyok rá, de szépíteni sem fogom a dolgokat. Szóval minden ment tovább /érthetetlen szavak, nem hallható ki tisztán/.​

*Kamionok zúgása- csörgése szűrődik be, teljesen elnyomva a srác szavait*

*A kölyök ingerülten pattan fel a székből és csörtet ki megnézni, mi is történik pontosan*

Átkozott kamionok! Ki nem állhatom őket, az összesnek Santeen kell eljönnie… Hol is tartottam? Ja szóval ment minden a maga kis komótos tempójában…

Történt egy nap, hogy éppen kifelé baktattam Gomára, mikor Jahmar megállított, egy kérést szegezett nekem: Tudok-e szerezni Drisnek orvosi recepteket, amikkel kiválthatna pár adag nyugtatót a patikában?

Az igazat megvallva nagyon meglepődtem. JamJam tudta, hogy a szüleim fogorvosok, szabadon rendelkeznek a receptek felett, szóval belementem a dologba. Haza gurultam a kocsival, beosontam apa irodájába, és legalább egy borítéknyi előre kitöltött receptet csentem el. Amikor átadtam Drisnek, hihetetlen büszkeség töltött el. A büszkeséget hamar felváltotta az őszinte ledöbbenés, mikor legalább 7 rugót nyomott a kezembe – életemben nem láttam még ennyi pénzt, főleg nem az én kezemben. Innentől folyamatos beszállítója voltam D-nek, aki gondoskodott arról, hogy kompenzálva legyek a kockázat miatt.​

*Isaiah elnyomja a cigit, belevigyorog a kamerába*

Történt ezek után, hogy a szüleim egy hónapos világkörüli útra indultak, óceánjáróval. Teljesen meghülyültem az egy hónap alatt. Kezdődött azzal, hogy megjelent Damerae, kötelezően mezítláb és közölte velem, hogy „Takony, készülj, mert megyünk tetoválni!”. Mire észhez tértem, már a szalonban ültem, és zúgott a tű a bőrömön. Bele mertem vágni, nem aggódtam a dolgok miatt, a nagyit nem érdekelte, lefoglalták a sorozatok. Szavamra, tökéletes idők voltak! Hordtam a recepteket Drisnek, a srácokkal lógtunk, iszogattunk, betéptünk. Az eddig jó tanuló tizenhat éves Isa megindult a rontás lejtőjén, és még csak nem is sejtette, hogy milyen mélyre vezethet a dolog. Persze a kémiát itt se említsük, légyszi!​

*Isaiah őszinte mosollyal bámul a kamerába, szemmel láthatóan átjárja a nosztalgia, melynek minden percét élvezi*

Nem tudom már a pontos dátumot, de volt egy sötét éjszaka… Kint ültünk a srácokkal, amikor megjelent egy srác a környéken, leállt velünk beszélgetni. Totál be volt narkózva, csak lökte a süketet. Fogalmam sincs ki volt a tag, de mikor Dris megjelent, elég savanyú képet vágott. Félre hívott, közölte velem, hogy a tag komoly summával tartozik neki. Meglepődtem, nem állt össze a kép… Hogy lehet az, hogy a Junkie fel sem ismeri Drist? Nem rágódtam túl sokat a dolgon, rábíztam magam D-re, ha tehetek valamit, most mondja. És baszki…. A kezembe nyomott egy kilenc miliset… Érted? Totál lefőttem. Nem mertem visszalépni, belementem a dologba. D szólt Isaacnek, hozza a furgont, összeszedtük a Junkiet, gurulni kezdtünk az éjszakában. Egyre sötétebb és sötétebb helyekre értünk, amikor Dris szólt, hogy itt húzódjak félre. Úgy tettem, ahogyan kérte. A Junkie kiszállt, értetlen pislogott, keveset fogott fel abból, ami történt. Követtem a többieket, közben szorongattam a fegyvert. Görcsölt a hasam, reszkettem. Kezdtem felfogni a helyzet súlyát, féltem a gyilkolástól, magától a gondolattól is. Megemeltem a fegyvert, a srácra tartottam. Pár másodpercet hezitáltam, Dris biztatására azonban megtettem. Pakk-pakk-pakk. Három lövés, három találat. A srác a földre zuhant, ruhája vérben ázott. Én pedig… Nos behánytam. Az undortól, a stressztől, vagy saját magamtól. Nem tudom… Haza már D vezetett, én képtelen voltam rá. Isaac csendesen ült hátul, én az anyóson, totál letargiában.​

*Isaiah arca teljesen elkomorul, a földet bámulja*

Aznap este teljesen kifordultam magamból. Csak ültem a széken, csendesen a többiek között. Nem firtatták a történteket, nem erőltettek semmit. Damerae törte meg a csendet, közölte, hogy hoz valamit. Fellépett a lakásba, kihozott egy apró ZIP tasakot, elém dobta. Kokain volt benne. Elbizonytalanodtam. Biztos voltam benne, hogy az éjszakámon már nem ronthat semmi, de valahol mégis úgy voltam vele, hogy talán erre most szükségem van. Kiszórtam hát az anyagot az asztalra, majd egy határozott szippantással felszívtam az egészet. Azt az érzést, amit akkor átéltem, képtelen vagyok szavakba önteni. Hihetetlen jó volt – rá is kaptam az anyagra.​

*Isaiah szippantást imitál, rázza a fejét*

A dolgok mentek tovább. Immáron lógtam a kokón, a füvön, a cigin, az alkoholon. Testemet további tetoválásokkal díszítettem, zülleni kezdtem. De nem érdekelt, büszke voltam arra, aki vagyok és arra, amit csinálok. Mindezek mellett szerencsére a magánéletem is megmaradt, megismertem egy csupaszív japán nőt, Aikot. Hihetetlen szoros, szinte testvéri kötelék alakult ki közöttünk. Imádtam őt, mikor kezdtem besokallni, ő volt a mentsváram. Minden mocskos dolgomról tudott, és eleinte ezt nehezen fogadta, mégis megbirkózott a dologgal. Nem dobott fel, mindent elmondhattam neki, kibeszélhettem neki. Ő azóta visszament Japánba. Millió dolgot átéltünk együtt, hiányzik is nagyon. Remélem valamikor viszont láthatom.​

*Isaiah folyamatosan mosolyog, miközben Aikoról beszél. Feláll, a kamera mögé lép, ellenőrzi az akkumulátort*

Teltek-múltak a napok, kezdtem megbarátkozni azzal, aki vagyok/lettem. A srácokkal tervezgettünk, fantáziáltunk, de mindenekelőtt éltünk. A dolgok mégis hirtelen éles fordulatot vettek, amikor driveby áldozatai lettünk. Hiába senki nem sérült meg, borzasztóan megijedtem. Korábban sose fordult velem elő, hogy fegyvert emeltek volna rám, elképzelni sem tudtam hasonlót. Hamar vendettába fordult a dolog. Habár hetekbe telt kideríteni a tettesek kilétét, a szó gyorsan terjedt az utcán, lángra kapott az infó. Megtettük a válaszlépéseket, amire ismét érkezett válasz. Totál kikészítette a dolog az idegeimet. Toltam a kólát, a füvet, minden eddiginél többet ittam. A többiek is észrevették ezt rajtam, szóvá is tették – változtatni kellett.​

*Isa második cigarettáját gyújtja meg, a történetet félbeszakítja egy telefonhívás. A hívás után a srác a kamerába pillant, gyorsan ledarálja a mondandóját, majd kikapcsolja a kamerát*

Hé, van egy kis dolgom! Biznisz. El kell mennem pár órára, de ti ebből csak egy vágást fogtok érezni!​

*A kép ugrik egyet, a srác ismét a székben ül, teljesen más szettben*

Na hol is tartottam? Ja igen, a vendetták! Egyre gyakoribbá váltak Vespuccin a shootoutok. Nem volt biztonságos egyedül róni a környéket, ki kell mondani. A dologra idővel az LSPD szervei is felfigyeltek, összefüggéseket kezdtek felfedezni az esetek között. Egy Anna Brown nevű Officer helyszínelt sokat Vespuccin, Shep nevű kutyájával. Megértette a problémáinkat, kommunikált velünk. Kaylon és közte ki is alakult valamiféle kapocs… Már-már civilben is meglátogatott minket, patrol car nélkül. Olyan volt, mintha Anna a mi malmunkra hajtaná a vizet, persze ez a kijelentés teljesen abszurd. Ami viszont biztos, hogy a lövöldözések megritkultak, majd teljesen abbamaradtak.​

*A srác nevetve rázza a fejét, sóhajtozik, pumpálja a cigit*

*A kamera képét kissé elhomályosítja a füst, ront a minőségen. *

Mindegy is! A dolgok kezdtek újra pozitív irányba fordulni, fellélegezhettünk. Az én életem is pozitív fordulatot vett, Aiko bátorítására beláttam, hogy kábítószer függő vagyok. Orvosi segítségért nyúltam. Hosszú és fájdalmas harc volt, de végül én kerültem ki győztesként. Ahogy telt az idő, fel-fel bukkant Jana is. Idősebb, harmincas éveiben járó szláv nő volt. Valamilyen üzlet révén került kapcsolatba a srácokkal, ám ez olyan erős barátsággá forrta ki magát, hogy a szabadidejét rendszeresen velünk töltötte. És jah, ez hatalmas dolog, mert a nőnek van egy komplett kertészete Vice Cityben.​

*Isa tapsolni kezd, megrázza fejét. *

Nem volt okunk a panaszra. De üröm az örömben… Jahmar. Napról napra egyre furcsábban viselkedett. Folyamatosan a telefonját nyomkodta, nem mondta el kivel beszél. Időről-időre eltűnt, szó nélkül. Vidéken aludt. Hát mi a fasz? Megosztottam aggályaimat Drissel, aki eleinte nem vette komolyan azokat. Aggódtam a barátomért, segítettem volna neki, ha elmondta volna mi a gond. JamJam egyébként is zárkózott figura volt, de akkor…​

*Isaiah összecsapja tenyereit, belebámul a kamerába*

Most pedig jöjjön pár melléksztori, amelyek kiegészítik a történéseket. Előfordult párszor, hogy Kaylonnal róttuk az utakat, kocsikáztunk, szó szerint kerestük a bajt. Félre is állítottak minket, kérték az iratokat. Egy ici-pici gond volt csak: Kaylont ekkor már kereste a rendőrség, mert összevert valakit a Bahamasban. A srác az én irataimmal igazolta magát. Johny meg is ette a trükköt, de jött egy másik Officer, aki egy korábbi verekedésből felismerte a spanomat. Elhajtottunk. Közvetlen nem volt még dolgom a hatóságokkal, sose kerültem velük összetűzésbe. Kay ügyesen forgatta a kormányt, gyorsan elmenekültünk, a többiek pedig összeszedtek minket. A kocsi Eto nevén volt, neki még el kellett magyarázni, miért van rendőrségi körözés az autóján.​

*Isaiah már a harmadik cigit pumpálja, tekintete egyre keserűbb*

Valahol itt összecsaptak a hullámok a fejünk fölött. Minden egyszerre, szó szerint. Az LSPD hosszas nyomozások után bizonyítékot tudott felmutatni ellenünk – tudtuk meg Annától. Valahogyan tudtak a raktárainkról, a kábítószerről, amit termesztettünk. Razzia razzia hátán, minden napra jutott legalább egy. Egyre több konfliktus, balhé… Pár utcányira Gomától lakott pár fiatal árja gyerek. Rendszeresen átjártak, rongálták a kocsikat, firkálták a falainkat. A dolog addig fajult, még Damerae le nem lőtte az egyiket… A srác úgy felhúzta magát, hogy elfelejtette takarni az arcát. A két árja közül az egyik megmenekült, most stresszelhettünk azon, hogy vajon köpni fog-e? Dam biztosra ment, letúrta a haját, szakállát és teljes átalakuláson ment át a ruháját illetően.​

*Isaiah nagy levegőt vesz, percekig csak bámul a kamerába, készíti fel magát a következő jelenetre*

Aztán jött a legrosszabb...Én már csak fekete vasárnapnak hívom. Átlagos vasárnap reggel lehetett. Álmosan másztam ki Dris kecójából, a ház előtt már Damerae várt engem kocsival. Szinte felszólított, hogy pattanjak be a kocsiba, mert beszélnünk kell. Úgy is tettem, ahogy kért. Elképzelni sem tudtam mit akarhat ilyen korán. Csendben vezetett el egyenesen a Police Departmentig. Megállt az út szélén, rámutatott egy lakókocsira. „Tudod ki lakik abban a lakókocsiban?” – kérdezte tőlem. Elképzelésem nem volt a dologról. Bután ráztam a fejemet. „Jahmar. A srác belépett a tanúvédelmi programba, feldobott mindent és mindenkit, ami korábban kedves volt neki. Most mindenkire vadásznak. Mindenkire!” – fakadt ki Dam. Szóhoz sem jutottam. Csak ültem az ülésen és kapkodtam a levegőt. Totális zavar volt a fejemben. Siettünk haza, mindenkinek tudnia kellett a dologról. De csak Kaylont és Janát találtuk. Aggódtunk a többiekért, nem tudtuk elérni őket. Megegyeztünk hát, hogy váljunk szét és ne mutatkozzunk együtt.

Eltelt pár óra, Drissel nyomtuk a Playstationt-t, amikor Key csörgött a telefonon. Közölte velünk, hogy Damerae bekokózva és bepiálva nekicsapódott egy falnak, kétszázzal. Azonnal a kórházba siettünk, de barátunk addigra már életét vesztette. A legfájóbb az volt, hogy nem maradhattunk mellette, mert megjelentek az LSPD detektívjei. Még a végén faggatóztak volna. Otthon szétváltak útjaink. Kay elment Etoval valami ügyet intézni, én a nagyihoz indultam. Csendben ültem mellette, szóhoz sem jutottam, barátom hiánya tépdeste mellkasomat.​

*Isaiah dob egy keresztet, nagy levegővétel után folytatja a sztorit*

Órák telhettek el, amikor csipogott a telefonom. Hirtelen utána kaptam, tudni akartam ki az és mit akar. Dristől jött egy üzenet. „Kaylont és Etot lelőtték, mikor menekültek volna a five-0 elől. Ugyan azzal a kocsival voltak, amelyikkel ti menekültetek, ezért mentek rájuk.”. Totálisan kiborultam. DuplaD és én teljesen tanácstalanul ültünk egymással szemben, ötletünk sem volt, mi lesz. A csapat, az anyag, minden eltűnt, semmivé lett. Napokig csak az ágyamon feküdtem, elutasítva bármiféle interakciót a külvilággal. Még a nagyinak is feltűnt, ami nagy szó! Napok telhettek el, de lehet hetek. Fogalmam sincs még utólag sem.
Megcsörrent a telefonom, Aiko keresett. Tudni akarta mi van velem, napok óta semmit nem hallott rólam. Az igazat megvallva jó volt vele beszélgetni... Mindent elmeséltem neki, ő pedig meghallgatott, hiába tanáccsal szolgálni nem tudott.

*Isát szemmel láthatóan megviselte a történet ezen szakasza, csendesen feláll, a kamerához lép, kikapcsolja azt*

*A felhasználó a videó végére ért, a gép felajánlja a második felvétel lejátszását, a felhasználó el is indítja azt*

„Ázsia, hol a faszomba van a kocsikulcs? Nem láttad? -ismeretlen férfi hangja szűrődik be egy másik szobából. „Tudja a faszom Kopasz, menjél és keresd meg! -kiállt vissza Isaiah. -Éppen dolgozom! – kiáltott vissza Isa. -Dolgozol mi? Takony!

Na, most, hogy végre Doshi is lelépett, folytatom a dolgot ott, ahol abbahagytam. Hol is tartottam? Ja igen! Beszéltem Aikoval, sok időt töltöttem vele azokon a napokon. Jó érzés volt kicsit visszacsöppenni a normális világba, olyan volt, mintha visszakaptam volna a régi életemet! A szüleim már hazaértek az útról, de nem sűrűn jártam haza. Mikor anyám meglátta a tetoválásaimat, körbe kergetett egész Mirroron. Jobb volt kerülni őket. Nem tudom, hogy viselték a dologot, nem is nagyon izgatott. Élveztem a csendet. Össze kellett szednem magam. Muszáj volt, mert jött az üzenet Dristől. Felkereste egy régi spanja, Kudo volt a neve. Santee Alleyn lógott a társaival, és hódítani akartak. Mindenki tudta, hogy D anyaga volt a legjobb, egész Los Santosban. Így fogtuk magunkat és összeálltunk velük. Sok-sok arcot megismertünk, javarészt ázsiaiakat. Kudo, Yuyu, Neeko, Shima, Beny,Mae, Joe, Moon. Szerencsére Jana is velünk tartott, neki aztán mindegy volt, hogy Vespucci vagy Santee Alley. Nem sorolhatok fel mindenkit, a végtelenségig tartana. Eleinte kicsit idegenben éreztem magam, hiányzott a régi csapatom. Mint kiderült, Drisnek is. De nyomtuk az anyagot, izomból készítettük. A lányok mellette futtattak egy ilyen fagyis bizniszt, szóval, ha éppen nem a raktárakban görnyedtünk, akkor tömtük magunkba a fagylaltot. A többiek, az új csapatunk teljesen rendben volt, jól éreztem magamat mellettük. Csak idő kellett. Ám a balhé itt is megtalált minket...

*A kölyök feláll a kamera előtt, megmutatja 4 begyógyult szúrását a hasán*

Őket pár héttel a beköltözés után szereztem. Akkoriban rendszeresen jártak le hispán bangerek a környékre, izmozni a lányoknak. Az egyik belém állt, amit nyilván nem hagyhattam annyiban. A lényeg, hogy leléptek, de mint megtudtam később Kudotól, hajtóvadászat indult ellenem. Örültem neki, időm sem volt felkészülni. Egyik percben még Janával beszélgettem, a másikban meg... Hát elmondanám, ha lenne bármi emlékem. Az intenzíven feküdtem becsövezve, négy késszúrással a hasamon. Totál egyedül. Sehol senki. Saját felelősségemre elhagytam a kórházat. Sikerült rábeszélnem az orvost, hogy a szüleimet hagyja ki a dologból. Ha tudomást szereztek volna a dologról, a pályafutásomnak ott nyekk. Elindultam hát egyedül, teljesen összeszakadva. Dris talált rám, kómásan feküdtem az aszfalton. Nem kellett volna eljönnöm az intenzívről. Bevittek Yuyu házába, elláttak. Napokig lábadoztam, felülni is nehezemre esett. A srácok pontosan tudták kik voltak a támadók, mivel magukra vállalták a dolgot. Gondolom el is lett intézve. Nem firtattuk a témát. Én felépültem, folytattam tovább mindent, ott, ahol abba hagytam. Mikor már lecsendesedett minden, és azt hittem rendben vagyunk, jött az utolsó pofon. Beny bajba keveredett a five-0-val, és én is benne voltam ebbe a szarságba. Garázdaság, vagy minek nevezték. Bevittek, és mivel szerepeltem az adatbázisukban – a Kaylonnal való menekülésem miatt – előzetes letartóztatásba helyeztek. Másnap reggel a szüleim jöttek értem, képzelhetitek milyen kínos sztori volt. A vádakat ejtették, mivel kiskorú vagyok és a szüleim felelősséget vállaltak mindenért. Jobbnak láttam, ha egy ideig megint nem megyek haza. Ezt tartom azóta is! Jelenleg egy szórakozóhely kanapéján alszom. De legalább nagy és kényelmes.​

*A srác sóhajt egyet, összedörzsöli tenyerét, húz egy félvigyort*

És hát azóta? Minden klappol, komolyan mondom! Dris összespórolt drogpénzéből belekezdett saját vállalkozásába, a Vinlysmbe! Hangtechnikai cég. Őszintén örültem a srác sikerének, végre azt csinálja, amit szeret! Még boldogabb voltam, mikor megkért dolgozzak ott is a keze alá és segítsek be neki! Vagyis jelen pillanatban az iskolában pörgetem az utolsó évemet, mellette hivatalos szerződéssel vagyok a Vinylism-nél. Nehéz, de megoldom. Kémiából perpill bukásra állok, de majd valahogy megoldom. Mae segít, ő okos! A cuccal sem hagytam fel, mivel Drisnek már kevesebb az ideje ezekre, Benyvel folytatjuk a dolgot. Pozitívan állunk a jövőhöz, úszunk a lehetőségekben és a tervekben.​

*Isaiah önelégült képet vágva sóhajt fel*

Szóval igen... Itt tartunk most. Hogy bánom-e a tetteimet? Egyelőre nem, ez a legkorrektebb válasz! Fogalmam sincs mit hoz majd a jövő, de bizakodó vagyok! Feltaláljuk majd magunkat, úgy, mint eddig!​

*Isa felpattan a székről, a kamerához lép és kikapcsolja azt*

*Elsötétedik a kép*


((OOC megjegyzés: Tisztában vagyok vele, hogy a karakter már egy hosszabb ideje aktív része a város közösségének/a szerver életének. Pár napja azonban eljutott a fülembe, hogy a 16 éves karakter RP-hez karakterlap leadása szükségeltetik. Bátorkodtam így megírni ezt a lapot, a szerveren történt események felhasználásával. A teljesség igénye nélkül írtam-e sorokat, mivel majdnem három hónap rpjét pontosan visszaidézni sajnos képtelenség. Dolgokat hagytam ki, valamit dolgokat írtam át a sztori és az üres foltok betöltése érdekében, ám ezek az eltérések nem változtatnak a fő történetszálon. Remélem ez nem probléma. Az olvasáshoz jó szórakozást kívánok!
UI: A három képből kettő Blunt, egy pedig Csani érdeme. Köszönöm, hogy felhasználhattam! 🗿 ))

 

[Laca]

Head of Staff hozzászólás

Kedves @Demzsi,

Köszönjük, hogy időt és energiát szántál karaktered megalkotásába.

A bírálatért felelős csapat egyhangúan úgy döntött, hogy a mai nappal a karaktered minősítéssel rendelkezhet.

Továbbiakat a szerveren tudod intézni, a dashboardon keresztül.

 

[Demzsi]

*a kép megjelenik, mocorgás hallható a háttérben*

*Isaiah hatalmas ásítás közepette, trikóban és papucsban ül be a fotelba, szemét dörzsölgeti*

Shit’s crazy! Ennyit kéne mondanom gyakorlatilag! Ja, meg, hogy kicsi a világ! De erre még kitérek!​

*Isa elneveti magát, megrázza a fejét. *

Santee Alley a feje tetejére áll. Shima megalapította az új brandjét, a Heaven-t. És szavamra, a cucc felrobbant! Komolyan! Persze mi is segítettünk kicsit a dologban, promóztuk és viseltük is a cuccokat. De halál komolyan...​

*Isaiah tekintete egy másodpercre megkomolyodik, majd újra széles vigyort húz*

... ki ne akarná hordani azokat a fullos designer cuccokat? Epedezek értük G, komolyan mondom! Szóval, ahogy mondtam, berobbant az egész, mindenkihez eljutott a hír, hogy milyen komoly cuccokat lehet kapni Santeen. Eltelt pár nap és azt vettem észre, a legkülönbözőbb emberek keresik meg a spanomat komolyabbnál komolyabb kívánságokkal. Büszkeséggel tölt el, hogy valahol részese vagyok ennek az egésznek.​

*A srác elismerően bólogat, cigijét pumpálja, felkapja a kamerát az asztalról, egy nagyobb pult felé gyalogol vele*

*A pultra fekteti a kamerát, motoszkálni kezd*

*A kamera egy hatalmas hűtőt vesz, melyben a legkülönbözőbb italok díszelegnek*

*Isaiah a pultban szaladgál, megjelenik egy 3 decis gyömbérrel, kitölti magának pohárba. Közben még mindig a cigijét pumpálja*

Bocsi, ez szükséges volt! Szóval, hol is tartottam? Ja igen! Szóval röviden ennyit a Heavenről! Ha ez a videó napvilágot lát, csak annyit mondanék, hogy gyertek vásárolni!​

*A srác megemeli a poharát, belekortyol egy egészségeset*

A másik dolog. Kicsit árnyaltabb, én is meglepődtem a dolgon. Szóval van nekem egy spanom, Joe a neve. Kicsit furcsa a srác, még ügyetlen. De ha ezt nem nézzük totál rendben van a srác. Tapossa már a huszonkettőt. De ez nem fontos! A fontos az, hogy tegnap, vagy tegnapelőtt megkeresett. Elmagyarázta nekem, hogy igen szarul áll most anyagilag. Mármint tényleg szarul. Egy lakókocsiban dekkol a tag, totál le van égve. Felvázolta, hogy dolgozni akar. Velünk. Ha abban a másodpercben ittam volna valamit, tuti visszaköptem volna. Hat év van közöttünk és a srác elém állt, hogy dolgozni akar nekem vagy nekünk. Hívd ahogy tetszik!​

*Isaiah kortyolgatja a gyömbért, közben elnyomja a cigit*

Bírom Joet, hiszek benne, hogy feltáratlan lehetőségek vannak benne. De semmi konkrétumot nem mondhattam neki. Beszélnem kellett még Benyvel. Végül is ezt meg is tettem.​

*Isa megvonja a vállát*

Ő nem bánta, egyetértettünk abban, hogy kisebb feladatokat rá lehet bízni a srácra. Vegyen virágföldet, cserepet, locsolgasson néha ésatöbbi ésatöbbi... Utána meg, majd kiderül mi lesz.​

*A pohár kiürül, Isa eltűnik a képről, rekeszek csörgése hallatszódik. *

*Isa visszalép a kamerába, hátán már egy iskolatáska*

Kicsi a világ! Mint említettem... Osztálytársam Keywon rászedte magát, hogy lenézzen Santeera. A srác azóta nagyon éli a helyet. Tudni kell róla, hogy igazi hustler, sneakerekkel üzletelget. Ha kell valami, megszerzi neked. Persze csak ha megfizeted. Shimával elég hamar megtalálták a közös hangot, már szinte együtt pörgetik a beszerzést és minden mást.​

*Isaiah rájön, hogy még nem végzett a sztorival, ledobja a táskát maga mellé*

Mindezek mellett egyre sűrűbben felbukkan egy csajszi is az utcán, a neve Kimiko. És mint felvilágosított engem bódultabb állapotomban, évfolyamtársam.​

*Isaiah kínosan vakargatja tarkóját*

Cink tudom... Szóval miután megkaptam a szükséges felvilágosítást, már csak nevettem a dolgon. Kedves lánynak tűnik amúgy, ártatlannak. A légynek se tudna ártani, akkor sem, ha akarna. És van valami a tekintetében, miközben Unlucky Joe-t nézi... Majd meglátjuk!​

*Isaiah elneveti magát*

Röviden ennyi! Ja és tegnap majdnem elütött egy kamion... De ez már csak mellékes infó, nincs benne semmi meglepő. Esküszöm egyszer kiszórok egy csomag rajzszöget az útra és meglátjuk ki nevet a végén!​

*Isa rázza a fejét, órájára tekint*

Oh, nuts. Elkések suliból!​

*A kamera bekapcsolva marad, a táska a pulton. Isa teljesen eltűnt a képből.

*Káromkodás hallatszódik távolabbról, Isa szalad vissza a cuccáért.

Faszom a táska! Ayumn a kamera is!​

*Kapkodva kikapcsolja az eszközt. *

*Elsötétedik a kép*

 

[Demzsi]

*A kép megjeleik, elsősorban egy pickup beltere jelenik meg a képernyőn. *

*Isaiah a kormányon tartja a kezét, láthatóan vezet, int a kamerába*

Muszáj vagyok most felvenni ezt az egészet, mert hétvégén elég sűrű volt a program. Szóval bocs a minőségért, erre még az eső is esik... Nem tudom mi történik itt, de abban biztos vagyok, hogy ennyi csapadék évek óta nem esett a nyugati parton.​

*Isa forgatja a kormányt, beszéd közben sem figyel a kamerára*

Szóval... Minden ott kezdődött, hogy a többiek megmozdulást rendeztek a kamionok ellen. Az utolsó tüntetés és az ígéretek óta semmi nem változott... Jobbnak láttuk ismételten a kezünkbe venni az ügyet. Felhúztuk a barikádot az autókkal, csoportosan szólaltunk fel. Percekbe sem tellett, kint volt az egész LSPD, terror elhárító osztály meg minden lószar...​

*Isaiah rázza fejét, háborodottan hümmög párat*

Megaphoneban keresték a szervezőket. Benyvel mit sem sejtve magunkra vállaltuk ezt az egész szarságot. Későn esett le, mire is megy ki ez az egész. Közölték velünk, hogy le leszünk tartóztatva. Mikor megkérdeztük miért, annyit mondtak, hogy illegális, bejelentetlen tüntetést szerveztünk. És ezt mi az imént magunkra vállaltuk. Szóval elszaladtunk...​

*Duda hangja szűrődik be az utastérbe. *

Kibaszott kamion! Döntse már el melyik sávban akar közlekedni!​

*Isa a fejét rázza, motoszkál kicsit a műszerfalon. *

Szóval igen... Magunkra vállalni az egészet hatalmas hiba volt. Elszaladni még inkább. Éles szúrást, szinte marást éreztem a hátamban. Aztán olyan fájdalmat, hogy majdnem összeszartam magam. Lesokkoltak baszki... Még a földön remegtem, mikor már feszült hátra a karom, csattant a bilincs. Elvezettek, megszégyenítettek mindenki előtt.​

*Isaiah felsóhajt, közben sávot vált. A piros lámpa ideje alatt a kamera felé fordul, annak lencséjéhez beszél. *

Egy fekete, mikrofon fejű Officer vett át engem... Mi is volt a neve? Nem jut eszembe.​

*Isaiah csettint párszor, szemmel láthatóan kattog a témán*

Jah tényleg! Officer Caleb! Szóval ez a Caleb vitt be engem az őrsre és állított elő. Falhoz nyomott, a nyakamba akasztott egy ilyen gyanúsított táblát, aztán elvezetett a kihallgatóba. Legalább háromnegyed órán keresztül ültünk ott és faggatózott. Tudni akarta a környékről, az indokaimról és a társaim neveit. Jah és még egyszer nyakon is baszott! Szerintem ez kurvára nem legális!​

*Lambard felkapja a fejét, sebességbe kapcsol, a gázba tapos. *

Nem mondtam semmit... Nem azért, mert bármivel terhelhették volna a többieket. Nem volt miről beszélnem. Tudtam, hogy ez a kamionos őrültség valós dolog és nem én lihegem túl. Innentől kezdve meg... Sok sikert nekik!​

*A pickup megáll egy parkolóban, a srác megragadja táskáját. *

Hozok valami kaját, a sulis koszt kibírhatatlan!​

*Elsötétedik a kamera. *

*Újonnan megjelenik a kép, Isa hotdogot fal az autóban. *

Szóval anyám jött értem a fogdára. Azóta nem láttam, hogy utoljára kivitt volna onnan. Rohadt kellemetlen szitu volt...​

*A kezébe temeti arcát, úgy sóhajt fel. *

Tehát jött, kivitt. Felelősséget kellett vállalnia értem és a tetteimért, satöbbi-satöbbi. Mire minden papírmunkát elvégeztünk, már volt vagy hajnal kettő... Kerültem a szemkontaktust, amilyen hamar tehettem, elhúztam a csíkot. Meg sem próbált megállítani. Örültem neki, hogy megúszom a hegyibeszédet, de valahol kicsit rosszul érintett a dolog... Legalább megkérdezhette volna mi van velem.​

*A kocsi közben halad a forgalomban, Isa kerüli tekintetével a kamerát, az útra összpontosít. *

Másnap kicsit visszább vettem a tempóból, jobbnak láttam, ha meghúzom magam. Rengeteg patrol car gurult arra, szemmel tartottak minket. Szarni nem lehetett úgy, hogy ne világítsanak rád hatalmas reflektorokkal.​

*Közben a srác megérkezik az iskola elé, gyermeki csevej, illetve kacagás szűrődik be a kocsiba. *

* Isaiah fájdalmas képpel bámul bele a kamerába. *

Ebbe most ennyi fért bele, majd, ha vége a sulinak, este mindent folytatok. Volt még bőven sztori, de ha elkések fizikáról, a tanár megbuktat... Seeya!​

*Isaiah a kamera felé nyúl, megnyom rajta egy gombot. *

*Elsötétedik a kamera. *

 

[Demzsi]

*Felvillan a kamera, fény borítja be a szobát. *

*Teljesen idegen a környezet, itt még felvétel nem készült. *

*Isaiah elégedett, széles mosollyal ül az ágyon! *

Üdv itt! Teljesen új helyen vagyunk, de nem fogok roomtour-t tartani. Remélem nincs harag!

*A srác összecsapja kezeit, dörzsölni kezdi kezeit. *

Kurva sok minden történt az elmúlt napokban, olyan dolgok, amikre hihetetlenül büszke vagyok! Szóval nem is húzom a szót. Sorban fogok haladni, négy dolgot hoztam a mai napra.​

*Isaiah közben a kamera mellé nyúl, egy almalével és jégkockával megtelt poharat szorongat. Megemeli kicsit a kamera felé, majd belekortyol. *

Szóval az első sztori. Nem olyan nagy cucc, sőt kicsit szomorú, de na! Valahol el kell kezdeni, nem hazudozhatok a barátaim előtt folyamatosan. Van ugye ez a kiscsaj Santeen. Kimiko a neve. Egyre többet járkál ide. Ártatlan kislány, ezt korábban mondtam már. Hiába az évfolyam társam. Szóval pár napja ücsörögtünk Beny félkész kajáldája előtt. Dumálgattunk n stuff like that.​

*Kortyol egyet az almalébe. *

Feldobtam neki, hogy egy hatalmas dealer és elosztó hálózat tagja vagyok. Persze csak poénkodtunk, meg minden.​

*Isaiah felnevet. *

Nem is hitte el, miért hitte volna? Ekkor megmutattam neki a fegyveremet. Azt hitte csak játék pisztoly. Ekkor kiszedtem a tárat és elé pakoltam egy lőszert. Golyót... Hívd, ahogy akarod. Szegény csaj totál lefagyott. Hátra is esett a székkel! Pedig kajakra mondom, nem vallomás volt, csak húztam volna az agyát.​

*Isaiah jókat mulat a dolgon. *

De lehet kicsit túltoltam a dolgot a fegyverrel. Lehet nem kellett volna. Szegény lány nagyon megijedt. Rendesen nyugtatni kellett. Azóta szerintem nem is találkoztam vele. Még el kell neki magyaráznom, hogy tőlem nem kell félnie, nem fogom bántani. Én a barátja vagyok. Ez komoly kihívás lesz, de megoldom majd valahogy...​

*Isaiah kicsit elszontyolodik, kortyol inkább egyet az almalébe. *

Na mindegy... Emlékeztek Officer Calebre? A mikrofon fejű, fekete kopóra? Félelmetes alak, meg minden. Valamelyik nap szolgálatban, patrol carral legurult Santeera. Csak érdeklődni, hogy mi a helyzet. A gatyámat összeszartam gee, halál komolyan mondom. Ilyet lő nekem: Hozzád jöttem Lambard! Kislányos zavaromban mekegtem-makogtam. Próbáltam rájönni mit akar. Nem fogod kitalálni...​

*Isaiah tol egy facepalmot, hülye képpel bámul a kamerába. *

Két gombóc fagyiért jött, amit megígértem neki az őrsön! Vágod? Fagyiért. Októberben. Rábasztunk amúgy, nem tudtunk neki fagyit adni, de ez a simább része. Ismét Kimiko jön a képbe, a kislány.​

*Isa megvonja vállait, hümmög párat. *

Lehet, de csak lehet, hogy említettük neki, mekkora köcsög a tag... És hát Kimiko bizonyára valami torz képet festhetett fel magának az Officerről. Mikor megtudta ki áll vele szemben, halálosan megrémült. De olyan rosszul lett, hogy orvost kellett hívni. Lehet asztmás a csaj... De ez mellékes...​

*Isaiah legyint egyet, megrázza a fejét. *

*A háttérben elszalad Mae, Isa utána kapja a fejét, majd visszatekint a kamerába. *

Na igen, erről még később! Ami fontos még az előzőkhöz... Kiderült, hogy Officer Caleb megkapta ilyen ellenőrzési területének Textile Cityt. És Santee Alleyt vele együtt. Ez számomra aggodalomra adhat okot. De majd meglátjuk mit hoz a jövő... Ki kell ismerni a tagot, lehet még néhány hülyeségben is benne lesz...​

*Isaiah felhúz egy szemtelen mosolyt. *

Mindjárt rátérünk a nagy dolgokra, előtte viszont van itt még valami...​

*A srác tekintete elkomolyodik, ujjait összefűzi. *

Pár napja már késő éjszaka... Bangeltünk kint Santeen Beny és én. Már csak az esti shittalk ment, téptünk, iszogattunk. Megjelent egy srác. Ethan Smith volt a neve. Felkérdezett minket, veszünk-e bélyeget vagy bármi mást.​

*A Kölyök megrázza a fejét, kifejezve ezzel nemtetszését. *

Hihetetlen felhúztam magam. Egyből burnerem után nyúltam, betessékeltem őt Santee belsőbb részeire. Ráfogtam a fegyverem, folyamatosan kontroll alatt tartottam a srácot. Beny mindeközben kipakolta. Tele volt az ipse.​

*A srác szemei felcsillannak, kezeiből fegyvert formáz, rálő a kamerára. *

Volt nála egy kibaszott Desert Eagle! Pár LSD bélyeg, fű. Mondanom sem kell, mindent zsebre vágtunk. Csekkoltuk az ID-jét, telefonját meg ilyenek. Ki akartam deríteni, hogy ki is ő valójában és kinek dolgozik. De nem mondott semmit. Pedig jó párszor rávertem a fegyvertussal. Fel is szakadt a feje. Vagy nem tudom, hogy mondják ezt...​

*A srác megrázza a fejét, kortyol egyet az almalébe. *

*Mae elszalad a háttérben, Isa utána kiállt. *

Mae, légyszi az almalevet ne tedd még vissza a hűtőbe! Túlságosan hideg lett! Na hol is tartottam? Ja igen! Kipakoltuk a srácot, a telefonját visszakapta. Három dolgot ígértettem meg vele:
​

• Soha többet nem terít a környéken.​
• Senkinek nem köp semmit.​
• Semmit nem fog lépni, miután elengedtük. Ha mégis, akkor megtaláljuk.​

Napok teltek el azóta, szerintem megfogadta és komolyan vette.

*Isaiah ismét kortyol egyet az almalébe. *

És akkor az örömhír! Az eddigi egyik legnagyobb flexem, amit magamtól értem el! Szóval gyakorlatilag Vespucci óta dekkolok valakinél. Hol a nagyinál, hol Drisnél, hol Kudonál. Most éppen a RedRoomban vagyok, de kezd hideg lenni ott fent. Váltani kellett, muszáj volt. Véletlenek nem tudom léteznek-e, de most igen nagy szerencsém volt. Dumálgattam Mae-vel. És ja, így már sejthetitek is!​

*Isaiah hatalmasat mosolyog a kamerába. *

A szülei Paletoba költöztek, de Mae nem mehetett velük, mert folytatni kellett a tanulmányait. Meg nem is akart amúgy. Keresett ingatlanokat, de túl drágának találta őket. Egy főre legalábbis. Santeen nem akart élni, a korábbi konfliktusok miatt. Érthető végül is... Hiába Ben ott dekkol.​

*Kintről behallatszik a TV, Mae valami tehetségkutatót nézhet. *

A lényeg, hogy felvázoltam neki a terveimet én is... A drogból keresek már annyi pénzt, hogy albiba költözzek. Ezerötszáz plusz rezsi havonta, vagyis ennek a fele. Durván nyolcszáz dolcsira rúg az egész. Egyből bele mentem... Összekaptam a kis bőröndömet és felköltöztem. Helyileg East VineWood-ba. Srácok ez valami csodálatos!​

*Isaiah arcáról leír a felhőtlen boldogság. *

A magam ura vagyok! A saját szobámban, a saját lakásomban. Vagyis hellyel közzel... Mae-vel amúgy is jó barátok vagyunk, és elméletileg Benyt sem zavarja nagyon a dolog... Majd erről még beszélek vele. Szóval ez minden... Itt dekkolok most a saját szobámban, a saját birodalmamban.​

*Isaiah megtapsolja magát. *

A többi meg... A suli még mindig megy, egy szopás az egész. Az utolsó kémiám kettes lett, kurva jó vagyok! Wáááá! A biznisz meg... Megy. Vinlysmben is ott vagyok, a Crucialbe is besegítek néha, bár az annyira nem az én terepem. Ott Kimiko pörög, de az más sztori! A dope pedig... Viszik, mint a cukrot!​

*Isaiah a kacsint egyet a kamerába, kinyomja. *

*Elsötétedik a kép. *

 

[Demzsi]

*a felhasználó rákattint a következő videóra, mely a sorban érkezik*
*felvillan a kép, megkezdődik a felvétel*

*Isaiah ül a szobájában a kamera előtt, szürcsölgeti almalevét. A kamerába pillant, leteszi itókáját és összecsapja tenyerét. *

Na hát akkor! Történt pár dolog az elmúlt napokban, amiket lehet érdemes lenne rögzíteni... Nem is tudom hol kezdjem... Csak szépen, sorjában!

Pár napja Redd spanommal lógtam Ranchoról. Nagyon bírom a tagot, hatalmas fazon. Minden szarságban benne van a segge, hihetetlen a figura! Ha esetleg, véletlenül eljutna hozzád ez a felvétel – amit erősen kétlek Haver – akkor innen dobom neked a pacsit a magasba!​

*Isaiah magasba lendíti kezét, dob egy lég-pacsit. *

A lényeg, hogy Ranchon vertük az időt, az ő szekcióján n shit... A bölénnyel voltam. Elég könnyen beazonosítható a whip, kurva nagy, sárga, fekete felnikkel. Ezt azért mondom csak, mert fontos lesz még.​

*Isaiah bal bordáihoz nyúl, sóhajt egyet. *

Későre járt már, felráztam a spanommal, inkább koccoltam. Nem akartam a nyakán maradni sokáig a srácnak, meg nekem is mehetnékem volt, kilyukadt a gyomrom... Szóval megindultam a Crucial felé, bízva abban, hogy Anne-nek maradt még egy rántotthúsos, majonézes szenyája számomra... Plot twist: nem volt.​

*Isa húz egy apró, félgörbét, megrázza a fejét. *

Szóval csalódottságamban gurultam még pár kört. Hétvége volt, másnap nem volt semmi dolgom, a seggem még bámészkodni akart. Félreálltam egy percre, de kajak csak egy percre, pumpáljak egy cigit.​

*Isaiah felsóhajt, körbepillant a szobában, iszik egy korty almalevet. *

Szóval kint szívtam a cigimet, legnagyobb nyugalmamban voltam n shit. Perceken belül két verda parkol be mögém, kipattan belőle vagy egy horda felvizezett nigga. De tízen voltak, az egészen biztos! Szóval felkérdeztek, kóstolgattak... Szerintem összekevertek valakivel, de nem tudtam mit csinálni...​

*A kamera csipogni kezd, az akkumulátor merülőben van. *
*Isaiah feltolja magát, pár szitokszó mellett lép a kamerához. *

Neked is pont ilyenkor kell felsírnod. Nem tudtál volna még várni tíz percet.​

*A srác eltűnik a képből, motoszkálás és csapkodás hallatszik a háttérben. *
*Kölyök felpattintja a kamerát töltőre, a gép felhagy a csipogással. *

Na szóval... Tehát! Pár kérdés után hamar levágtam a dolgot... Ranchoról kigurulva pillanthatták meg a bölényt, mert arról kérdezgettek. Gang sign – okat dobáltak fel nekem, fikázták a ranchoi szekciót n shit. Hiába magyaráztam, hogy gyakorlatilag semmi közöm az ottani dolgokhoz, nem hittek nekem... És ja, itt jött a baj.​

*Isaiah felsóhajt, megmutatja gyógyuló vágását bal bordáinál*

Mire észbe kaptam, már az intenzíven feküdtem. Háromszoros bordatörés, összedrótozva meg minden... Mint megtudtam, Mae és Beny találtak meg, pár perccel az eset után. Nagy volt az általános felháborodás. De szerencsére nem maradtunk teljesen üresen. Mire megérkeztek, a goofy gang még a környéken lébecolt, felvizezett szekciójuk nevét dobálták a magasba. Carson Crips, vagy mi... Mindegy is, ami engem illetett: az éjszakát az intenzíven töltöttem. Kurva nagy buli volt!​

*Isaiah forgatja szemeit, szürcsöl egyet az almalébe. *

Mindenesetre... Másnap felkerestem Redd-et a dologgal, felvázoltam neki mindent. Felbaszta magát a dolgon, megkért, mondjam el a történetemet a spanjainak – én pedig eleget tettem a kérésének. El is kezdődött valami, de nem fogom taglalni... Majd, ha a végére értünk a dolognak!​

*Isaiah belekacsint a kamerába, ismét kortyol az almalébe, majd felkapja a fejét. *
*Mae hangja hallatszik be, nem tisztán. *
*Isa felpattan a kamera elől, egy másodpercre visszaugrik. *

Megjött a kaja. Nem volt kedvünk főzni! Pfáh!​

*A kamera vagy öt percen keresztül veszi a falat, párbeszéd szűrődik be a nyitott ajtón. *
*Isaiah egy csomag Crucial Fix-es szatyorral jön vissza, nem bontja meg, leteszi az asztalra, majd maga is a kamera elé hoppan. *

Legjobb a Crucial! Menjetek ti is! Ez volt a reklám helye!​

*Isa nevetve kacsint bele a kamerába. *

Na szóval... Ehm a következő... Ja igen, megvan!

*Kölyök felkapja a fejét, összecsapja tenyerét. *

Busta... Lassan minden részben benne lesz már. Nem hiszem el ezt a figurát, egyszerűen hihetetlen a tag... Mindenhol ott van és mindenről tud... Meggyőződése, hogy ha valami gyanús történik a városban, abban benne vagyok.​

*Isaiah forgat szemein. *

A múltkor, pár napja éjfél körül gurultam haza Kimikótól, mert vagy tizenegykor benyögte még nekem, hogy beszélni akar velem... Szegény csajszi, amennyit stresszel mindenen, jobbnak láttam, ha elgurulok hozzá, és meghallgatom. Jól is tettem egyébként, de a beszélgetés témája annyira nem fontos most... Éppen a szóváltás közepén voltunk, amikor Beny csörgött rám. Felvázolta nekem, hogy Busta engem keres Santeen és kábé az egész városban... Képzelheted mennyire örültem neki. Főleg, mikor megjelent egy Patrol Car Kimi háza előtt...​

*Isaiah felsóhajt, kortyol egyet az almaléből. *

Akkor már tudtam jól, hogy Busta többször találkozott Kimikoval. Hova tovább, tudott a lány gyógyszer függőségéről, és arról is, hogy este fűvel tud csak elaludni. Rohadtul örültem neki, főleg, hogy tőlem kapta a cuccot. Mint Kimiko elmondta, többször volt már Bustánál, sőt Busta is nála... Ez megmagyarázta, miért keres engem a lányon. Így jobbnak láttam, ha lelépek. Csak azért nem buktam le, mert a bölény a garázsban parkolt...​

*Isaiah megvakarja füle tövét, kis szünet után folytatja a sztorit. *

Szóval, amilyen gyorsan csak tehettem, Santeera mentem... De már ott várt engem... Olyan dolgokról kérdezett fel, amikről álmodni sem mertem... Kimiko füvéről, davisi holttestekről – na nem mintha ehhez bármi közöm lenne – és Mae meg Beny balhéjáról. Ezt nem fogom részletesen taglalni, mert tökre magánügy! És ami ez után jött... Beszarsz! Arra utasított, hogy békítsem ki őket. ​

*A srác értetlen pillant körbe, közben grimaszokat vág. *

Hogy mi? Hogyan? És miért? Az oké, hogy mind a ketten fontosak nekem, és szívesen segítek is nekik, ha megkérnek. De, hogy én oldjam meg a dolgukat? Hell naw! Erre megráncigált, az autónak nyomott az őrült!​

*Isa legyint egyet a kamerába, megrázza fejét. *

Amikor azt hittem, ennél már nem lehet rosszabb, benyögte nekem, hogy várja majd az eredményeket FaceNetworkon. Meg a faszt!​

*Isaiah forgatja szemeit, ahogy elhagyják a szavak száját. *

Semmit nem aludtam aznap este. Csak forgolódtam és őrlődtem mitévő legyek. Két fal között éreztem magam. Egyik oldalon Busta, a másikon a többiek. Beszéltem a dologról Keywonnal is. Valamennyire megnyugtattak a srác szavai, de a stressz tovább kísért az elkövetkezendő napokra.​

*Isaiah másodpercekig bámulja a kamerát, mondandóját már formázza a fejében. Hirtelen keserűen felröhög. *

Erre Mae elhívta vacsorázni hozzánk! Bustát. Igen, komolyan mondom... Busta nálunk vacsorázott. Gondolom nem kell részleteznem, miért nem voltam otthon, még ő ott volt. Későn, vagy este tizenegykor értem vissza, de ő még mindig a kanapénkon ült és Mae-vel beszélgetett. Elméletileg nem volt semmi gond – legalábbis kedves lakótársam ezt mondta. Remélem igaza van.​

*Isa felhörpinti a maradék almalevet. *

Egyelőre ennyi... Most már tudja a tag hol lakom... Örülök neki nagyon! Nem lepődnék meg, ha Hawickban megháromszorozódna az óránként elhaladó járőrök száma.​

*Isa a kamerába mosolyog. *

Én már belegondolni se merek mi jöhet még ezek után... Talán hétfőtől a suli mellett csillapodnak kicsit a dolgok. Életemben nem gondoltam volna, hogy az iskola lesz az a spot, ahol a legnyugodtabbnak fogom magam érezni. Pfáh!​

*Isaiah a kamera felé nyúl, kikapcsolja azt. *
*Elsötétedik a kép. *

 

[Demzsi]

*A kamera képet ad, Isa szobája villan fel, a sráccal középen. *
*Isaiah a székében ül, nyomkodja kicsit telefonját, felpillant a kamerába. *

Komolyan mondom nem hiszem el! Várom a hetet, amikor semmi érdekes nem fog történni. Epedezem utána. Olyan sokat kérek?​

*A srác felsóhajt, bámul bele a kamerába. *

Akárhogy is… Problémából és stresszből bőven kijutott erre a hétre is, de azért nem csak a szart nyeltük!​

*Isaiah arcán megjelenik egy szemtelen, sokat mondó mosoly. *

De haladjunk szépen sorban… Szóval mindenekelőtt, megkötöttem eddigi napjaim legnagyobb és legkomolyabb bizniszét. És amikor azt mondom, hogy nagy, akkor azt úgy is értem… Történt ugyanis, hogy Santeen dekkoltam, délelőtt volt. Nem bírtam a sulit és haza jöttem. Rárobbantottam a megszokott loudomra, bámultam ki a fejemből. Nem vártam senkit és semmit, csak lazultam…​

*Isaiah megvonja a vállát, nyomatékot helyezve ezzel szavaira. *

Ekkor megjelent egy kopasz srác az utcában, kiszállt valami fullos narancssárga kocsiból. Egy percig azt hittem, hogy a Kopasz az, de rájöttem, hogy az képtelenség. A faszi már vagy két hete otthon ül és veri a konzolját…​

*Isaiah felnevet, megrázza a fejét. *

Szóval megjelent a srác, magyarázott nekem ezt-azt, a felére már nem emlékszem… Egy volt a fontos: tree kell neki, mégpedig nagy adagban… És amikor azt mondom nagy, azt úgy értem NAGY. Lebeszéltük a részleteket a sráccal, megkentnek tűnt, olyasvalakinek, akinek nem kell háromszor elmagyarázni a dolgok menetét. Mindegy is! Három téglányira volt szüksége a srácnak.​

*Isa bólogat a kamerába, kézfején piszkálni kezd egy apróbb sebet. *

Hát mondom, yea”ight, ez az egész háromszáz lepedő lesz. Ahogy kimondtam neki majdnem befulladtam, de a srácot meg sem hatotta. Bólintott egyet és kész!​

*Isa belenevet a kamerába. *

Halál komolyan mondom, csak ennyit reagált. Szóval yea! Összeszedtem a téglákat, a bölénybe pattantam és megadtam neki a találkozó pontot. Jött is, táskát cseréltünk. Bumm, háromszáz... A fele Benyé, de még akkor is hatalmasat arattunk.​

*Mae egy seprővel felfegyverkezve szalad be a szobába, kétségbeesetten Isára pillant: „Isa, egy hatalmas pók van a TV-men!!!” -fakad ki. *
*Isa lovagiasan nyúl a seprőért, szó nélkül indul meg a lány szobája felé, a céllal, hogy pókunkat brutálisan meggyilkolja. *
*Pár perc múlva lép vissza, magára csukja az ajtót. *

Hol is tartottam? Ja igen! A deal. Hát igen, nagyot ment. A srác elhintette, hogy lesz még folytatás, tegnap már dobott is üzenetet. Még nem tudom mit forgat a fejében, de pozitívan állok a dologhoz!​

*Isaiah a következő történetrészlet előtt hatalmas mosolyt enged el, kissé el is vörösödik. *

Nos ja, ami most jön, azt nem is tudom, hogy kellene elmondani… Vagy bemondani. Szóval érted! Nem gondoltam volna, de teljesen elcsavarták a fejemet. Valamelyik nap Reddel csekkoltuk ezt az új uszodát, baromkodtunk a medence szélén ugráltunk n shit. Volt ott egy ázsiai csaj is Emma a neve. Váltottunk vele pár szót meg minden. De ez nem fontos, vagyis annyira nem!​

*Isaiah legyint egyet, pírrel arcán rázza meg fejét. *

A lényeg, hogy tök jól kijöttünk meg minden… Megbeszéltük, hogy megtanít főzni satöbbi-satöbbi. Találkoztunk párszor, elmentünk együtt Cockatoosba n shit… És ja… A dolgok jöttek maguktól. Azóta együtt vagyunk. Ami amúgy durva, mert van közöttünk pár év.​

*Isaiah a hozzá hív módon szemtelenül mosolyog a kamerába, arca még mindig tiszta vörös. *

Próbálok vele minél több időt tölteni, de nehéz. A Vinlysm, a loud és a suli mellett is… De tudjátok mit mondanak… „Mindenkinek arra van ideje, amire szorít.” -vagy valami ilyesmi.​

*Isaiah legyint egyet. *

Pár dolgot tud már és le is vágott… Nem hülye… Tudja, hogy a suli mellett cuccozok, tud a szúrásokról a hasamon… De sok mindent még nem tud. És kicsit félek is neki elmondani, aggódom, hogy megijed majd.​

*Isaiah arca egy másodpercre elkomorodik, bámul a kamerába. *

Na igen! Erre pár nappal később Beny megkapta azt a telepet, ami után annyit kapart. A srác, akié a terület, nagy játékos. Elmondása szerint a kórház főigazgatója meg minden… Komoly mi? Azt mondta, használatba adja nekünk a placcot, totál ingyen, mert fiatalok vagyunk. Csak ne csináljunk semmi hülyeséget! Ez lesz a bonyolultabb része, de eddig mindent megoldottunk valahogy… A telep a „miénk”, a munkálatok megkezdődnek!​

*Isaiah a kamerába kacsint, igazít raszta tincsein. *

És amikor azt hittem, hogy ezekkel a dolgokkal a hetem tökéletesen fog végződni… Hát… Kurva nagyot tévedtem.​

*Isaiah felhorkant, megrázza fejét. *

Pár napja volt egy kisebb bizniszünk valami kelet-európai alakkal… Mil a neve. Tudom, mert elmondta. Methet akart ránk sózni, vagy valami hasonló kemikális szart… Duh. Megmondtuk neki nincsen rá szükségünk. Nem tetszett neki szerintem, de ebben nem vagyok biztos. Valami kis aprósággal azért sefteltünk, de az összképet nézve ez lényegtelen.​

*Isaiah egyre feszültebb a kamerába, sűrűn pillant lábaira. *

Tegnap is hívott minket. Ki a faszomba vidékre… Nem örültünk neki, de elindultunk. Mire oda jutottunk Benyvel, a gorilláival fegyvert fogott ránk. Felvázolta, hogy ránk és a bandánkra sózza a szarját, nekünk cserébe füvet kell adni majd.​

*Ahogy a banda szó elhagyja Isaiah száját, keserűen felnevet. *

Hát tökre nem örültünk neki, de előnyben voltak, nem tudtunk mit tenni. Nagy nehezen belementünk. De ez nem volt nekik elég. Beny fejére zsákot húztak – és mint kiderült a dokkokig elvonszolták és összeverték… Nem tudom miért. Én is kaptam egyet a tussal, vagy tíz percre ki is dőlhettem. Arra riadtam fel, hogy egy sisakos csajszi locsolgat vízzel, miközben egy maszkos tag magyaráz nekem.​

*Isaiah sóhaj egyet, a kamerába pillant, kishíján kifakad. *

Mi a faszt kellett volna tennem? Semmilyen lehetőség nem volt a kezemben. Csak figyeltem arra, amit mondanak. Próbáltak javítani az összképen, hogy ez nekünk totál megéri… Gazdagok leszünk és minden szar. Little did they know, ezt nem fogjuk annyiban hagyni. Vagyis már meg is tettük az első lépéseket.

A telefonjainkat elvették, ami elég nagy baj. Tekintve, hogy minden kontakt abban volt. De ez a kisebb baj. Ami ez után jött, teljesen lefagyasztott…​

*Isa tekintete üres lesz, fapofával bámulja a kamerát. *

Este volt már, jócskán túl voltunk ezen az egész hülyeségen. A városházán ácsorogtam, a Dris által rám bízott Vinlysm szarokat intéztem. Csörög a telefonom. Beny hív. Jurij megjelent Santeen, hozta a korábban ellopott telefonját. Aki nem tudná, Jurij is egy keleti srác, mondhatni rendszeres vásárló. Nagyon felcsesztem a fejem. Válaszokat akartam, de nem kaptam. Jurij kapcsolatokról magyarázott nekem, meg, hogy segíteni akar. Legalább egy órát faggattuk a srácot. Végül kibökött valamit, amit nem tudtam hová pakolni. Végig ott volt, miközben Benyt és engem megvertek. Inkognitóban persze, rajta is maszk volt… Nem hittem a fülemnek. Tudott mindent. Mindent. Barátomnak hívta magát, de hagyta, hogy mindez megtörténjen. Nem akartam bántani, mert rendes gyerek amúgy… De nem engedhettem el. Ezzel kockára tettem volna a barátaim biztonságát. Benyt, Kimikot, Maet, Kudot… és Emmát is végső soron… Azt tettem, ami helyes? Nem?​

*Isaiah felsóhajt, időközben arcára kiül a félelem és a szomorúság, remegő hangon beszél. *

Megtettem. Egy másodpercre elbizonytalanodtam, de megtettem… Valamikori barátom élettelenül rogyott össze előttem. Ennyi volt. Kocsiba pattantunk, elhajtottunk a helyszínről. Egész este egy percet sem aludtam. Csak forgolódtam. Ismét sor került rá. Kioltottam egy emberi életet. De a jó cél érdekében, a többiek érdekében… Ugye?​

*Isaiah bizonytalanul pillant a kamerába, szemei kicsit bevörösödtek. *
*A srác a kamera felé nyúl, kikapcsolja a felvételt. *
* Elsötétedik a kép. *

 

[Demzsi]

*A kép felvillan, Isaiah piros party poharat tart a kezében, csík szemekkel bámul a lencsébe*
*A srác az asztalra teszi a poharat, köszörüli torkát*

Dayumn. Olyan dolgok történnek, fel sem fogom! Csak kapkodom a fejem össze vissza... Próbálom felvenni a fonalat, de néha túl gyors. Mindegy is!​

*Isaiah összedörzsöli tenyerét, felsóhajt.*

Szerintem sikerült megoldani az egyik leginkább égető problémánkat! Bízom benne legalábbis. Officer Caleb. Történt ugyanis, hogy pár napja lement Benyhez az Officer, beszélni vele. Késő volt már és én kémiáról jöttem. Ahogy Santee-ra értem, megcsörgettem a srácot. Láttam a kocsiját, de ő nem volt ott. Nem azt mondom, hogy bepánikoltam volna! Mert nem! De furcsa volt. Megcsörgettem, közölte velem, hogy vendége. Be is pofátlankodtam a lakásába, ekkor megláttam a Bustát. Éreztem, hogy valami nincs rendben, de a végére akartam járni a dolgoknak. Beny láthatóan készen volt, így kezembe kellett venni az irányítást, rá kellett jönnöm, mit akar az Officer. Felvázolta, hogy számos bizonyíték van ellenünk, amelyekkel azonnal sittre vághatna, ha akar. És itt jött a csavar! Heti negyvenhatezer dollár ellenében felajánlotta, hogy eltekint minden hülyeségünktől és tisztán tartja a dolgokat Santee Alleyn. Először nagyon felhúztam magam. Azt hittem elpattant egy ér a fejemben. Fel is vázoltam neki, hogy szarja sincs ellenünk, ne is vesztegessük egymás idejét.​

*Isaiah felsóhajt, megrázza a fejét. *

Ez nagy hülyeség volt amúgy a részemről. Hamar rájöttem, hogy a Busta ajánlata gyakorlatilag jó nekünk. És hát abban sem lehettem biztos, hogy tényleg van-e ellenem bizonyítéka. Mert ha igen, akkor tesó én mondom neked... Kurva nagy bajban vagyunk. Szóval másnap rá is posztoltam a témára, a korai órákban elhúztam a belem suliból. Benyvel kellett beszélnem. Ketten döntünk mindenben. Fejemet vakargatva álltam elé, hogy ez gyakorlatilag "mégsem olyan rossz ötlet". De a heti negyvenhat elég sok volt. Törtük hát a fejünket... Mivel rukkoljunk elő, ami még Bustának is megfelel?!​

*Isaiah belekortyol italába, felbont egy csomag nápolyit, duma közben falatozni kezd. *

A következő volt hát a terv: Adunk neki kézben nyolcvan lepedőt, és a heti díjat lecsökkentjük harmincra. Már csak vele kellett felvenni a kapcsolatot. Rá is írtam FaceNetworkon.​

*Isaiah vigyorogva forgatja a szemeit. *

Ja, jobb ötletem nem volt! Nem sétálhatok be csak úgy a rendőrségre, mondván, hogy Busta Calebet keresem. Meglepően hamar válaszolt. És Dög én mondom neked... Soha többet nem fogok úgy pitizni, mint ott és akkor!​

*Isaiah elneveti magát, kissé elvörösödik. *

De belement egy 5 perces találkozóba. Megadta a helyet és az időt. Ott is voltunk. Felvázoltuk neki a helyzetet, legomboltunk neki nyolcvan rugót. És elfogadta! Hála Istennek, belement! Hatalmas szikla esett le a szívemről. A heti harminc már nem is izgatott, úgy voltunk vele, ha bele is repedünk, megkeressük azt a pénzt. Főleg, ha úgy megy a biznisz, mint eddig!​

*Isaiah mocorog kicsit a székében, kortyol egyet az üdítőbe, feltolja magát a székről. *

Adjatok két percet! Mintha valaki kopogna...​

*Isaiah kimászik a kamerából, elhagyja a szobát. *
*A kamera a helység falát rögzíti, kintről mondat foszlányok szűrődnek be a hálóba. *
*Isaiah pálcikás jégkrémmel érkezik meg, elégedett ovis vigyor húzódik meg arcán. *

Csak Mae volt az! Elment vásárolni, de sose szól, hogy menjek vele segíteni. Legalább vett jégkrémet!​

*Isaiah büszkén mutogatja a jégkrémet, melyet a sztorizás közben elfogyaszt. *

Na, de igen! Így ez a dolog le volt tudva. Pár nappal később összeszedtük a csapatot, ott volt velünk Emma is, valamit Aiden. A srác mostanában legurul Santeera, ha unatkozik és milyen jól teszi! Szét szívjuk a fejünket aztán fekszünk a bazársor közepén! Pfáháháháhá!​

*Harsány nevetés.*

Úgy döntöttünk, felmegyünk a Tokyo PUB-ba. Mirror Park mellett van ez a hely és egész pofás egyébként. Hamelin spanom is ott dekkol, ha üresen van. Róla még nem esett szó, annyi, hogy ismeri Aikot. Szóval amint beléptünk és kikértük az italunkat, csörög a telefon. Benyt keresik. Mondhatom, nagyon örültem neki... Épphogycsak kikértem a dupla Gin Tonicot Emmának és nekem. De már mehettünk is, mert most jól figyelj - Bustának SOS segítség kell, nyissuk ki a kajáldát, mert randija lesz. Végül bele mentünk a dologba, egy ilyen szívesség mindig jól jöhet, főleg ha nem felejtik... Khm.​

*Isaiah vigyorogva köszörüli torkát. *

Kidekoráltunk mindent, fullos volt egész Santee. Megjött a trió, mi már ott vártuk őket. Janával és Aidennel megpróbáltunk valami muzsikát nyomni, végül a Salsában egyeztünk meg, arra mindenki tud dobolni. Így sem volt persze tökéletes, főleg, hogy kisiskolás koromban nyúltam utoljára hangszerhez. Beny rendesen komoly fogásokat dobott össze. Összességében szerintem tök jól sikerült minden. Rossz szava nem lehetett senkinek! Utána még váltottunk pár szót, átfutott a fejünkön, hogy rendesen ki kellene nyitni a helyet. Mit veszíthetünk? Összedobjuk a hivatalos menüt és mehet is a dolog!

*Isaiah egy kosarast megszégyenítő dobással hajítja el a jégkrémes pálcikát a kukába. *

Ezek mellett már csak apróságok történtek... A party furgonunk aratott Pacific parkolóban. Jó reklám volt a Vinylism-nek. Kimikonak egyre több anyagra van szüksége... Még két palántát is elültettem nála. Nem örülök a dolognak, ő többre lenne hivatott. Gondolom... Lehet nem kellene adnom neki...​

*Isaiah forgatja szemeit, elgondolkodik kicsit. *

Ja és ma én főzök Emmának - habár ezt még nem tudom, hogyan és miként fogom kivitelezni... De majd megoldom! És ennyi...​

*Isaiah összecsapja tenyerét, megvonja a vállát. *

Egészen rendben volt ez a pár nap, ahhoz képest, hogy mennyi szarság jött velünk szembe mostanság. De ennél rosszabb sose legyen!​

*Isaiah mosolyogva megdörzsöli tenyereit, nyúl a kamera felé. *
*A kép elsötétedik, a srác eltűnik. *

 

[Demzsi]

*A kamera képet ad.*
*Isaiah a konyhában ül, telefonját nyomkodja. Lezárja, ajkait szóra nyitja.*

Na... Újra itt. Ezúttal a konyhában. Lassan tényleg látni fogjátok az egész lakást, hometour lesz a vége!​

*Mae kiabál be a nappaliból: "Az felejtős!" *
*Isaiah nevetve von vállat, nem kommentálja a megjegyzést.*

Anyways... Zsúfolt napok mögött vagyunk, de összességében minden rendben van. Rendben mentek a dolgok, apróbb hülyeségek történtek csak. A legnagyobb őrület talán a következő volt: Valamelyik nap Benyvel járkáltunk a városban, a sulinak is vége volt már. Semmi dolgunk nem volt. La Mesa felé járhattunk talán. Arra lettünk figyelmesek, hogy egy kék motor gurul utánunk, rajta maszkos tagok. Fegyvert fognak a kocsira, kiabálnak, hogy álljunk félre.​

*Isaiah elneveti magát, közben fejét rázza. *

Nem tudom mit gondoltak. Beny kihasználta az autó takarását, fegyvert rántott és rájuk pörkölt. Úgy beszartak, szinte azonnal elhajtottak. Szerintem az egyiket el is találta amúgy. De ebben nem vagyok biztos. Azóta felszívódtak, nem láttuk és nem is hallottuk őket. Rossz duóval kezdtek ki, szavamra!​

*Isa feláll a székről, kisétál a kamerából. Egy perccel később egy nagyobb pohárral, illetve almalével tér vissza. Megtölti a poharat. *

Ugyanezen a napon este volt találkozónk BB-vel is. A következő adag is gazdát cserélt, majdnem minden úgy volt. mint eddig. Egy apró kivétel volt.​

*Isa kuncogni kezd, halkabbra csavarja.*

Nem tudom miért, de Mae is jönni akart. Állt ott hátul, Beny mögött, miközben mi intéztük a dolgokat. Nem zavart senkit, de azért BB is meglepődött. Fogalmam sincs miért akart jönni. Talán az adrenalin. Kis izgalom vagy valami ilyesmi. A biznisz mindenesetre sikeresen megköttetett, elégedett vigyorral hagytuk el a találkozó helyszínét. Ami viszont aggodalomra adhat okot, hogy BB teljesen felszívódott, semmilyen életjelet nem adott magáról a srác. Pedig lassan elkészül a következő dózis. Remélem addig előkerül.​

*A telefon felvillan az asztalon, rezegni kezd.*
*Isaiah csekkolja az értesítést, pötyögni kezd a képernyőn.*

Közbejött valami, majd később folytatjuk! Mae, kérlek vidd be a kamerát a szobámba! Sietek!​

*Isa felpattan a kamera felé nyúl.*
*Elsötétedik a kép.*

*A srác teljesen más szerelésben, nappal ül kint a teraszon. Cigijét pumpálja, álmosan, laposakat pislogva hunyorít a kamerába.*

Ma szerintem skippelem a sulit! Nagyon fáradt vagyok, hajnalban értem haza. Közbejött valami szarság, szóval vagy háromig a dokkokban seggeltem. Gyűlölöm az ilyet. De hol is tartottam?​

*Isa legyint egyet. *

Fogalmam sincs! Nem fontos... Van egy spanom, Aideen a neve. Ismertem már korábbról. Rendes srác, ugyanakkora barom, mint én. Nem tudom beszéltem-e róla korábban, ha nem, akkor majd most. Szóval a srác mostanában egyre sűrűbben jár felénk. Ami amúgy nem is baj, mert bírom a seggét. Ha mi ketten összekeveredünk, harminc perc múlva vérvörös, csík szemekkel mászunk elő. Bárhonnan.​

*Isaiah jóízűen felnevet, melyet ásítással kísér.*

Szóval mostanában gyakran posztol a segge Santeen. A srácok bírják, mindenki bírja. Ide fog szokni, figyeljétek meg! És akkor nem lesz menekvés!​

*Isa utolsó mondatánál vigyorogva a kamerába mutat.*

A srác őrülten tehetséges a designolásban és ezekben a szarokban, tolt is a RedRoomnak pár mintát. Azon agyaltunk a többiekkel, hogy rá kéne bízni a cuccot. A srác egy partyállat. Nem is munkának fogná fel, hanem szórakozásnak. És akkor mindenki nyer! Ha ez nem lenne elég, próbálja kivenni a részét a közösségből. Valamelyik nap félre hívott és felvázolta nekem, hogy beszélt egy szerelővel. Nem tudom kivel, azt sem honnan. A srác maszekban bütykölne. Ha a részünkről működne a dolog, akkor a részéről is. Mondanom sem kell, belementem. Beszélek majd a többiekkel is. Fussunk össze, beszéljük át ezt a dolgot. És meglátjuk mi alakul ki belőle! Vannak helyzetek, amikor jól jöhet ez a dolog!​

*Isa elégedetten vigyorog a kamerába.*

Mindezek mellett amúgy komoly dolgokról is tudunk pofázni órákat. A srác elég masszívan rajta van ezeken a szintetikus szarokon is. Erősnek mutatja magát, de tuti megviseli. Elvonó n shit... Pontosan tudom min megy keresztül. Ha segítséget kérne, tuti megmozgatnék érte pár követ. És talán tudnék is...

Történt ugyanis, hogy a napokban a nagyi igencsak összecsuklott. De rendesen szarul van szegény. Magamra vállaltam a gondviselését. Velem hamarabb szóba áll, mint anyáékkal. Meggyőződése, hogy elhanyagolják. Valahol igaza is van. De kicsit rápörögtem a dologra, gyógyszerek és ezek a szarok. A nagyi már nem tudja magának kiváltani ezeket a cuccokat, így rám marad a feladat. De én még kiskorú vagyok. Tanácstalan helyzetemben meglátogattam a kórházat, bíztam benne, hogy egy orvos, vagy a recepciós eloszlatja kételyeimet és válaszokat ad a kérdéseimre. Mikor megérkeztem, leszólítottam egy dokit. Mikor megláttam, szinte elnevettem magam, úgy meglepődtem.​

*Isaiah hunyorogva vigyorog a kamerába.*

Theo volt az. Persze ez így sokat nem mondhat nektek. Valamikor, még óvodában elkísértem apát egy ilyen orvosi konferenciára, Írországba. Nagyon sok doki volt ott. Halálra untam magam. Theo az ottani egyik neves orvos mellett tanult akkoriban. Vagy valami ilyesmi. Még apám tárgyalt, beszélgetett velem, szórakoztunk. Nem gondoltam volna, hogy bármikor is látni fogom. De mégis. Most itt van Los Santosban. Durva. Na szóval pont őt szólítottam le. Elsőre nem ismert fel, de utána igen. Beszélgettünk egy jót, felvázoltam neki a gondjaimat. Segített mindenben, sőt felajánlotta, hogy a nagyira is ránéz valamikor. Rendes tőle. Talán Aideenek is tudna segíteni.​

*Isaiah megfeledkezve magáról mosolyog előre.*

Lassan visszatérő név már ezeken a felvételeken Kimiko. Én nem tudom, hogy mi van a csajjal mostanában, de nagyon fel tud idegesíteni. Alig látom, amivel nincs is semmi probléma. De olyan flegma picsa lett belőle, és múltkor kifejezetten elvetette a sulykot. Volt egy igen súlyos balesete, amit nem szeretnék részletezi. Csak rá tartozik, illetve azokra, akikkel megosztja. A Crucial Fix fele tekertem BMX-el, csak járkáltam a városban unalmamban. Megpillantottam a kocsiját az út közepén, ő pedig egy taggal diskurált. Kiderült karamboloztak. A részleteket tárgyalhatták, vagy micsoda...​

*Isaiah elnyomja a cigit, megrázza a fejét. *

El is rendezték a dolgot, azzal nem volt baj. De nagyon fájlalta a karját. Nem engedhettem így vezetni! Mondtam neki adja ide a kulcsot, majd én elvezetek hazáig, fogok egy taxit és haza megyek. Makacskodott, ellenkezett, beszólogatott. Próbáltam nyugodtan állni a dologhoz. Észérvekkel hatni rá. Nem jutottam semmire. Már szinte veszekedtünk, mikor Officer Caleb húzódott félre, és szólt közbe. Persze nekem adott igazat, de ahogy Kimi viselkedett... Damn, nagyon durva volt. Oltogatott, flegmázott, pofákat vágott. Mikor fel lett szólítva adja ide nekem a kulcsot, a markom előtt a földre dobta a kulcsot.​

*Isaiah horkant egyet, második cigijét gyújtja meg.*

Ott, abban az átkozott pillanatban majdnem falhoz nyomtam. Felkérdeztem volna, hogy mit is képzel? Nem tűnik fel neki, hogy mindezt érte tesszük? De csak megráztam a fejem, és hazavittem a kocsiját. Busta agyát is felbaszhatta, mert beültette a patrol carba. Hogy hová vitte azt nem tudom. Nem is érdekel. Eldöntöttem, hogy leveszem a kezem a lányról. Elegem volt. Azt csinál amit akar. Kész ennyi. Period. Este még odajött és elnézést kért. El lett neki nézve, de megmondtam neki: innentől azt csinál amit akar, én nem fogom kihúzni a szarból. Ma is felhívott amúgy. Kora délután. Nem tudom mit akart, nem sikerült kiböknie.​

*Isa megrázza a fejét, a füstöt a kamerába fújja.*

Na! Boldogabb témák! Mae a napokban tartotta a tizenhetedik születésnapját. A RedRoomban meg is ünnepeltük rendesen. Ott volt mindenki, aki számított. Beny, Aideen, Emma, Dris, Yun meg Kimiko. Busta volt a sztárvendég!​

*Isaiah felnevet, megrázza a fejét.*

Nem-nem, halálosan komolyan mondom! Tényleg ott volt! Elhívtuk, mert Mae-vel elméletileg jó kapcsolata volt. Király volt a buli amúgy, igen jól éreztük magunkat. Tortáztunk, dumáltunk, iszogattunk kicsit. És figyeljetek, mert most beszartok: Busta megajándékozta Mae-t egy kibaszott állományból kivont Buffaloval. Jaja. Az öreg adott neki egy egész kocsit! Hát én majdnem dobtam egy hátast! Ha ez így működik, akkor jöhet az én születésnapomra is! Aideenel később csutkára szívtuk magunkat, még Janával is vodkáztam. Teljesen szétcsúsztam.​

*Isaiah a cigivel a kamera lencséje felé bök.*

Na peace! Visszafekszem aludni.​

*Isaiah magasba dobja szabad mancsát, "peace-t" dob a magasba, majd kikapcsolja a kamerát.*
*A kép elsötétedik.*

 

[Demzsi]

*felvillan a kép, egy teljesen új szoba jelenik meg, a füstöt késsel lehet vágni*
*Isaiah a fotelben ücsörög, egy hatalmas tekerten pöfékel. Felsóhajt, a kamerába bámul.*

Well yeah... Ez a pár nap... nos uhh... Eléggé megviselt mindenkit. Elvesztettünk egy barátot. Kétségbeesésében a könnyebb utat választotta. Kimiko.​

*Nagyot szív a cigiből, kicsit lent tartja, majd kifújja a füstöt.*
*Szemei teljesen vörösek, laposakat pislog.*

Busta talált rá. Elméletileg fejbe lőtte magát egy kilencessel. I mean... Damn. Ez azért durva. Valahol mindenki tudja miért, de senki sincs teljesen tisztában a dolgokkal. Én sem. Akárhogy is... Tegnap volt a búcsúztatója a temetőben. Én is szóltam pár szót. Úgy éreztem, ennyivel jövök neki. A neheztelések ellenére is. Mert ő odajött hozzám és bocsánatot kért. Én is tartoztam neki ennyivel. Nagyon megkönnyebbültem, mikor ledobtam magamról ezeket a súlyokat. Páran megjelentünk: Beny, Mae, Emma, Aideen, Dris, Busta, valamint további hozzátartozók. Gyönyörű volt a szertartás. Hiába nem járok templomba, megmelengette a lelkemet.

*Isaiah újra a cigi alá pörköl, megrázza a fejét. *

Ám ami ezek után történtek... Duh. Vérlázító. Utolsó útjára kísértük Kimikot, amikor egy fekete autó gurult fel mellénk. Egy srác pattant ki a kocsiból, egy hatalmas gépkarabéllyal. Busta lehetett a célpont. Eldörrent pár lövés, először Beny, majd én is tüzet nyitottam. A merénylő meghalt, társa pedig amilyen gyorsan tehette, elhajtott. Majd szét robbantam az idegtől. Busta és Beny megsebesültek. Alig tudtam józan ésszel gondolkodni. Revansot akartam ott és akkor. Azonnal, period. De tudtam, hogy erre nincs lehetőségem. Fájt, de el kellett fogadnom. Mire a five-oh kiért a temetőhöz Dris begyűjtötte a fegyvereinket, az elszórt hüvelyeket pedig össze kapkodta. Felszívódott, hogy nekünk ne legyen bajunk a dologból. Felvettük hát az áldozat szerepet. Nem is akadékoskodtak, elmehettünk.​

*A srác belefújja a füstöt a kamerába, bámul maga elé.

Hazáig siettünk. Emmával, Mae-vel és Aideenel. Mindannyian le voltak súlytva. Emma és Mae különösen. Emma talán most érezte először a bőrén ezt az egész szarságot. Nem vagyok hülye, ezekről, a dolgokról sose beszéltem neki, szerintem azt sem tudta, hogy van fegyverem. Féltem is, hogy fogja lereagálni. Miként kezeli majd a helyzetet. De egyelőre jól viseli - legalábbis, ahogy én látom. Maga alatt van egy kicsit, de ja... Ennyit róluk... Ami viszont az elkövetőket illeti. Nem sokba tellett, hamar kiderült, hogy a két elkövető a Carson Crips davisi gang affiliált tagjai voltak. Kiindulásnak nem rossz, huh?​

*Isaiah elejt egy sokatmondó vigyort, elhesegeti a füstöt maga elől.*

Beszélni kell még a többiekkel... Tudnom kell mit akarnak. Hiába elég egyértelmű a dolog. Gyakorlatilag egy formális beszélgetés lesz az egész. Beny ahhoz képest, hogy megsérült már tökre rendben van. Neki ez talán még személyesebb, mint nekem. És beszélnie kell még Mae-vel is.​

*Isa horkant egyet, szinte elneveti magát.*

Eldöntötte, hogy ő is kiveszi a részét az egészből. Mondanom sem kell, hülyeség. Nem is értem hova gondol... De én nem tudtam róla lebeszélni, rám nem hallgat. Talán majd a barátjára. És már csak egy dolog maradt hátra ezzel az egész szarsággal kapcsolatban... Nem tudom eldönteni szóljak-e Reddnek a dologról... Mikor elmondtam neki, hogy szóval öhh... Kimikot. Eléggé kiborult a srác, nagyon ramatyul nézett ki. Meggyőződése, hogy az ő hibája. Nyilván ez hülyeség, de na...​

*Megrázza a fejét, elnyomja a blázt a hamusban. Köhint mellé párat. *

Nem tudom, hogy viselné a dolgot, vagy mit lépne. Ma még alszom rá egyet. Talán beszélek Benyvel is a dologról. Vajon ő mit gondol?​

*Isa sóhajt egyet, körbepillant a nappaliban.*

Amúgy beforgattam a pénzem egy új kecóba. West Vinewood. Aprócska apartment, elzárva. De nagyon modern, meg minden. Az okosok szerint amúgy is jó ingatlanban tartani a pénzt! Ők már csak tudják! Na meg Emmának is tetszett. A női szem meg... I mean, ha tetszik neki...​

*A srác elvigyorodik saját szavain.*

A cuccaim nagy része még mindig Hawickon van, de majd valahogy megoldom... Ami pedig az albit illeti... Ki tudja?! Lehet Beny felköltözik Mae-hez és nem zuhan a nyakába a teljes bérleti díj. Ha nem, akkor fizetem tovább a részem. Period. ​

*Isaiah megvonja a vállát, hirtelen témát vált.*

Miután lement ez az egész temetősdi, azt hittük újabb meglepetés már nem érhet minket. Teljesen szét voltunk, kimerülten, feszülten. De jött a kontra. A +4 vagy reverse card. Hívd, ahogy akarod. Busta a kórházból küldött üzenetet, hogy át kéne venni $150.000 -t pár alaktól a VineWood feliratnál, este kilenckor. Totál inkognitóban. Nem örültem a dolognak, nagyon rizikósnak tűnt a dolog. Hát még amikor megtudtam, kikkel találkozunk.
Azokkal a kelet európai faszokkal. Mil, meg a többi. Vagy ha nem is pont ő, akkor a haverjaival. Vágjátok, akik összevertek minket és ránk akarták sózni azt a szar methet.​

*Isa horkant egyet, nemtetszését fejezi ki.*

Nem tudom Busta tudott-e erről a dologról, de megérezhette. Felajánlott nekünk harmincat a dohányból. Végig vonalban is maradt a telefonon. Kellett is, mert az a két droid nehezen akarta elhinni nekünk, hogy a Ő küldött. Végül nagyobb gond nélkül lement az egész, sikerült teljesen inkognitóban maradnunk. A cash még nálam van, ma fogom odaadni a cuccot a Medvének...​

*Isaiah összecsapja tenyerét, megköszörüli a torkát.*

Ennyi. Mára ennyi. Eldöntöttem, hogy befalok egy hatalmas tacot. Napok óta baszogatom már Benyt, hogy menjünk el arra a helyre, ahol még múltkor voltak Kimikoval. Nagyon jó dolgokat mondtak a helyről, és én is ki akarom próbálni. De ma már elmegyek egyedül is, szarok rá!​

*Isa előre hajol, a füstfelhőn keresztül nyúl a kamera felé.*
*Halovány mosoly jelenik meg a srác arcán, elsötétedik a kép.*

 

[Demzsi]

*Bevillan a kép, Isa a nappalijában ücsörög, kapkodja a levegőt. *

Damn... Úgy elvertek kosárban. Még mindig kapkodom a levegőt. Az önbecsülésem hat láb mélyen van valahol a föld alatt, az egómat csipesszel próbálom összeszedni a földről.​

*Isaiah belenevet a kamerába, megrázza a fejét. *

Érdekes történés... Benyvel ücsörögtünk a városháza előtt, próbáltuk lefoglalni magunkat. Megjelent egy csajszi, Blaire a neve. Rendes amúgy, ám eddig nem volt lehetőségem vele úgy komolyabban dumálni... Eddig. Csak loudot vásárolt tőlem alkalomról alkalomra és ennyi... Persze hallottam róla pletykákat... Hogy komolyan rajta van a cuccon és, hogy lövi magát... De engem nem igazán érdekel ez a része. I mean - mindenkinek megvannak a saját démonjai nem? Ha neki így jó, ki vagyok én,hogy beleszóljak vagy megvessem érte?​

*Isa megvonja a vállát, lezártnak tekinti a felvezetőt a lányról. *

Anyways... Legomboltunk neki vagy húsz grammnyi cuccot. Megköszönte lelépett. Erre jön az üzenet Facen, hogy menjünk le Davisre kosarazni, ha nagyon unatkozunk. Nem fogok hazudni, kaptam az alkalmon. I mean... Miért ne? Kocsiba pattantunk és gurultunk is. Már ott várt minket, rendes sport felszerelésben meg minden szar.​

*Isaiah elneveti magát, szemmel láthatóan rákészül a történet második felére. *

Szóval mi is labdát ragadtunk, beálltunk játszani. Gyalázatosan szarok voltunk. Fel lett velünk mosva a padló. De így komolyan. Shorty egymás után dobta be a ziccereket, mi meg álltunk ott Benyvel, mint két fasz. Gyárthattam a kifogásoló dumákat ott és akkor miért nem megy a játék.

Aztán megmutatta, hogyan kell faszán dobni. Mármint Blaire. Kajak, mint valami edző, elmagyarázta a dolgot. Onnantól sima volt. Csak úgy dobáltam a lasztit csont nélkül. No cap!​

*Isaiah igazát bizonygatva bólogat, arcán megjelenik egy görbe mosoly. *

Annyira jól ment már a dolog, hogy rendesen fel lettem kóstolva. Öt pontos meccs, egy az egy ellen. Kétezer tétre. Beny volt a bíró, a lomha segge tutira teljesen kifulladt a bemelegítésen. Meglepődsz, ha azt mondom, a csaj teljesen elkente a számat? Duh, esélyem sem volt! Egymás után dobálta a ziccereket, elvette tőlem a labdát és minden szarság. Tejelhettem neki – nem mintha sajnáltam volna.​

*A srác elneveti magát, tapsol párat. *

Innen is küldöm neked a pacsit Girl. Hihetetlen vagy!​

*Éles váltást követve, Isa új sztoriba kezd. *

Mon én mondom neked... Egy életre elegem van a bürokráciából! Hogy milyen lassan dolgoznak ezek az irodakukacok... Nem hiszem el. Korábban is mondtam már, hogy Dris, Vespucci elveszett dealere hatalmas, legit cápává nőtte ki magát. De így totál komolyan. Olyan pénzeket mozgat meg, amik után nekünk max a nyálunk csöpög. Néha mi is részt veszünk ezekben a folyamatokban, segítünk neki mozgatni a táskákat... Ha értitek.​

*Sokat mondó mosoly jelenik meg a srác arcán. *

Benyvel mentünk ilyen támogatásokért. Bevált dolog már, rutinból csináljuk. Meghatalmazással meg minden ilyen szarral érkezünk a portára. Múltkor azonban nem várt helyzet elé állítottak minket – cég látogatás. Nigga what?​

*Isaiah homlokát ráncolja, értetlen képet vág. *

A kajáldába meg a RedRoomba. Mit volt mit tenni? Bele kellett menni. Szavamra mondom, rosszabb volt, mint egy iskolai évnyitó. Bólogattunk, magyaráztunk, legjobb pofánkat vágtuk a dologhoz. De megérte. Megkaptunk mindent, amit akartunk.​

*Isa a kamerába kacsint, kezével pénzszórást imitál, hasonlóan előző váltásához, most is 180 fokban forgatja el a kormányt. *

Berántottam faterom Tulipját. Vagyis huzamosabb időre kölcsön vettem. Bódultabb pillanataimban kicsit bele is nyúltam a kocsiba. Szóval most nem is merem visszavinni Mirrorba, apám szíjat hasítana a hátamból.​

*Isa elvörösödve vakargatja homlokát. *

Pár napja Aideenel rendesen meg is hajtottuk. Tök király volt. Egészen addig, még be nem csúszott a képbe egy kibaszott durrdefekt. Két tag azzal szórakozott, hogy szögeket szórt ki az útra. Mi pedig bele is zúgtunk. Mondanom sem kell, iszonyatosan felbasztam az agyamat. Burneremhez nyúlva pattantam ki a kocsiból, rátartva a duó önjelölt kamerására.​

*Isaiah cümmög párat, fejét rázza. *

Lehet amúgy jobban felhúztam magam a kelleténél. A kamerás srác barátnője is egyből fegyvert rántott. És erre Aideen is. Szépek voltunk, képzelheted.​

*Isa utólag már csak vigyorog a helyzeten. *

Végül addig kiabáltunk és fenyegetőztünk, hogy engedtek nekünk. A srác csaja eltette a fegyvert. Megbeszéltük a dolgot. Lehúztunk róluk vagy tizenegy rugót. Az rengeteg pénz! Sokkal több, mint amibe egy rendes kerékcsere kerülhet. És ja... Ennyi...​

*Isaiah bámul a kamerába, gondolatait gyűjtögeti. *

Leégtem kicsit... Volt a srác, akit BB-nek hívtak. Nos ugye őt lesittelték, mint azt megtudtuk Bustától. Azóta megakadt a biznisz. Takarékra tettük magunkat Benyvel. Új lehetőségek után kell néznünk. A srácnak már vannak ötletei, de nagyon körülményesek és beszélni se nagyon akarok róla. Maradjunk annyiban, hogy mostantól hívhattok Detective Lambardnak. Majd, ha előrébb jutottunk, talán csepegtetek ezt-azt.​

*Isa hangosan felnevet, kacsint a kamerába, kikapcsolja azt. *
* A kép elsötétedik. *

 

[Demzsi]

Isaiah a napokban garázdaság vétsége miatt elő lett állítva. Elkapták, amint graffitivel rongál meg egy építkezésen kihelyezett kerítést. Deputy Kleo Aksoy, valamint Deputy Juan José Ramirez a helyszínen rajta ütöttek. Mivel Isaiah már priusszal bírt, így bevitték a Paleto Bay-i kirendeltségbe, ahol tények elé állították. Mivel nem ez volt az első esete, hogy megszegi a törvényt - visszaeső, így két opciója van:
1. Tárgyalásokra kerül sor a bíróságon, ahol nagy valószínűséggel elítélik.
2. Bizonytalan időre javítóintézetbe kerül, tekintettel korára, és tetteinek súlyára. ​

Habár hősünknek egyik lehetőség sem tetszett igazán, kénytelen volt a másodikba belemenni. A srác szüleit a hatóságok értesítették és megkezdődött az eljárás. Isát az bántja a legjobban, hogy Emmától valamint barátaitól nem tudott elköszönni. Hogy mit hoz a jövő? Jó kérdés, senki nem tudja megmondani!

​

((Köszönöm szépen mindenkinek, aki valamilyen szinten is követte Isaiah történetét, érdeklődést mutatott felé. Köszönöm mindenkinek, aki lehetőséget adott, hogy történetemet ilyen módon folytassam. Továbbá szeretném mindenkinek megköszönni, aki valamilyen szinten is része volt ennek a kissrác mindennapjainak illetve RP-vel színesítette a mindennapjait. Találkozunk a következő projectben! ))​

Zárható és helyezhető!​