Harry 'West' Lowan - Karaktertörténet

[web11hoyer]

Név: Harry 'West' Lowan
Született: 1962. 01. 22. Los Angeles, Kalifornia
Támaszpont: Marine Corps Air Station Miramar; Miramar, Kalifornia
Rendfokozat: Captain
Családi állapot: Elvált
Sikeres missziók száma: 6

Gyerekkora

Harry gyerekkora nem volt túlon-túl izgalmas. Olyan volt, mint minden átlagos amerikai gyereké. Reggel felkelt, megkajált és már indult is a suliba.
Így teltek a mindennapjai, egészen addig, míg közép-iskolába nem került. Ott az alacsony termete és a vékony testalkata miatt állandóan kicikizték az iskola társai. Harry-t az apja vasszigorral nevelte, ezért az is bele volt nevelve, hogy ne hunyászkodjon meg senkinek. Szerette az apja, és ő is az apját. Elfogadta, hogy a szigor még a javára vállhat.
Egy napon, mikor Harry suliba indult, pár piszkálója már a buszmegállóban várta, hogy jól megleckéztessék. A leckéztetésnek igazából az volt a célja, hogy megbosszulják azt az árulást, amit Harry elkövetett. Beköpte a piszkálóit Harry a tanárnak, és megpróbált a tanárral valamiféle dűlőre jutni, hogy vajon ezt hogyan is lehetne kiküszöbölni?
Nem is jöhetett volna jobb időben az a hír, hogy Harry apja, Vincent kapott egy munkát Olaszországban, ahová kivihette az egész családot. Így Harry a tanulmányait már Palermo-ban folytatta, épp úgy, mint a testvére Frederick. Harry és Frederick elválaszthatatlan testvérek voltak, mindaddig, míg a besorozás meg nem történt és haza nem kellett repülniük a kötelező sorkatonai szolgálatra.

Katonaévek

Harry-t 21 éves korára harcképesnek ítéltek, ezért már akkor bevonult a seregbe. Ez a kezdetleges sorkatonaság akkor majdnem mindenkinél játszott, de Harry tovább folytatta a karrierjét a hadászat terén, és csatlakozott a Marine Corps Air Station-hoz, Miramar-ban, Kaliforniában. Ez az Amerikai Tengerészgyalogság légierejének Kaliforniai támaszpontja.
Harry úgy gondolta, hogy ha már a kötelező sorkatonaság elszakította családjától, akkor folytatja azt, amibe belekezdett. Nem egészen 15 évig volt a hadsereg kötelékében és feltornázta magát Captain rendfokozatba.
A leszerelésének indoka egy sérülés amit meglepő módon nem a harcászatban szerzett. Visszarepültek Harry-ék a támaszpontra, végre jött volna a megérdemelt pihenés, kijárás, stb. A kantinban elkezdtek egyet iszogatni, megünnepelve a sikeres missziót, majd szóváltásba került az egyik bajtársával. Olyannyira elfajultak a dolgok, hogy Harry hasába sikeresen belekerült egy kés.
Harry-t elküldték, az ellenfelét Johnny-t pedig hadbíróság elé ültették, majd lecsukták.

A depresszió

Mikor Harry elindult haza, még eszében sem volt, hogy felesége esetleg már nem várja otthon. Ez be is következett. Amanda és lányuk Bianca már nem volt a házban, mikor ő hazaért. Egy teljesen kipakolt lakást talált, csak a saját cuccai voltak ott, illetve egy levél, melynek annyi volt a lényege, hogy leléptek New Yorkba, és hogy megismerkedett egy ügyvéddel Amanda.
Harry ennek hatására annyira összezuhant, hogy nem látott kiutat a saját életéből. Rengetegszer fontolgatta már az öngyilkosságot is. Nagy lakás, teljesen üresen.
West, ahogyan még Olaszországban hívták származása miatt, egy napon elindult bulizni. Hátha felejteni tudja azt a sok rosszat, amit ez az időszak követett. Felejteni, de mi áron?

West kapcsolata a drogokkal

Tudjátok, volt az a buli. Amikor West próbált felejteni. Valamelyest sikerült is neki, mivel a klub előtt pár érdekes figura átadott neki pár bogyót, hogy jobb kedvbe derüljön. Akkor épp nem vette be Harry a bogyókat, hanem élvezte a bulik tömkelegét, de egyszer csak rájött, hogy a bulik nem felejtetik el vele a rossz dolgokat.
Egy napon, mikor Harry otthon ült egymaga az üres franciaágy szélén, kezébe vette a pirulákat és eszébe jutottak a kínáló fekete fiú szavai. "Ay, neked ez kell grandpa'. Toljad be és máris repülni fogsz a boldogságtól, vágod?"
Harrynek muszáj volt valamivel elfelejtetnie a problémáit, ezért egy kis gondolkozás után be is vette a bogyókat.
Az első alkalom annyira tetszett Westnek, hogy ténylegesen elfelejtette minden problémáját, hogy nem telt sok időbe és már bevette a második bogyeszt is. És ez így ment napról napra, mindaddig, míg nem vált teljesen a szer függőjévé. Rájött, hogy a bogyó teljesen jó hatással van rá, ha alkoholt is iszik mellé, ezért sikeresen arra is rászokott.

West és a kormány

West azon veteránok közé tartozik, akik imádják Amerikát, de a kormányt ki nem állhatják. Amikor leszerelt a seregből, kényszerből, akkor várta a támogatást a kormánytól, de sajnos összesen annyira jutott, hogy Los Santosban tudott venni magának egy lakókocsit. Valamivel közlekednie is kellett, ezért a házból kapott összegért amit eladott Los Angelesben, vett egy motort is. Ennyi volt West mindene. Elgondolkozott, hogy vajon miből lehetne még pénzt csinálni? Beadta az igényét a San Andreas állam beli kormányzó felé, hogy mivel 61 éves, 15 év katonai múlttal rendelkezik, és rendelkezik lepecsételt katonai szolgálatot igazoló kiskönyvvel, hogy adjanak neki korkedvezményes nyugdíjat. Ezt a kormányzó elutasította, mivel a Government nem foglalkozik nyugdíjfolyósítással.

Napjainkban

Napról-napra élt Harry, de éppen hogy kijött a pénzéből, amit napszámosként keresett, majd később beállt buszsofőrnek. Ez az állás pozitív hatással volt rá, mivel ha vezet, nem iszik és nem drogozik. Akkor pont egy buszozás közben ismerte meg Shaddy-t, akivel életre való cimborák lettek már akkor, viszont Shaddy-nek sem volt munkája, illetve West is szeretett volna valami jobban kifizetődő melót keresni. West kapva kapott az alkalmon, miszerint a FaceNetwork felületén egy álláshirdetést talált, kocsmai alkalmazott, kocsmáros jeligére. Ezt meg is próbálta, de amikor az állásinterjúra ment, akkor látta, hogy Shaddy is ott tevékenykedik a motorosokkal. Először imponált neki, hogy végre van olyan munkája ahol emberek között lehet, illetve az is, hogy körülveszik a motorok, motorosok. Később pedig nem csak imponált. Ő is közéjük akart tartozni. Még tisztán emlékszik az első mondatra, ami akkor hangzott el, mikor az akkori Road Captain meglátta, hogy az öreg raszta bácsi megérkezett a telepre: "Adom a hajad, öreg". Azóta pedig elválaszthatatlan testvériséget ápolnak a motoros klubbal.

 

[web11hoyer]

Vasárnap reggeli elmélkedések

A napok, hetek csak úgy zúgtak el Harry feje mellett. Mintha csak egy helyben állna és nem mozdulna, míg minden más vagy százszorosára lenne gyorsítva. Harry észre sem vette, hogy mennyire eljárt a feje felett az idő.
-61 év. Jesszusom. Hisz még csak most szereltem le. - töpreng magában Harry az ágya szélén ücsörögve, miközben szétnéz a szobában.
A szoba egy nem túl gazdag életstílusra vall, de azért nem is az a lepukkant lakókocsi amiben egykoron élt. Kicsit rumli van, de nő híján Harry nem képes rendet tartani otthon.
A raszta öreg felpillant a székre, aminek háttámláján ott díszeleg a colorja, mire a következő van írva. The Lost, Los Santos, található rajta egy Road Captain felirat is, és egy pár kiegészítő felvarró, ami az életét mutatja be.
Ha meg szeretnél ismerni egy Motoros Klub tagot, akkor ajánlott a mellényét nézni. Az, szinte nyitott könyv.
Harry elmosolyogja magát a colorja láttán, majd visszahajtja a fejét és méla komorsággal tekint lábai közé a földre.
-Ezt szerettem volna? Ez lett volna az álmom? - tanácskozik magával, miközben hátra dől az ágyon. -Mi lett belőlem? Vajon Bianca büszke lenne egy ilyen apára?

Pár perc elmélkedés után Harry ébresztő órája megcsörren. "6:00 - Munka". Ezt az ébresztőt kikapcsolva, Harry egy nagyot sóhajt, majd elkezd készülődni.

West több dologgal foglalkozik egyszerre. Délelőttös műszakban szokott hétvégente fuvarozni, amiből pénze van, minden más idejét az MC-nek szenteli. Ami marad néha egy kis csurran-cseppen, azt pedig a blogjának írására szenteli, ugyanis Harry a szerkesztője az LS Choppers nevű internetes autós/motoros magazinnak.

Többet dolgozik, mint amennyit dolgozott anno, mikor még fiatalabb volt. Lehet, hogy ez vezette oda, hogy ismét visszaállt egyéb szerek használatára? Ezt még ő maga sem tudja. Harry büszkén újságolta el társainak, hogy végre segítettek a rehabilitációs eszközök és sikerült letennie a drogokat, erre most vissza esett.
Miközben autójában ül, munkába menet elgondolkozik életén. Néha pozitív, néha pedig negatív érzelmeket vált ki belőle ez az elmélkedés. Teljesen csend van. Egyedül a kocsi búgó hangja és az egyenetlen úttest okozta rázások verik fel néha a csendet. Elmélkedésre megfelelő környezet.
-Vajon, ha a kis Harry látná, hogy mi lesz belőle idős korára, ott marad a tengerész-gyalogosoknál? - morfondírozik magában és koncentrál a vezetésre.
Egyik pillanatban valami hihetetlen nagy késztetést érez arra, hogy bevegyen egy pirulát. Lenyitja a kesztyűtartót és kiemel egy dobozkát, mire az van írva, hogy Aderral. Hosszasan nézegeti a dobozt, és gondolkozik.
Ebben a pillanatban egy autó dudája miatt eszmél fel az elmélkedésből Harry, mivel a gondolkozás miatt áttért a szembe sávba. Hirtelen fékezni kezd és az út szélére húzódik. Szerencsére nem lett ütközés.
Harry tenyerébe temeti a arcát, és megmasszírozza idősödő csontos ujjaival a pirosodó homlokát, majd ismételten a dobozkát firtatja.
-Utálom magam. -nyúlva a doboz felé. Ekkor Harry lepattintja a dobozka tetejét és egy szemet bekap belőle és lenyeli egy doboz kólával. Ezt követően a dobozt lezáratlanul visszadobja az anyósülésre, melyből a tabletták úgy szóródnak szét, mint heves jégeső a palatetőn.
West a kormányba fejel és keservesen sírni kezd: -Ki lettem? Ki vagyok én? - hajtogatja sírása közepedte.
Pár perc múlva Harry ismét nekivág az útnak, hogy időben odaérjen a munkába.

 

[web11hoyer]

Rossz hírek

Megvan az az érzés, mikor a nap felkel, és vele együtt fel kéne kelned neked is, de annyira kivagy az élettől, hogy egész nap csak az ágyat nyomnád? Na Harrynek is megvolt ez. Hétfő volt. Nem is túl hideg reggel, de azért melegnek sem mondhatni. A készülődő fecskék már a villanyvezetékeken ülnek várva az elindulást, épp úgy, ahogy egy MC vonul egy túra során. Vonulnak valami nagyon távoli helyre.
Harry felkelése után elég nehézkesen vette a levegőt, amin egy kicsit meglepődött. Nem tulajdonított neki túl nagy jelentőséget, mert láncdohányos, ez benne van a pakliban, hogy nehezebben lélegzik, vagy éppen köhög.
Reggeli zuhany után szépen felöltözve, kocsijával elindult a munkahelyére. Nem volt különösebben izgalmas egy nap. Pár fuvar volt csak, de azok viszonylag hosszúak.
Harry valamelyest szereti a munkáját, mert imádja a gépeket, és az országutak végtelen hosszúságát. Ahogy a kamion csak megy és falja az előtte álló aszfaltot, valami fantasztikus élménnyel tölti el Harryt.
Egész nap köhögött Harry. Nem is értette, hogy mi a fene történik. Először azt hitte, hogy mivel éjszaka az ablakot nyitva hagyta, lehetséges, hogy megfázott. Másodszor ismét a cigarettára gondolt. Elengedte volna a dolgot, bár egyre gyakrabban köhécsel. Néha alig akar felszakadozni.

Aznap délután Harry elindult a telepre. A telep a Lost MC klubházával büszkélkedik, egy kocsmával és pár garázzsal. Egy zárt kis telepről van szó, ahol általában Harry-ék az idejük nagy részét töltik. Épp mutatta meg Jack-nek az újonnan szerzett négy személyes terepjáróját, amikor megjelent Alej a bejáratnál. Diego szeretett volna vele beszélni, de ő hajthatatlan volt. Menni akart.
Diegonak feltűnt, hogy a srácon az MC colorja nincs rajta, ezért kérdőre vonta. Nem lett volna semmi gond, ha normálisan válaszol, de olyan stílusban beszélt a Presidenttel, hogy tűrhetetlen volt. Meg is kérte Diego, hogy menjenek be a kocsmába, mert zárt tértben szeretne vele beszélni. Ő ennek nem engedelmeskedett.
Diego nagyon bepöccent erre, majd a körülötte álló MC tagok is. Fegyvert rántottak és rátartották Alej-re. Hihetetlen bunkón viselkedett. Harry csak állt az épület sarkánál, és szívta a cigijét és figyelte a történteket.

Amint bement a bagázs a kocsmába, Harry találkozott Aisha-val, akinek elmondta, hogy nem jó ötlet most a kocsmába menni. Ezt Aisha elfogadta, mert tudja, hogyan működnek a dolgok az MC-nél. Ha valami klub ügy van, akkor a külsősök és a Lady-k nem vehetnek rajta részt. Aisha leült a padra, Harry pedig idegesen járkált fel és alá.

Egyszer csak megszólalt Harry rádiója. Diego volt az.
-Harry, gyere be kérlek. - recsegett a rádió Harry zsebében. West ennek a kérésnek eleget téve bebandukolt a kocsmába.
Mindenki a WC környékén tömörült, de egy emberrel kevesebben vannak, mint ahányan bementek.
Harry benéz a WC-be, és meglátja a fejbelőtt Alej-t a földön fekve, holtan. A WC csupa vér.
-Ennek ez volt a módja? - Kérdezte Harry mérgesen Diego-tól.
-Igen. Elárult minket. Nem volt közénk való. - Válaszolta Diego, aki észre vette, hogy Harry kimondottan mérges a történtek miatt.
West még mindig nem bírta elfogadni, hogy egyel kevesebben vannak, ezért azt javasolta, hogy menjenek ki a levegőre.
Jack, Raulo és Steven addig elmentek átöltözni, és visszajöttek, hogy elvigyék a hullát.

Harry ismét neki állt köhögni, de egyre jobban. Ez a köhögés már feltűnt Diegonak is, akivel épp kint cigarettáztak a szabad levegőn a történtek után. Egyre keményebb és keményebb köhögések törtek rá, majd végül addig fajult a dolog, hogy Harry már nem kapott rendesen levegőt. A földre is zuhant egyből.
A többiek odamentek Harry-hez és körül állták, mivel nem tudták, hogy mi lehet a baj.
-Papa! Mi a baj? Jól vagy? - Aggódóan érdeklődött Jack, Harry legjobb barátja az MC-n belül.
-West! Mi a fasz történt? - Kérdezte Steven, a csapat legfrissebb tagja.
-Adjatok egy kis vizet! - Parancsolt rá a srácokra Diego. -Itassuk meg, az majd segíteni fog neki.
A srácok hozták is a vizet, majd Harry szájába öntöttek egy nyeletet. West bácsi egy kicsivel jobban lett, de annyival nem, hogy ne szenvedjen. Annyi fért ki a száján, hogy: "Diego, hívd a mentőket!"

Diego ennek eleget téve, egyből tárcsázta a 911-et, majd egy kis idő múlva ki is értek.

Két szemrevaló teremtés érkezett ki egy piros mentőautóval, de Harry másra sem tudott koncentrálni, csak az életben maradásra. A doktornő egy injekciót adott neki, ami valamelyest segített neki. Annyira stabilizálni tudták az állapotát, hogy kórházba tudták juttatni Harry-t.




Harry saját lábán lépkedett be a CT vizsgálóba, ahol meg CT-zték. Egy kis ideig egyedül volt a teremben, majd meg is érkeztek a kolleginák, az eredményekkel.
-Ami azt illeti, sokkal rosszabb a helyzet, mint azt gondoltuk. - mondta kissé megdöbbent hangon a doktornő. -Úgy tűnik, hogy rosszindulatú, áttétes tüdő-daganata van. Sajnos olyan helyen van, hogy nagyon kockázatos lenne megműteni. Hétfőn... Nem. Csütörtökön el is kezdjük a kemoterápiát.
Harryben egy világ omlott össze, mikor ezt meghallotta.
-Hogy mi? Tüdőrák? -pityeredett el Harry a vizsgáló asztalon fekve. -Mi lesz így velem?
-Sajnos tényleg olyan helyen van, hogy nem valószínű, hogy túlélné a műtétet. -válaszolta a doktornő szomorú, empatikus hangon.
Harry fejét lehajtva öltözött fel a vizsgálat után. A kolleginák megírták a papírokat, és felírtak pár gyógyszert.

Harry társainak egy része kint vártak a váróban, míg őt vizsgálták. Egyszer aztán a vizsgáló ajtaja kinyílik, és kilép onnan Harry.
Aggódó tekintettel fürkészte mindenki Harry-t, hogy mégis mi a fene történt odabent?
-Srácok.. Tüdő-daganatom van. Sajnos nem lehet műteni. -mondta teljesen megtört hangon West.
-Hogy.. Hogy mi? -kerekedik ki Jack szeme. -Tudod, nem vagyok túl érzelgős, de... -elakad a szava, majd átöleli Harry-t.
-Tudom, Jack.. Tudom. -borul West Jack nyakába és keservesen zokogni kezd.
Harry megköszönte a doktornőnek és segédjének, hogy gondoskodtak róla, majd elmentek mindannyian a telepre.

A telepen mindenki elköszönt a többiektől és elléptek haza. Harry is így tett, bár a vezetés nem volt éppen az erőssége ilyen hírek hallatán. Könnybe lábadt mindannyiszor a szeme, amikor csak belegondolt. A könnyektől nem sokat látott. Az utcák fénye teljesen elmosódtak a látószögépen a könnyek hatására.
Szerencsére hazaért azért, de nem tudja Harry, hogy minek?

West lezuhanyzott, majd lefeküdt az ágyába. A TV csak háttérzajnak ment, de valahogy nem foglalkoztatta a dolog. Akkor sem tudott volna aludni, ha bealtatózza magát. Egész éjjel csak forgolódott, mert bántották az aznap hallottak. De ilyenkor kit nem bántana az ilyen?

 

[web11hoyer]

Jót szeretnék tenni



Megvan az, amikor bajban vagy és nincs kire számítani? Harrynek a magánéletben szerencsére már nincs szüksége senki másra, csak a barátaira, testvéreire, akit a Lost MC-hez csatlakozva ismert meg. Vagyis nagyon sokáig ezt hitte. Szüksége van valakire. Egy társra a mindennapokban, aki szerető szívvel várja haza otthonában, aki aggódik érte, ha valami veszélyeset csinál, illetve aki gyászolja, ha eljön a pillanat, mert előbb, vagy utóbb mindenkinek eljön az a pillanat, amikor búcsút intve minden földi jónak, amikor önzően hátrahagyva mindenkit aki tisztelte, szerette és megbecsülte az embert, el kell hagynia a világot.



Ezen gondolkodott Harry egy szerda reggelen. Kicsit jobb idő volt, mint előző nap, viszont rövidnadrágban még nem indulna útnak, hogy dolgozni menjen.

-Mit tettem ennek a világnak, hogy a hasznára váljak? Mi az amitől jobb szívvel gondolnak rám majd az emberek? - Morfondírozott Harry a fürdőszobában a WC-n ülve. -Mennyi mindent köszönhetek a társaimnak. Rájuk például a haláluk után, biztosan jó szívvel gondolnék vissza. Jelenleg nagyon sokat köszönhetek a mentőknek is. Igen! Az LSFMD! - gondolkozik Harry.
-Vajon miért ne köszönhetném meg?
West a napot a programjának a tervezésével töltötte amit hellyel közzel sikeresnek is vélt. A srácok az MC-ből készségesen támogatják Westet a munkában, illetve beszállnak ők is egy nagyobb adománnyal, hogy az LSFMD jól tudjon működni.

Még aznap délelőtt West elment a kórházba, hogy letárgyalja ezt az egyik vezetőségi taggal. Szerencséjére a leges legelső orvos pont a főorvos volt, aki ezeket az ügyeket készségesen intézi.



Rövid bemutatkozást követően Harry és Arthur felmentek az irodába és Harry vázolta a helyzetet.
-Ugye, mint mindenkinek, nekünk is szükségünk van az LSFMD munkájára, és szeretnénk rendezni egy karitatív motoros túrát, melynek kedvezményezettje az LSFMD lenne. - mondta Harry.
-Rendben, részünkről ennek nincs akadálya. - válaszolta Arthur, majd megszólal. -És milyen ellenszolgáltatást szeretnének tőlünk igénybe venni?
Harry egy kicsit meglepődik, mivel úgy mutatkozott be, hogy a Lost MC egyik tagja, ezért kissé előítéletes kérdésként merült ez fel benne.
-Semmilyet. Mi ezzel csak szeretnénk megköszönni az odaadó, alázatos munkájukat, amit a városért tesznek. Semmilyen ellenszolgáltatást nem szeretnénk igénybe venni.
Bólint Arthur, majd megegyeznek a részletekről.

Későbbiekben, de még ugyan azon a tárgyaláson szóba került az LS Choppers, mint autós-motoros online magazin.
-Mr. Lowan. Úgy hallottam, valami cikk is lesz írva, igazam van? -Kérdezte Arthur kíváncsian.
-Természetesen. Az eseményről és az Önöknél használt gépjárművekről szeretnék majd egy cikket írni, amihez szükségem lenne egy interjú alanyra. -Válaszolta Harry határozott hangnemben.
-Rendben, ez is megoldható, viszont szeretnénk majd a cikket mi is publikálni. Erre van lehetőség, vagy jogilag védettek? -Kezd bele Arthur a magazin üzleti részébe.
-Szabadon felhasználható és megosztható cikkekről van szó, viszont sajátként nem lehet eladni. Ez egy kikötés.-Bólintva válaszol West.
-Akkor arra szeretném megkérni, hogy ha nem túl nagy fáradtság, néha-néha nekünk is cikkezne a mi platformunkra? Jól jön az ilyesfajta segítség számunkra, hogy toborozzunk embereket, valamint megismertessük a közönséggel a munkánkat. Erről esetleg lehet szó? Természetesen fizetéssel honorálnánk.
Harry hirtelen köpni nyelni nem tudott, hogy amúgy egy beleegyezésre szerette volna felkérni az LSFMD-t, majd konkrétan Marketing állást kínálnak neki.
-Természetesen. Semmi rossznak nem vagyok az elrontója. -Válaszolja Harry a kezdeményezésre.

Ezek után mindenki ment a saját dolgára.
Egy kis idővel később Harry és társai összegyűltek a telepen, majd Harry elújságolta a többieknek a hírt. Mindenki meglepően jól fogadta a dolgot, illetve bíztatták is Harry-t. Mondjuk legfőképpen az állapotáról tettek fel neki kérdéseket.
-Jól vagyok, srácok, nincs semmi bajom. - Válaszolta erre Harry.
-De úgy köhögsz, mint egy kitikkadt szamár. -aggódóan a többiek.
-Igen, tudom, de ezzel együtt jár. Majd megszokom. -mosolyogva nyugtatta társait Harry.

Egy kis ideig még beszélgettek a telepen, majd szépen lassan mindenki elvonult haza. Pizsama fel, lámpa le.

Harry úgy érezte, hogy ez a nap sem ment pocsékba. Fele dolgot már leszervezte. Még egy kajás standot kéne beszervezni a csillagvizsgálóhoz és már a másik fele is megvan az egésznek.
-Rohadjak meg, még mielőtt megdöglök, teszek valami nagyot.. Nagyot és jót. -mondata után mosolyogva szenderül álomba a most már kopasz öreg.

 

[web11hoyer]

A karakteremet nem viszem tovább IC vonalon, köszönöm. A karaktertörténet helyezhető az Archívumba.