Egész nap nem hagyott nyugodni a dolog. Elintéztem pár dolgot amit el kellett, de nem nagyon tudtam koncentrálni. Állandóan az volt a fejemben..Mivan ha pont most jön rám, mivan ha az emberek előtt?...Kurvára nem hagyhatom, hogy gyengének lássanak. Nem tehettem mást, fel kellett keresnem a nőt. Még a nevére is emlékszem, Charlotte Rivera, otthon rá is kerestem és felhívtam...Ajánlott egy pszichiáter ismerősét, valami gyógyszert fogok kapni. Nem érdekel mi az, csak előzze meg ezt a sok szart mielőtt még sűrűbben jönne elő. Kíváncsian várom, hogy holnap mi lesz, mit fog mondani.
Este úgy döntöttem, hogy az éjszakát a hétvégi házamban fogom tölteni. jól esik az ottani levegő, a csend. Kicsit ki akartam tisztítani a fejem a szarság után. Jól esett, öntöttem egy pohár whiskey-t és kiültem a ház mögé. Enyhén fújta a szellő az arcom, körülöttem csend volt, nem is kell több. Valamiért ezen a helyen le tudom csendesíteni az elmém, nem gondolok semmire, csak élvezem a csendet és bámulok a semmibe. Ez valamiért mindig fel tud egy picit tölteni.
Ma este megint rámjött ez a kurva érzés, kétszer is ráadásul. Szerintem túl sokat gondolok erre a dologra és már magamnak idézem elő a dolgot. Nem lenne ezzel baj, de már olyan helyzetekben is rámjön a feszengés amilyen helyzetekben egyáltalán nem kellene. Egész nap vártam a pszichológus ismerősének a hívását de semmi. Holnap reggel az lesz az első dolgom, hogy felhívom a nőt és rákérdezek mi a helyzet. kell az a kurva gyógyszer, kezdek egyre mélyebbre kerülni a szarban. Egyelőre elég hamar el is múlik a dolog, de félő, hogy később ez még rosszabb lesz.