Üzenetek:399
YanTee / Drina Tanner
'The best medication for anything is a high dosage of everything.'
Név: Dr. Debra Moore
Nem: Nő
Cím: M.D. (Doctor of Medicine aka. Doktor)
Kor: 48
Születési idő: 03/04/1975
Születési hely: Chattanooga, Tennessee, USA
Oktatás: Orvosi kar, Pszichiátria doktora, University of Tennessee, Memphis.
Anyja neve: Jodie Anderson † (Autóbalesetben elhunyt)
Apja neve: Conrad Moore
Testvére(i): Emory Moore † (Debra első áldozata, túladagolásnak álcázva)
Pozitív tulajdonságok:
ASPD előtti életében Debra kedves, energikus és folyton segíteni vágyó nő volt. Az állapota miatt azonban nehéz kijelenteni, hogy van-e tényleges pozitív tulajdonsága.
Amit kifelé mutat, azaz emulál, általában pozitívként értelmezhető.
Jó kedélyűnek mutatja magát, egy tanult angyali mosollyal emulálja a kedvességét, amit elvesztett.
Külső szemmel még mindig egy törődő, segíteni kész orvosnak tűnhet.
Negatív tulajdonságok:
Számító, amennyiben nem kapja meg, amit akar, hűvös, hajlamos dührohamokra, amit persze gyógyszerekkel csillapít.
Ha nem sikeres egyik kísérleti kezelése, vagy a páciens olyat tesz, képes arra, hogy embert öljön, hisz egyszer már megtette.
Amikor helytelen dolgot tesz, vagy mások szenvedését nézi végig, tényleges empátiát nem érez, azonban ha ez hasznára válik, mintegy színjátékként mutatja, mennyire együttérez a szenvedő alannyal, vagy a hozzá közel állókkal.
Külső:
Magasság: 171,5 cm
Testsúly: 52kg
Alkat: Vékony
Bőrszín: Fehér (átlagosnál sápadtabb)
Szemszín: Világoskék (fakó)
Bőrén elváltozások, néhol sérülések láthatók a szerhasználat, a rendszertelen táplálkozás, valamint olykor a páciensekkel történő heves fizikai kontaktus következtében.
Arc: Keskeny fejforma, láthatóan enyhén beesett arc.
Hajszín: Világosbarna (Festett, természetes színére hasonlít, vélhetően őszül)
Tetoválás: Nincs
Rendszeresen használt szerek:
- Kéjgáz(dinitrogén-oxid)
- Alkohol (első sorban whiskey)
- LSD, ennek hiányában varázsgomba.
- Gyógyszerek, többek között: Lyrica (Kiütéseinek egyik okozója), Zolpidem (Alvási problémái ellen)
Pszichiátriai és pszichológiai problémák:
- ASPD (Antisocial Personality Disorder)
- SUD (Substance Use Disorder)
- Ludomania (Szerencsejáték függőség)
- Kényszercselekvések
Fóbiák:
- Coulrophobia (Specifikusan a színes arcfestésű bohócok)
- Chrometophobia (Specifikusan aprópénzre vonatkozó)
- Pteromerhanophobia (Repüléstől való félelem)
Kívülről felismerhető ebből:
Az ASPD jellemzőit szakképzett, tapasztalt pszichiáter fedezheti fel komplex vizsgálatok után.
Az SUD jeleit amennyiben sikerül rajtakapni zugiváson, pszichiáter felfedezheti, ha vizsgálja.
Függőségét könnyen észre lehet venni, ugyanis mindig tart magánál dobókockát, vagy valamilyen ehhez hasonló, hordozható játékot, amellyel tompíthatja ideiglenesen vágyát.
Már történelem
Debra Tennessee állambeli Chattanooga városában látta meg a napvilágot Jodie Anderson és Conrad Moore elsőszülött lányaként.
Húga, Emory csak öt évvel később követte, ő viszont koraszülöttként jött világra, s gyerekkorától fogva elég sok gond volt vele.
Debra életének első 34 évét teljesen a tanulásnak és hivatásának szentelte.
Értelmes, éles eszű lány volt, aki sikeresen bejutott a Memphis-i University of Tennessee orvosi karára, azon belül is a pszichiátriát tűzte ki céljául.
Kiváltképp érdekelte az emberi agy működése, így csak szívta magába a tudást, néhány alkalommal a kimerültség határáig erőltetve magát. A befektetett energiának természetesen meg is lett az eredménye. Tizenhat embert próbáló év után végre elkezdődött az az időszak, amire igazán várt.
Saját praxisba kezdhetett. Ez volt az, amiért vért izzadva dolgozott, amiért még a totális összeomlást is vállalta volna.
Debra Moore M.D… még belegondolni se mert volna tíz évvel korábban, hogy valaha egy ajtó táblájára írva ezt olvassa valaki.
Innentől kezdve szinte megszállottként próbálta megoldani emberek mentális problémáit. Pár nyugalmas év után elkezdett kísérletezgetni, s még attól sem riadt vissza, hogy saját maga által összeállított gyógyszeres kezeléseket próbáljon ki skizofrén, mániás depresszióval küzdő betegein.
Kis híján véget vetett praxisának, amikor egyik páciensének családja panaszt tett, de ő maga szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy a végeredmény igazából pozitív a beteg esetében, valamint a beteg maga is gyógyultnak nevezte magát és köszönetet mondott Doktor Moore-nak. A panasz nem ment végig, az első meghallgatáson páciensünk ezeket mutatta fel, illetve a belső vizsgálatok sem tudtak terhelő bizonyítékkal szolgálni arra, hogy a kezelés szabálytalan lett volna.
39 éves korában anyja meghalt egy autóbalesetben. Ez nagy érvágás volt Debra életében, a család ilyen traumára nem állt készen.
Főként Debra húga, Emory képtelen volt kezelni ezt, az alvás egyre nehézkesebb lett, s hamarosan eljutott arra a pontra, hogy egyre erősebb altatókat szedett.
Debra, ahogy húga önpusztítását és eközben néhol elhanyagolt pácienseinek rohamosan romló állapotát kellett az elkövetkező két éven át néznie, alkoholhoz és nyugtatókhoz nyúlt, valamint rendszeresen dézsmálta az általa addig kizárólag betegein használt dinitrogén-oxid készletét.
A helytelen gyógyszerhasználat azonban saját mentális baját hozta napvilágra, az addig a génjeiben szunnyadó ASPD (Antisocial personality disorder, polgári nevén régebben pszichopátia) előtört.
A nő először azt gondolta, öngyógyszerezése eredményezte ezt, az első hónapokban még meg volt győződve róla, ez gyógyult állapotot jelent, a realitástól lassan elszakadó Debra pedig úgy értelmezte a jeleket, hogy megtalálta a lelki fájdalom ellenszerét, s elkezdte a magán alkalmazott kezelést az ekkor már összeroppanás határán lévő Emoryn is kipróbálni.
Húga állapota ezzel szemben egyáltalán nem javult, mivel nem örökölte az ASPD-re való hajlamot, érzelmei valósak maradtak és gyásza nem tompult, csupán egy szinte fél-katatón állapotot idézett elő nála az erős, teljesen indokolatlan kezelés.
Debra az új állapota miatt egyre több alkalommal dührohamot kapott, amikor azt látta, hogy testvére esetében nem működik az, ami nála 'bevált'. Sok évnyi terhelés után Emory annyira hozzászokott a szerekhez, hogy minden alkalommal már úgy várta ekkor már 43 éves nővérét, hogy végre megadja a számára akkor már megnyugvást jelentő narkotikum koktélt.
Egyik ilyen alkalommal besokallt, megelégelte, hogy Emory állapota kicsit sem javul, s úgy vélte, egy jóval nagyobb dózissal megszünteti idegességének okát, azaz őt magát.
A lány testén ezen a ponton már bőségesen látszódtak az intenzív szerhasználat jelei, amikor pedig Debra bejelentette a halálesetet, állapotának köszönhetően meg sem kérdőjelezték a halál okát, elkönyvelték egy szimpla túladagolásnak.
Debra kezdett ráeszmélni, hogy könnyedén szőtte úgy az ügy szálait, hogy az neki kedvező legyen, a rendőrök pedig még csak nem is gyanították, hogy ő maga gyógyszerezte éveken át a szerencsétlenül járt lányt.
Innentől egyre több alkalommal használta ki az embereket saját céljaira, a teljesen kifejlődött ASPD pedig tette a dolgát. A nő semmilyen szánalmat nem érzett, a korábban rá jellemző empátia megszűnt létezni.
Életének egyetlen célja a kísérletezés maradt, önmagának és pácienseinek kezelése olyan módszerekkel, amik számára pozitív eredményt hoznak, számukra maximum végleges megnyugvást, hisz több esetben alkalmazott elektrokonvulzív terápiát a traumatikus emlékek elnyomásának céljából.
Az eredmény mindig sikerélményként élt tovább benne, s ezeket az ekkor már majdnem illegális praktikáit más kezelésként jegyezte fel, szaktudását nem kérdőjelezték meg a továbbiakban, ami csak tovább erősítette ekkor már beteges, nárcisztikussá fejlődő jellemét.
2023.06.11.
A 48 éves doktor úgy érezte, Tennessee túl unalmas, hisz súlyosabb betegből kevés jutott neki, a traumákat elnyomni amnézia kiváltásával pedig már nem volt elég kihívás.
Ekkor Debra felnyitotta laptopját, s meghozta a döntést. Költöznie kellett, ,,Na de hova? Hova is mehetnék?” számító agya szünet nélkül dolgozott egész életében, most mégis mintha tanácstalan lenne. Először életében nem tudta, mitévő legyen.
A technológia viszont a tanoncként töltött éveivel ellentétben ezúttal segítségére volt. ,,Meg is van.. sok ember.. sok lehetőség.. Az emberi elme vihara.” - motyogta Debra, s választását véglegesítve mutatóujját egyenesen, céltudatosan nyomta rá a monitorra, Los Santos aprócska pontjára.
Debra a következő napokban elintézett minden ügyes-bajos dolgot. Rendelőjét bezárva, eszközeit magához véve indult útnak, s mivel a repüléstől rettegett, így hosszú autóút elé nézett.
,,...S csak rémes árnyak bálja, mellyel
a véres ablakokon át
ma itt disszonáns zene mellett
az utas kavarogni lát,
a sápadt ajtóból ma rémek
folyója foly
örökké, s hova azok érnek,
van kacagás - de nincs mosoly.”
Edgar Allan Poe - A kísérteties palota (részlet)
a véres ablakokon át
ma itt disszonáns zene mellett
az utas kavarogni lát,
a sápadt ajtóból ma rémek
folyója foly
örökké, s hova azok érnek,
van kacagás - de nincs mosoly.”
Edgar Allan Poe - A kísérteties palota (részlet)