Dorothy Harvey - You know what they say, you're either S.W.A.T. or you're not.

[Tukan]

Az élet ezután sem állhat meg, főleg akkor ha ismét minden baj beüt. Most szerencsére, ha mondhatni ezt szerencsének nem a házon belül voltak problémák. Legalábbis csak félig mondható oda. Dorothy csapatával épp egy nyugis délutáni naphoz készült így ezt csak a beérkező vészhívás zavarta meg, mely két szökött fegyencről számolt be. A helyi egységek meg is kezdték a reagálást. Több nyomozó és járőr érkezett ki a helyszínre, ahol már el is kezdték a szükséges intézkedéseket. Ahogy a jelentések alapján is kiderült, hogy a két szökevény lőfegyverhez jutott hozzá úgy a S.W.A.T. csapatát is riasztották, azaz DAVID-10-est, mellyel perceken belül kiérkeztek a helyszínre.​

---

---

A keresések órákig tartottak, néhol előkerültek nyomok és néhol pedig elvesztek azok. Sandy Shores környékét a helikopter által felszálló homok lepte be, olykor csak azt az egyet lehetett hallani, utána percekig csak a csendet. Talán valami véletlen lehetett, hogy egy nyomozó páros megtalálta a földön elhagyott kis cetlit, mely a Sandy Shores-i Motelhez volt címezve, így talán meg is volt az, hogy hol keressék őket. Dorothy ért ki elsőnek csapatával a motelhez. Ahogy odaértek látták a két szökött fegyencet és a lopott járművet. Nem csak Dorothy volt az aki kiszúrta őket, ugyanez történt az ő szemükből is így egyből menekülőre fogták.

A kora délutáni keresésből és üldözésből egy késő estig húzódó hajsza lett, mely bejárta a fél belvárost és a környező vidéki területeket. A lány fejében mindvégig az járt, hogy csak fegyvert ne kelljen használni ellenük. Tekintettel arra, hogy tudatában volt azzal, hogy a két srác pánik esetén bármire képesek lehettek volna.
​

---

---

Az egésznek a vége majdnem ott fejeződött be ahonnan kezdődött.. Egy úttal csupán, de a kimerültségtől talán, vagy csak a figyelmetlenségtől a két srác egy korlátba csapódott és elvesztették az irányításukat a jármű felett. A stresszes előállítás habár csak percek voltak inkább óráknak tűntek a lány számára, mire a két férfi nehezen lefeküdt a földre anélkül, hogy a fegyverükhöz nyúltak volna.
Nagy megnyugvás volt már őket bilincsben látni a rácsozott járőrautó ablaka mögött. Ez után már csak a beszállítás volt hátra a napból ami nem okozott további bonyodalmakat, épségben át tudták venni a két srácot.

A lány csak az öltözőben érte be magát az adrenalintól és a sok pörgéstől, így csak akkor ment át a fején pontosan az is, hogy régen odáig volt ezekért a helyzetekért de ma inkább már csak túl akart lenni rajta és megnyugodni azon, hogy senki nem sérült meg. Estére már mindenki a saját ágyában aludhatott, ki egy keményebb matracon ki egy puhábbon. Aznap este már csak a gondolat járt csupán a lány fejében, hogy mire is volt jó ez az egész szökési kísérlet és mihez kezdtek volna, ha sikerül. Két forgolódás között próbálta rávenni magát, hogy menjen be a kihallgatásukra, hátha ezekre a kérdésekre választ kap, viszont mivel nem hozzá tartozott az ügy, így nem tette meg ezt a lépést, csupán lezárta ennyivel magában.​

---

---

 

[Tukan]

---

Egy kis lazítás hétvégén...

---

Dorothy egész nyugodt napokat tudhatott maga után. Többek között az is ritka volt, hogy bármelyik nap is túlórázni kellett volna az elmúlt héten. Mi mással tölthette volna el a szabadnapjait mint legjobb barátnőjével és azzal, hogy együtt álljanak neki a már több éve megvásárolt nyaralója felújításának. Elvégre is az ünnepek előtt a legjobb belekezdeni egy felújításba. Bár az ingatlan még közel sincs készen, a lány számára egészen boldogan teltek ezek a napok. Mondhatni nem is várja azt, hogy egyhamar a végéhez érjen mert így legalább le tudta foglalni magát az ,,unalmasabb'' idők alatt, mikor nem is tud valójában mit kezdeni magával. Valamivel ez azért jobb mint otthon feküdni az ágyban.​

 

[Tukan]

---

---

Elszakadva a szokványos hétköznapi élettől és a felújítástól, ideje volt ismét megkezdeni egy hetet. A műszak többnyire estére vált leterhelté, nap közben elég nagy volt a nyugalom így Dorothy amennyire tehette kihasználta az időt, hogy fejlessze magát és hogy továbbra is azt az elvárt szintet hozza, amit a felettesei elvárnak tőle így hát szabad óráikban egy elhagyatott gyárépületnél gyakorlatoztak és próbálták pontosítani a csapatban történő mozdulatokat, hogy minden egyszerre menjen úgy ahogy az rendjén legyen. Tudatában volt azzal, hogy a saját teljesítményéhez képest is romlott valamennyit, ezen is javítani akart.​

---

---

Ezek a kiképzések mindig is leterhelőek voltak a lány számára így nem volt várható más estére, minthogy egy hosszú előre nem betervezett kiadós alvásba boruljon amint hazaér. Terveit most ezúttal nem keresztezte semmi így ágyába borulva még csak a gondolataihoz sem jutott el, de már mély álomba merült.

---

---

 

[Tukan]

Az elmúlt héthez hasonlóan nem változtak túlságosan a dolgok. Egyre több akció jutott ki a társaságnak, úgy nézett ki, hogy a nyugodt kis Los Santos az ünnepekre kezdett feléledni. Fura az összefüggés, hogy miért ilyenkor bolondul meg mindenki, de mint máskor is, ilyenkor is a legjobb formát kellett hozni. Így Dorothy több napon keresztül is túlórázott és a várost járta csapatával. Számos részeg vagy ittas ember próbálta megváltani a világot, így eléggé tele lettek a cellák viszonylag elég hamar. Többnyire már korán elkezdték az ünneplést és elvesztették a fejüket. De a lány és csapata fel volt készülve erre is.​

---

---

A hívások fele teljes fejtöréseket okozott az állománynak, köztük a lányak is. Szerencsére, ahogy az év végéhez és az ünnepekhez közeledett úgy kezdte azt érezni, hogy talán már nemsokára vége a nagy mozgásnak, és lesz ismét egy pár napja, melyet szabadon és nyugodtan tölthet el.​

---

---

---

De talán volt egy másik énje is a lányak, aki inkább a munkát választotta volna, hiszen tudatában volt azzal, hogy nem kell túl sok időt és energiát belefordítani az ünnepi előkészülésre és ajándékozásra, hiszen sok emberrel nem nagyon tudja ezt megosztani, leszámítva hű háziállatát, Liberty-t.​

 

[Tukan]

---

Az érme két oldala

---

Nem mondhatni, hogy az elmúlt hetek voltak a legkönnyebb hetei Dorothy-nak, tekintettel arra, hogy az év végi rohanás nem csillapodott. Több esetből is fejtöréssel és apróbb sérüléssel végezte, mintha kiesett volna a formájából. A feladatok nagy része az éjszakai műszakra jutott így Dorothy is erre kapta beosztását csapatával.
​

---

---

Mondhatni nem volt hiány akció terén, több éjszakájuk is úgy végződött, hogy a felkelő napfényre tértek vissza az állomásra, hogy egy alig pár órás pihenés után ismét szolgálatba álljanak és folytassák ott, ahol abba hagyták. A bandaterületeken megkétszereződtek az aktivitások, több lopás, rongálás, fenyegetés és verekedésről érkeztek a bejelentések viszont sok esetben hiába ért ki a ,,csapat'' már csak hűlt helyüket találták a környéken. Még ha egy két fiatal srácot sikerült is elfogni, továbbra sem csillapodtak ezek a késő esti ,,balhék'' melynek már áldozatai is voltak.​

---

---

Voltak akik ,,szerencsésen jártak'' és egérutat nyerve megléptek, de voltak akik nem voltak ilyen szerencsések. Dorothy mindkét oldalon volt. Amikor sikeresen elfogtak valakit többnyire egy karcolás nélkül megúszta, de amikor megléptek előle, valamiért minden esetben sérüléssel tért vissza az állomásra és magát emésztve próbálta kitalálni azt a történetet a fejében, hogy is lehetett volna másképp. Talán az év végére kellően elfáradt, ezért is döntött végül úgy, hogy az év végi napjait kivéve egy távoli Ország apró kis városában tölti el, családjával így a késő esti órákban utolsó útja a reptérre vezetett és egy esti járattal hazarepült pár napja a szüleihez.​

---

---

( 2023/12/28. - A Los Santos Police Department konvoja DAVID-10-es vezetésével )​

 

[Tukan]

---

Csoda, hogy Dorothy újult erővel tért vissza az év végi pihenésből, így a lány mondhatni még valamennyi örömet is érzett abban, hogy ismét az utcára kerülhet és csinálhatja tovább azt, aminek életét szenteli. A dolgok viszont elég hamar túl forróvá váltak. Az elszaporodott bandalövöldözések és fegyveres rablások több civil áldozatot és pár esetnél rendőr áldozatot is megkövetelt. Dorothy-nak így elég hamar megváltozott a nézőpontja. Újra és újra csak arra ébredt rá, hogy ez a kegyetlen valóság.
​

---

---

Akármennyire is fura, de minden élet kioltásánál egy megmagyarázhatatlan elsötétülő kép ugrik elő az adott személy arcával, egy teljesen más érzéssel amit sosem lehet megszokni. Legalábbis a lány számára ez volt az az érzés. Ez elmondható a Pszichológus irodájáról és az arról folytatott beszélgetésekről amely eldönti, hogy valaki vissza is léphet a munkájába vagy végleg áthúzzák a karrierjét egy halvány fekete vonallal. Nem volt sok eset, hogy Dorothy-val ez megtörtént volna, viszont minden ilyen eset nehéz számára is. A legvégzetesebb hibát talán ott követte el, hogy pihenés helyett visszakérte magát a munkába, hiszen alkalmasnak nyilvánították bár ő még lehet nem állt készen rá.
​

---

---

Vagy csak figyelmetlenség volt az egész? Meglepőnek biztos, hogy az volt és az is, hogy egy maradandó élmény lett a lány számára. Nem túl mesés kezdet az új évet egy súlyos sérüléssel megkezdeni, de sok választása nem volt. Olyan gyorsan történtek az események, hogy a lány már csak akkor vette észre karján a vérző sérülést és az egyre erősödő fájdalmat mikor a káosz végére értek. Tisztában voltak vele, hogy egy rendőrgyilkost hajszoltak át fél Los Santos városán, mikor a sofőr lövéseket kezdett el leadni rájuk. A lánynak először csak a berepedt szélvédő tűnt fel, nem is feltétlen érezte azt, hogy eltalálták hiszen tombolt benne az adrenalin. Mikor kiszállt az autóból, hogy a sérülését lássa el és társainak segítsen a földre esett és akárhogy próbált nem tudott felállni, hiszen már elég vért veszített ahhoz, hogy ájuláshoz kerüljön. Társainak próbált volna segíteni, azokon akiket szintén megsebesített az, akire vadásztak.

A földről már csak arra pillantott fel a lány, hogy a társai az üldözött autóhoz sietnek melyekből újabb és újabb lövések dördültek el. Végül minden elnémult. Sok dolog futott végig a fejében hiszen nem tudta azt, hogy ki lőtt kire és csak reménykedett abban, hogy több áldozatot nem követel az este. Egy homályos folt felpillantásából szerencséjére egy ismerős kezet, kollégát látott meg aki éppen a lány sérülésével kezdett foglalkozni. Pár perc leforgása volt csupán, de mégis úgy érezte, hogy időtlen időkig ott fekszik a hideg betonon.
​

---

---

Az események végére már csak arra tért magához, hogy egy kórteremben fekszik bekötött karral és iszonyú fájdalmakkal. A beérkező orvostól aki a műtétet végezte tompa hangon hallotta azt a bizonyos mondatot, hogy a műtét sikeres volt. Ez a tompa hang még a korai felébredésnek és a fájdalomcsillapítóknak volt köszönhető. Talán ez lett volna a megnyugvás pillanata, hogy vége lett ennek az egésznek de a lány cseppet sem érezte nyugodtnak magát. Még ha az elkövetőt véglegesen el is kapták. Emellett bele se mert gondolni, hogy pár órán belül barátai is értesülnek arról, hogy mi is történt amit persze aggodalom és lecseszések apró de hosszas sorozata követett. Emellett a másik aggodalom, hogy hogyan lesz tovább? Ennyi volt az egész? Dorothy jó esélyeket kapott a teljes felépülésre így nem tétlenkedett sokat tovább a kórház ágyaiban, amint lehetőséget kapott és az orvosok engedélyezték úgy elkezdte a gyógytornát annak érdekében, hogy mihamarabb visszatérjen a normális kerékvágásba.
​

---

---

 

[Tukan]

---

You only get one shot, do not miss your chance to blow

---

​

Habár a sérülések még látszódtak Dorothy-n ő annak ellenére egy percét sem akarta pazarolni pihenéssel. A gyógytornák után egyből, amint lehetősége akadt nekikezdett a felkészítő edzésnek, mely után derül fény arra, hogy ismételten visszaállhat e munkába vagy továbbra is folytatnia kell az edzést, gyakorlást. Nagy volt a nyomás, hiszen az első sikertelen alkalmassági vizsga után még ha nem is kerül be a neve az elbocsájtottak listájához, az azt követőnél sem tudja teljesíteni úgy már örökre elveszíti az álmát és egyben hivatását aminek él. Az első vizsgáján a futással bezárólag éppen hogy, de teljesíteni tudta azt a szintet, amely alapján alkalmasnak tudták nyilvánítani.

A nagy öröm mellé hozzá társult az is, hogy vajon a többiek hogyan is fogják visszavárni őt szeretett csapatába, amire mindig is családjaként tekintett. Az öröm várhatóan nagy volt, de sokáig nem tudták kiélvezni az együtt töltött nyugalmas perceket, hiszen érkezett is az a bizonyos jól megszokott riasztás. Dorothy számára most a legfontosabb, hogy ismételten azt a precizitást, odaadást és pontosságot hozza amit sérülése előtt, jóval korábban az asztalra letett. Ezzel talán magának is bizonyítani akar és a feletteseinek is. Kissé a lány úgy gondolja, hogy ez talán egy második esély a számára. Mellékszálként a fejében végigfutott az a tény is, hogy talán ideje lenne rátalálni már arra a régóta szóvá tett ,,igazi'' szerelemre is, újra megpróbálni a dolgot, de ez a gondolat valahogy csak mellékesként játszódott le a fejében ismét és ismét.
​

---

---

 

[Tukan]

---

Hova ez a rohanás..

---

Miután ismételten teljes erővel visszatérhetett a munkájába, Dorothy valahogy egy nyugodtabb lányként kezdte el élni a napjait, mindennapjait. A kényszerpihenés során kissé ráeszmélt arra, hogy fölösleges rohanni az életben. Már persze amikor sürgős hívásról van szó nyilván ez nem így van, de a szabad hétköznapokat lehet nem csak alvással és folyamatos sorozatok nézésével kellene tölteni. Helyette például ott van Liberty, aki nem csak arra jó, hogy a távirányítót hozza oda a lusta hercegnőnek, hanem arra is, hogy az egész délelőttjüket és a reggeli futásukat is együtt csinálják végig, közös programokat találjanak ki maguknak.​

---

---

A lány emlékeiben sokszor ugrik az elő, hogy miért is szeretett annyit Mirror Park-ba járni. Talán a szerelem és a kikapcsolódás volt a valódi indoka erre. A sérülése óta kissé úgy tekint a helyre, mintha egy teljesen új parkban mászkálna szeretett pajtijával és társával. Habár Liberty ebből nem érzékelhet túl sokat, azt biztos észrevette már gazdáján, hogy az elmúlt hetekben talán egy kicsit többször van séta és futás, mint ami megszokott volt.​

---

---

Mondjuk az idő is túl szép volt ahhoz, hogy ezeket a szabadnapokat a sötét szobák ablakai mögött töltse a lány, így tényleg a kimozdulás volt az, ami egy pozitívabb löketet adott a számára. Talán ez segítette abban is, hogy nyíltan kezdett ismét ismerkedni a Face csodálatos világában.​

 

[Tukan]

---

---

---

---

Nos az esetek hetven százalékában valahogy mindig a móló volt a másodlagos ,,kedvenc'' helyszín. Arról nem beszélve, hogy ezt öleli körbe a csodálatos tengerpart, amin nap közben a forró napsütötte homokban akár külön végig lehet sétálni, de ha egy kicsit extrémebbre vágyik az ember akkor a mellette kiépített aszfaltos úton végig is futhat. Dorothy természetesen a futásnak él, legalábbis ha már a hivatásának nagy része is ezzel megy el nehogy már ne élvezhesse ezt a tevékenységet szabadidejében is. Nyilván itt egy kicsit nyugodtabb körülmények között teheti ezt meg. Habár Liberty-n kívül nem nagyon akad jelentkező erre a fárasztóan kimerítő programra, ő mégis boldognak érzi magát bizonyos megtett X kilométerek után. Ja és persze tegyük hozzá azt is, hogy lassacskán végre a nyaraló is eléri a végleges állapotát. Talán az idei nyarat már itt töltheti majd a lány.​

---

---

 

[Tukan]

---

---

Nem sokáig, de ameddig tartottak ezek a nyugodt napok addig teljesen jó volt. A nyugalmas napok után, mintha csak meg lett volna írva egy könyvben de már kezdődtek is ismét a nehéz napok. Még ha testileg nem is, lelkileg eléggé kimerítő ismét egy olyan dologgal szembesülni, melyre még sosem gondolt Dorothy, hogy élete során találkozni is fog.
​

---

---

[ Humane Lab - 23:00 @Makó @Hamu @Klaudia. ]
​

Dorothy és Millie egyik este sürgősségi rádión kapott egy elég érdekes hívást a kórházban dolgozó főorvosok egyikétől. A helyszín is meglepte a lányokat, hiszen személyesen lettek kikérve a Humane Labs épületéhez, ahol elég gyorsan és röviden fel is vázolták nekik a helyzetet.

A történet elég egyszerűnek hangzott, legalábbis az első pár mondatig. Házilag elkészített kábítószerről volt szó, akárcsak az esetek 60%-ban. Ugyanannak az ügynek tűnt azt az egyet leszámítva, hogy ez a szer egy civilektől elzárt létesítményben is felütötte az orrát annyira, hogy egy hajléktalan áldozat volt ekkor már második áldozata ennek a szernek. Dorothy nem is gondolta túl a dolgot, egészen addig ameddig el nem mesélték neki, hogy ez a szer higított állapotában, de akár önmagában is, nagyobb mennyiségben vagy alkohollal keverve akár a fél várost is elteheti láb alól. Azért ez után nem ártott pár óra, hogy a bent történt dolgokat feldolgozhassa vagy feldolgozhassák. Talán egyikük sem találkozott még pályafutásuk alatt ilyen esettel.
​

---

---

Az események ezután felgyorsultak, több kábítószeres nyomozó is dolgozni kezdett az eseten és pár elkapás is beleesett az éjszakai órákba, ezzel megpróbálva megóvni a többi ,,áldozatot'' Nem kerítettek túlságosan nagy hangot ennek az állományon belül és a külső hírportáloknak sem, az elsődleges cél az volt, hogy az a kevésnek mondható ember aki tudott erről az kordában tartva, meghozza a megfelelő lépéseket a biztonságos de mégis gyors haladás érdekében. Habár Dorothy nem szerepelt minden rajtaütésen és a nyomozásokban mégis elég hamar eljutottak hozzá a jelentések, hogy tudják kit is keresnek és hol gyárthatják ezt a szert nagy mennyiségben, sajnos ezek viszont áldozatokat követeltek maguk után. Így a Gang & Narcotic Division és a S.W.A.T , D csapata egy közös akciót indított ennek a fickónak az elfogására.
​

---

---

[ A Gang & Narcotic és a S.W.A.T D - csapata a rajtaütés előtt pár percel ]​

---

---

A dolgok legritkábban alakulnak úgy, ahogy azt az ember eltervezi viszont most szerencséjük volt. Két nyomozó segítségével a házig követték a lány számára eddig ,,ismeretlen'' fickót. Nagy volt az izgalom és a feszültség is a csapatban, hogy minden úgy menjen ahogy azt eltervezték és hogy ne kerüljön több ember életébe, főleg ne a sajátukéba. Akik az akcióra végül be lettek szervezve mindannyian tudták, hogy mennyire is lesz veszélyes és mérgező az amit majd bent találnak így próbálták a maximális védelmet kihozni az egészből.

A ,,békésnek'' mondható elfogásnak szerencsére egy áldozata és sérültje sem volt, leszámítva az egyik főzős fickót akit a TEMS csapata még a helyszínen egy pánik roham miatt kezelt és szállított be. Ezt követően már csak a bizonyítékok szakszerű eltárolása maradt és az, hogy végre kimondhassa azt rádión, hogy négyes kód. Dorothy munka után nem sokat időzött, egyből Tatjana-t látogatta meg hol máshol, mint a kórházban.

Tatjana továbbra is Dorothy legjobb barátnője, legalábbis a lány így tekint rá, nem csak mint orvosára. Aznap az estét együtt töltötték lent Vespuccin, ahol a tengerparton próbáltak más témát találni a munkán és a történteken kívül, hiszen mind a ketten jelen voltak azon az akción. Amilyen feszülten és stresszesen indult ez az egész annyira volt nyugodt és kellemes az aznap esti éjszaka is, melyet barátnőjével tölthetett el. Persze célja is volt elcsalni a lányt, a túlzott munkamániája miatt kissé már kezdett aggódni miatta is.
​

---

---

 

[Tukan]

Dorothy számára elég eseménymentes volt az elmúlt pár nap, többnyire csak azon kellett aggódnia, hogy a közeli boltokban vajon lesz e a kedvenc kávéjából. Szerencséjére Millie-vel került egy beosztásba így elég lazára vették a ,,szolgálatot'' Többnyire a csajos pletykákon kívül nem volt más izgalmas pont a késő délutáni órákba.
​

​

Jó, azért akadt dolog bőven.

(LSPD - Dry Dock - A délutánra beosztott Officer-ek egy nagy teljesítményű autó üldözése után)​

 

[Tukan]

---

Mit is mondjak, eléggé pörgősen kezdődött a hét, hiszen hétfőn már azon kapta magát Dorothy, hogy egy kislány után mozgósítja az LSPD állományának nagy részét, melyet három Szervezet és a lakosság segítségével próbáltak meg megtalálni. Dorothy nem foglalkozott sok gyerek eltűnéses ügyével, viszont talán ezért is nem eszmélt rá idáig arra, hogy milyen üres, fájdalmas érzést tud okozni egy ilyen főként a szülőknek, hiszen őket is látta ahogy a pár ott áll a tömeg előtt és utolsó reményükben a tömegre hagyatkozva próbálnak meg pozitív reményeket fűzni ahhoz, hogy valaha látják e még a szeretett kislányukat. Ekkor Dorothy is végig gondolta azt, hogy talán számára is ez lenne az egyik legnagyobb félelme, ha egyszer majd megszületendő gyermeke eltűnik vagy akaratán kívül elveszik tőle. Látván ez nem csak rá volt kihatással, hiszen elég nagy volt a feszültség a csapaton belül is, mindenki meg akarta találni azt a kislányt.
​

---

---

A keresés egész jó eredményekkel zárult, már amennyire lehet jónak nevezni ezt az egészet.. A kislány nem került elő ugyan, de az embereknek hála Tongva Hills-t körülbelül egy öt kilométeren át fűszálról fűszálra átnézve sikeresen megtaláltak játékokat, melynek nagy része Luna-hoz volt köthető. Bár a kutyás egységek nem tudtak messzebb jutni szagminta hiányában, talán így még sem volt minden remény veszve az ellen, hogy későn érkeztek volna meg. Dorothy végig követte az eseményeket, igyekezett ő is személy szerint minél többet beleadni a keresésbe, még talán túl sok erőforrásukba is telt ez az akció. A keresést egészen napnyugtáig folytatták. A hideg és a sötétség viszont már csak rontotta a helyzetüket, arról nem beszélve hogy ez veszélyesebbé is tette az alapból mocsár által birtokolt területet.
​

---

---

Jó, gondolta ennyi probléma bőven elég lesz a hétre, így is lesz mivel foglalkozni viszont nem lehet minden nap minden percét kereséssel tölteni. Sajnos másnapra is jutott bőven az akcióból. Dorothy-nak még elég friss az emlék, hiszen alig pár hete volt, hogy lecsaptak arra a drogtermesztői házra ott Jamestown-nál. Nos ez annyiban fejeződött be, hogy nem a droglabor volt, amelyre annyira rá volt készülve a lány. Több nyomozó, Gang Officer figyelte napokon, heteken át azt a kis elhagyatott boltot Sandy-ben, ahonnan érdekesebbnél érdekesebb emberek járkáltak ki be az épületbe. Az érdeklődés akkor lett igazán felkeltve számukra, mikoris elkezdték elbarikádozni magukat, hiszen a fülesük is ide szólt, hogy itt bizony még van valami.
​

---

---

Nem volt mit tenni, hasonlóképp az előző akcióhoz Dorothy-ék ismét leszerveztek egy akciót annak érdekében, hogy itt végre lezárják az egészet és felszámolják ezt a halálos szert, amellyel a város lakóit próbálják a tudtuk nélkül írtani. Az akció kissé viszont itt nehezebb volt, hiszen elég rossz vége lett volna, ha bármelyik fél is esztelen lövöldözésbe kezd bele. Annyi vegyi anyag, robbanószer volt azon a helyen, hogy Sandy Shores kisebb részét magával tudta volna vinni. A bent lévőkkel a Gang Officerek próbálták meg felvenni a kapcsolatot, de nyilván volt aki már a legelején felvette a nyúlcipőt és futva kezdet el lelépni a helyszínről, ahogy a páncélos autót meglátták.
​

---

---

---

---

A csoport másik fele pedig egy kicsit több ésszel rendelkezett, vagy mondhatjuk azt is, hogy kellően hülye volt ahhoz, hogy magukra erősítsenek egy palackot, ezzel próbálva kibújó utat keresni arról, hogy kimeneküljenek arról a helyszínről. Lényegében ez be is vált, hiszen egyik fél sem lőhetett, legkevésbé Dorothy akarta azt, hogy a fél csapat odavesszen pár drogos ember miatt így hát maradt a türelemjáték. Miután a két elkövető egy furgonnal próbált meg elmenekülni két csapat indult utánuk és nagy megnyugvásukra elkapták őket. Ha nem is ért véget happy end-el az egész, legalább végre most úgy néz ki a helyzet, hogy megtalálták az utolsó helyet is, ahol ezeket a szereket készítették, állították elő. Dorothy-ék egész estig kint voltak, ameddig a bizonyítékok feljegyzésre, biztos kezekbe nem kerültek. Az egész csapat kimerült volt a nap végére, alig lehetett levegőt venni az események során, de a nap végére a lány örült, hogy ismét hazaért és bebújhatott az ágyába, hiszen otthon már várta Liberty.​

 

[Tukan]

---

Mostanában kissé nyugodtabbá váltak a lány napjai, semmi új nem történt így mondhatni azt is, hogy egy monoton időszakba lépett vissza ismételten Dorothy. Felkelt, munkába járt ami után hazament és élte a kis magánéletét. Néhol hangulatingadozások léptek fel nála, mely kihatott magára és a körülötte lévő emberekre is, hiszen egy légtérben volt továbbra is a jól megszokott csapatával.
​

---

---

Az unalmas heteket és a monotonitást talán a pár napja történt kiképzés törhette meg kissé, mely után a csapat pár tagjával egy régi megszokott kajáldába ültek be és beszélték át az időt társaival, barátaival. Régen történt már ilyen így talán ezért is volt ennyire kellemes ez az egész a lány számára, hiszen ettől úgy érezheti, hogy ismételten kezd megnyílni az emberei felé és a világ felé. De lehet, hogy ez is csak egy hirtelen jött állapot és majd csak rosszabb vagy jobb lesz.
​

---

---

 

[Tukan]

---

Az elmúlt hetekben talán nem is volt olyan gáz a helyzet, mint azt a lány előre gondolta volna. Volt egy dolog, amivel még Dorothy sem találkozott így eléggé feszülten ált hozzá ahhoz a tényhez, hogy egy késő esti műszakban az egyik Officer házaiba kell kimenjenek, hiszen előtte pár órával a Lifeinvader-től olyan képeket kapott, melyek elég súlyos szankciókat vonnak maga után.

Több fegyvernek az árusításáról kapott képet Dorothy, melyeket az adott Officere a Facenetwork-ön próbált meg eladni. Szerencsére a bizonyítékokat sikerült korán megkapja a lány így egyből tudtak cselekedni. Kétes érzés volt Dorothy-ban egyfelől amiatt, hogy mi van ha tényleg megtalálják azokat a bizonyos fegyvereket és mi van ha nem. Ebben az esetben akkor lehet, hogy eldugta? Gondolt erre és elrejtette máshová őket? Nos valahol a végjáték a kettő között volt. Egy elhagyatott repülőn találták meg az említett fegyvereket, amelyekről az üzlet is szólt. Dorothy számára eléggé stresszes volt ez az egész, főleg amiért egy kollégáról szólt. Az ezt követő két napot így el is kérte magának, hogy kissé kiszellőztesse a fejét.​

---

---

 

[Tukan]

---

---

Dorothy az elmúlt heteiben ismét több utazásra kényszerült, mint azt gondolta volna. Otthon az édesszüleinél romlott a családi helyzetük, édesapja betegedett meg. Dorothy anyja próbálta nyugtatni őt, hogy emiatt ne utazzon oda, hiszen nem túl komoly a dolog. A lány viszont nem egy nyugodt természetű egyén, így hát várható volt, hogy ki is veszi azt a sok felgyülemlett szabadnapot és egyből a családhoz siet. Nem sűrűn jár haza, így igyekezett az édesszülei kedvére tenni, bár már a lány puszta jelenlétének is örültek, azért Dorothy az utazás előtti napjait a közeli boltokban töltötte el, édesszüleinek vásárolt dolgokat.​

---

---

A lelki állapota miatt a lányka nem érezte úgy, hogy egyedül kéne elutazzon ezért pár barátnőjét hívta magával, akik persze igent is mondtak az utazásra. Az utazás kicsit másabb volt végül, mint azt ahogy a lány gondolta volna. Azalatt a két hét alatt többször is haza kellett utaznia Los Santosba, elintézni pár ügyét, amivel sajnos nem várhatott. Egy kicsit drága mulatság volt, de úgy érezte, hogy édesapjának jót tesz az, hogy ott van mellette. Egy két emeletes lakásban éltek, mikor még kislány volt azóta az a ház ugyanúgy megmaradt csak felújították, így a lány barátai is meg tudtak szállni a lakásban. Az utolsó napon a lány is és barátai is kissé nyugodtabban indultak haza, hiszen édesszüleinek háziorvosa pozitív utat látott a gyógyulás útjára. Ennél jobb hírt el sem tudott képzelni magának Dorothy.​

 

[Tukan]

A kis családlátogatás ismételten jót tett Dorothy számára. A több mint két hét szabadság pedig abból a szempontból is jó volt, hogy szó szerint vágyott vissza a munkába. Talán az utazásai rövidtávon még nem értek véget, de a lány visszatértével még pár túlórás műszakba is becsatlakozott. Kellemes érzés töltötte el őt, hogy ismét kollégáival, barátaival lehetett egy helyen, ahol elég sok változás ment végbe. Új arcokat is látott, áthelyezéseket akikben új reményeket látott.
​

---

---

Az első heteket nézve ismét jól teltek a lány számára azok az ,,utcai járőrözések''. A nap hátralevő részére nem kellett különösebben lefárassza magát. Újabban viszont kezdett rászokni egy új függőségére, melyet a PEZ cukorkás dobozok gyűjtésével elégít ki magának. A nagyobb, sikeres napok után mindig egyel jutalmazza magát és persze Liberty-t sem hagyja ki a jóból. Persze nem cukorkával, de újabban ismét egyre gyakoribbá vált a napi kettő séta a Vespucci homokos tengerpartján.
​

---

---

​

 

[Tukan]

---

Dorothy mostanában átlagos hétköznapjait töltötte el. A lányt nyugtatta a tudat, hogy nem kellett 180-as pulzussal rohangálnia esetről esetre, hiszen kifogta a nyugodtabbnál nyugodtabb eseteket. A hetekre túlóra sem jutott számára így szokásához híven, számára kedves Liberty-vel tudta tölteni az esti órákat. Na meg persze a szeretett puha ágyával.​

---

 

[Tukan]

A laposabb hétköznapokat ismét az akciódús esetek vonzották be. Már már szinte majdnem el is szokott tőle a lány, hogy mennyi dilis arccal tud találkozni a városban. A múltheti esetek nagyja is ehhez hasonló volt. Kissé vissza is kellett rázódjon a történtekbe, hiszen oké, hogy egyszer már beletanult ebbe de azért mégis folytatni onnan, ahonnan eltelik azért egy kevés idő nem egyszerű. Legalábbis neki.​

Az esetek többségében a körülményektől függően záródik le rosszul az adott eset. Sajnos ez sem végződött máskép.​

---

---

 

[Tukan]

---

---

Szinte már a megszokott módon folytatódott Dorothy élete. Szokásosan akcióból akcióba keveredett amelyeket többnyire az ő szerencséjére már csak távolból kellett felügyelnie. Ritka volt az olyan eset, amelyben neki kellett volna beleavatkoznia a dolgokba. Valamiért talán ennek is köszönhető az, hogy már nem úgy megy haza a munkából mint egy zombi és van szabadidejében kedve mást is csinálni, nem csak aludni.​

---

Azokat a bizonyos hétvégéket már csak ezért is szórakozóhelyeken töltötte társaival, barátaival és próbált kikapcsolódni, jól érezni magát.​

 

[Tukan]

---

---

Távol a városi élettől, Dorothy ismét egy nagyobb utazásba kóstolt bele. Lényegében a szülei továbbra is megtartották azt az erős, hazaváró és haza is kényszerítő szeretetüket így ahogy kiért a lány egyből egy állást ajánlottak neki (pedig ismét csak egy látogatásnak indult), hogy ne kelljen többet visszatérjen Los Santosba. A szülei is tisztában vannak azzal, hogy milyen munkát végez a lány, többé kevésbé ezért is akarták számára ezt a kevésbé akciódús, mondhatni halálig tartó papírmunkákból tartó irodista asszisztens melót számára. Hiába ajánlottak fel kétszer akkora fizetést, ennek ellenére Dorothy elutasította az ajánlatot, emiatt kissé össze is veszett édesszüleivel.

A hátralevő időt így hát régi barátai társaságával töltötte el ismét és a várost járta, próbálta kiverni fejéből a tényt, hogy szülei már - már szinte csak emiatt hívják haza, hogy véglegesen ott is maradjon. Elismerést, dicséretet még egyszer sem kapott szüleitől, ennek dacára sem hajlandó így már otthagyni a számára szeretett Los Santost és a hivatását sem.​

---

---

Pár hét nyaralás után ismét újult erővel tért vissza Los Santosba, ahol pár perccel a leszállás után már várták is őt. Egészen pontosan egy srác, akivel talán ismételten alakul valami. Mondhatni hosszú idő után végre ismételten kezdett megnyílni. Viszont ki tudja meddig tart számára ez az egész. Lehet ez is csak egy röpke kaland lesz az életében.
​

---