DEON CALDER - STREET DOSSIER

[Amadeus]

D E O N “ D E E ” C A L D E R STREET DOSSIER // #FORUM-DRIVE-LOG // 2007-03-05
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

​

UTCAI LOGIKA Dee nem egy lángelme. Szerinte ha ő nem lát valakit, az őt se látja.	VAKMERŐSÉG Nem bátor, csak képtelen felfogni a kockázatot. Akkor is vigyorog, amikor már a torkán van a kés. Gondolkodás? Az maradjon a fehéreknek.
PARANOIA Buta, de az ösztönei élesek. Minden neszre ugrik, de bárki megvezetheti, aki elég magabiztosan és "okosan" pofázik neki.	TEKINTÉLY-ISZONY Nem érti a szabályokat, ezért gyűlöli őket. Minden korlátot személyes sértésnek vesz, amire csak pofázással tud reagálni.

VAK LOJALITÁS
Kell neki egy iránytű. Ha valakit elismer vezérének, azt vakon követi a vágóhídra is, mert egyedül eltéved a saját sötét gondolataiban.








​

STÁTUSZ: Körözés alatt SZÜLETÉS: 2007. 03. 05. BECENÉV: Dee ​

TERÜLET: Strawberry FŐ PROFIL: Hustler / Dealer HITVALLÁS: Nincs kegyelem​

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬​

---

01 // A BETON NEM EMLÉKEZIK Sokan pofáznak a múltról, mintha számítana valamit. Nekem a múlt csak egy büdös folt a gatyámon, amit le kell mosni. 2007. március 5-én dobtak ki ebbe a pöcegödörbe. Anyám egy roncs volt, apám meg egy nagy kutya, aki még arra is lusta volt, hogy nevet adjon. az utcákon nőttem fel és az aszfalt nem tanított meg imádkozni. Csak arra, hogy ha nem markolsz rá a szerencsédre, valaki más fogja kitépni a kezedből.

02 // A CSEND CSAK EGY CSAPDA Gyerekként mindenki azt hitte a falak mögött biztonságban vagyunk. Kurva nagy tévedés. A falak csak arra jók, hogy elnyeljék az üvöltést, amikor apád épp szétveri anyád fejét a konyhában. Megtanultam korán: a csend csak annyit jelent, hogy valami nagy szar van készülőben. Én sosem voltam csendben. Mindig pofáztam, mindig visszaszóltam. Azt mondták, „Kis Köcsög” vagyok, mert túl sokat akarok. Igazuk volt. Mindent akartam.

03 // VIGYOR A CSŐ VÉGÉN Az utca nem az erőseké, hanem a pofátlanoké. Aki fél, az már halott, csak még mozog. Én tizenkét évesen már ott álltam a nagyok között, és nem hátráltam. Ha ütöttek, nevettem. Ha kést rántottak, vigyorogtam. Dee nem egy hős, Dee egy idegesítő kis patkány, akit nem lehet agyonütni. A félelem nálam elbaszódott: minél nagyobb a baj, annál szélesebb a félmosoly az arcomon. Emiatt vagyok még életben.

04 // A REND KÉK HALÁLA Dealernek lenni nem karrier, hanem túlélés. Én voltam a srác a sarkon, aki mindenkinél gyorsabb volt fejben. Számoltam a zöldet, szórtam a fehér mérget, és építettem a kis birodalmam. Aztán eljött az a retkes éjszaka. A razzia úgy csapott le, mint a villám. Ajtók törtek, csontok reccsente, és a kék fények mindent elégettek, amit felépítettem. Hallottam a spanjaimat ordítani a sötétben, de én nem maradtam ott. Átugrottam a kerítésen, a mocsokba vetettem magam, és futottam, amíg a tüdőm nem égett a véríztől.

05 // STRAWBERRY: A VÉGÁLLOMÁS Most itt dekkolok Strawberryn. Ez nem egy új esély, ez csak egy másik ketrec. A lakás egy lyuk, a levegőnek meg olyan szaga van, mintha a remény épp most döglött volna meg a sarkon. De tudod mit? Én imádom ezt. Itt senki vagyok, egy árnyék a Forum Drive mentén. 18 éves lettem, és a világ még mindig nem tanult meg elhallgattatni.

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

AZ ÉLET NEM AJÁNDÉK. AZ ÉLET EGY RABLÁS, ÉS ÉN ELVESZEM, AMI JÁR. C O N S E Q U E N C E S A R R I V E D . STRAWBERRY HUNTER // NO MERCY // DEE​

 

[Amadeus]

D E O N “ D E E ” C A L D E R STREET DOSSIER // CHAPTER II: THE STRAWBERRY INCIDENT

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

​

Chain csak annyit kérdezett: mivel foglalkozom? Megmondtam az őszintét: weedet szórtam, de elapadt a forrás. Nem szarozott, azonnal passzolta az adagot. "Nigga, ha elbaszod, hat láb mélyre teszlek" – mondta. Éreztem a súlyát. Ez nem játék, itt a bizalomnak ára van és ha hibázol a föld alatt végzed.​

​

Ott álltunk a blokk szélén este a félhomályban. Chain mutatta a boltot szemben és közölte, hogy ki kéne rámolni. Röhögtek a göncömön, de ez volt a taktika, elterelés. Úgy néztem ki, mint egy kukás abban a mellényben, de senki nem gyanakodott. Crash rábólintott: ha ezt nem húzzuk be, semmit. A terv kész volt, az adrenalin meg már a torkomban lüktetett.​

​

Crash nem sokat teketóriázott, széles mosollyal küldte meg a seprűt az üvegajtónak. Szilánkok mindenhol. Daq már rontott is be, söpörte le a polcokat, én meg Chainnel kint maradtam. Elfoglaltuk a helyünket a bolt előtt és játszottuk a "figyelőket". Borzasztó színészek voltunk, de abban a pillanatban csak az számított, hogy miénk a sarok és miénk a bolt.​

​

Azt hitték, csak két szerencsétlen melós vagyunk az út szélén, akik épp a szerszámosládában turkálnak. Ez a kedvenc részem: ott állsz a kék-vörös fények árnyékában és senki nem néz rád kétszer, mert a láthatósági mellény láthatatlanná tesz a tömegben. Miközben a szerszámokat pakoltam, a zsaruk elhúztak mellettünk fogalmuk sem volt, hogy az orruk előtt fejezzük be a bulit.​

​

​

​

Minden pillanatok alatt történt. Von-t megfogták, nem volt idő segíteni. Gyors mozdulattal vágtuk be a táskát a kocsi hátsó ülésére Chainnel. Hallottam a szirénákat, de már nem érdekelt. Gázra léptünk és eltűntünk a helyszínről, nálunk volt a cucc. Ez a street: néha nyersz, néha veszítesz, de a táska nem maradhat ott.​

EZ MÉG CSAK A KEZDET. A VÁROS MÉG NEM LÁTTA AZ IGAZI ARCOMAT. S T R A W B E R R Y B L O O D L I N E STILL HERE // STILL SMILING // DEE

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬​

 

[Amadeus]

A szabályok egyszerűek: pofázol, fizetsz. Ez a szerencsétlen azt hitte, a Sheriff megmenti a seggét. Amint kitette a lábát a kocsiból, azonnal ráugrottunk.

Itt a tiszteletet nem adják, hanem elvesszük. A matek kegyetlen volt, az esélyei pedig a nullával egyenlőek. Eltekert ugyan, de remélem, holnap ismét felbukkan a környéken... várom a folytatást, nigga.​