Minősített Craig Stokes | born to crash

[Yungsetta]

Craig "Crash" Stokes​

Születési ideje; 2007. június 3.
Születési helye: Los Santos, Strawberry (Strawberry General Hospital)

Családi háttér​

Craig nem egy viharos kapcsolatba született, hanem a nagy semmibe. Az apjáról csak annyit tud, hogy egy „szellem” volt a Davis-i éjszakában, aki még azelőtt lelépett, hogy Craig felsírt volna a kórházban. Anyja, Yolanda, egyedül próbálta talpon tartani a családot, de a harmadik műszak a gyárban és az állandó kimerültség miatt Craiget gyakorlatilag az utca nevelte fel. Otthon nem volt fegyelem, de nem volt támasz sem, csak a kongó hűtő és a kikapcsolt villanyóra.


Craig már kiskölyökként megtanulta, ha nem ütsz először, téged fognak padlóra küldeni. Nem volt senki, aki megvédte volna a játszótéren, így kénytelen volt ő lenni a legkeményebb ököl a környéken. A düh nála nem egy fázis volt, hanem a létezésének az alapja. Míg más gyerekek játékokkal játszottak, Craig azt figyelte, hogyan mozognak a kocsik a sarkon, és mikor kell elindulni, ha jön a sziréna.
​

CR&RE (A testvériség)​

Resean és Craig nem barátok, hanem egy érem két oldala. Craig volt az, aki először adott Resean kezébe egy követ, és Resean volt az, aki először fedezte Craig hátát egy sikátorban. Amikor Resean otthoni élete pokollá vált, Craig nem kérdezett semmit. Látta a haverja szemében azt a törést, amit csak az ismer fel, aki maga is darabokban van.

Craig sosem volt a szavak embere. Amikor Resean anyját bántották, Craig volt az, aki a háttérben már a szöges lécet készítette elő. Ő nem akarta „meggyógyítani” Reseant, mert tudta, hogy a mocsokból nincs kiút. Ehelyett ő lett a fal, aminek Resean nekitámaszkodhatott. Ha Resean „Crash-outolt”, Craig nem próbálta lebeszélni, ő volt az, aki rátett egy lapáttal, hogy biztosra menjenek. Együtt tanulták meg, hogy a világ csak akkor figyel rád, ha vérzik az orra.

​

A nagy /törés/ – A hűség ára​

Craig számára a törés nem otthon történt, hanem a Rollin 70’s-ben. Ő hitt abban, hogy a banda az a család, amit az élettől nem kapott meg. „Crash Dummy”-ként mindent bevállalt: vitte a balhékat, ő állt oda a lövöldözések közepére, és ő volt az, aki sosem köpött, ha elkapták a zsaruk. Azt hitte, ez a hűség kétirányú utca.

Amikor rájött, hogy az OG-k elszórakozzák a srácok szabadságáért szánt pénzt, Craigben valami végleg elpattant. Nem sírt, nem kiabált. Csak végignézett a brigádján, Reseanre nézett, és látta, hogy mindenki mást is ugyanúgy kihasználtak. Aznap éjjel Craig Stokes megszűnt "katona" lenni. Letépte a kék színt, és eldöntötte: ha már az életét kockáztatja, azt a saját embereiért fogja tenni, nem valami hízott Shotcallerekért.

​

A "Crash" Útja​

A beceneve, a "Crash", két dolgot jelent: egyrészt ő a „Crash Dummy”, aki nem igazán fél a pusztulástól, másrészt ő az, aki bármilyen rendszert vagy hierarchiát képes „összetörni”, ha az korlátozza. Reseannel közösen űzött „sportjuk”, a járőrkocsik téglázása és a menekülések alapozták meg azt a reflexet, ami miatt ma is életben van a Drive-on.

Twin Put ON​

Amikor a rivális SUV befordult a sarkon, Craigben nem volt félelem, csak a tiszta adrenalin. Nem a bandáért rontott a kocsinak, hanem Reseanért. Tudta, hogy ha ő megindul, Ree sem marad hátul. Amikor Tray a kezükbe nyomta a színeket, Craig számára a kék nem egy új bandát jelentett, hanem egy pecsétet arra a szövetségre, amit Reseannel kötött a homokozóban: mindenki más ellen, az utolsó vérig.
​

Tulajdonságai​

• Vérbeli lojális: Csak a szűk köréért él. Ha Resean és a közeli haverjai bajban vannak, Craig számára megszűnik létezni a külvilág.​
• Agresszív: Nem keresi a diplomáciai megoldásokat. Számára az ütés a kezdőpont, nem a végkifejlet.​
• Gyakorlatias: Míg mások a jövőről álmodoznak, ő azt nézi, hol van a legközelebbi menekülőút vagy fegyver.​
• Érzelemmentes (Kifelé): Csak Resean és a legközelebbi kör láthatja, mi zajlik benne. Mindenki más számára egy hideg, életveszélyes "Crash Dummy".​

​

 

[Yungsetta]

A Davis Sherrif's Station-i fogda neonfényei alatt Crash a cella falának támaszkodva figyelte a kinti mozgást. A csuklóján még vöröslött a bilincs nyoma, az adrenalin pedig csak lassan távozott a szervezetéből a kinti dulakodás után. Tisztában volt vele, hogy a vádlista, a hatóság félrevezetésétől kezdve a rendőrelleni erőszakig, nem sok jót ígér, de a háttér, amiből érkezett, most ismét mentőövnek bizonyult.

Míg a legtöbb utcai arc napokat várt volna egy kirendelt ügyvédre, Crash mellett hamarosan megjelent egy dörzsölt, méregdrága öltönyös jogász, akit a családja és a brigád közös pénzéből fizettek ki. Az ügyvéd nem vesztegette az időt: azonnal kiszúrta a rést a pajzson. A letartóztatást végző tiszt a káosz és a fizikai ellenállás hevében elkövetett egy végzetes hibát, elfelejtette ismertetni a jogokat.

Az alku csendben köttetett meg.

Az ügyvéd jelezte a felügyelőnek, hogy a procedurális hiba miatt az egész eljárás támadható, ami komoly belső vizsgálatot és fegyelmit vonna maga után a mulasztó tiszttel szemben. Egy gyors és feszült tárgyalás után megszületett a megállapodás: Crash nem él panasszal az eljárási hiba miatt, cserébe a rendőrség nem gördít akadályt az azonnali óvadék elé, és lemondanak a szigorított őrizetről, esetleges áthelyezésről.

Kevesebb mint 2 órával később Crash már a kapitányság pultjánál vette át a személyes tárgyait. A tisztek gyűlölettel teli tekintete kísérte, amint egy hanyag mozdulattal zsebre vágta a telefonját, és elindult a kijárat felé. Tudta, hogy a rendszer nem azért engedte el, mert ártatlan, hanem mert a pénz és az okos jogi manőverek néha gyorsabbak, mint az igazságszolgáltatás.

Amint kilépett a kapitányság súlyos ajtóin, mélyet szippantott a városi szmogba. A düh nem múlt el, csak átalakult: Crash már úton volt vissza a Forum Drive-ra, és pontosan tudta, hogy ez a kis „közjáték” csak még több tüzet adott a 7-4 Maniacs felemelkedéséhez.​

 

[Yungsetta]

A falak, amik ránk dőlnek

Mielőtt a sötétség végleg elnyelte volna Crash tudatát, még ott volt az a pillanat félhomályban, ahogy Kaydronnal beszélgetett, akit már régóta ismer, de az a magabiztos vigyorgó maszkja most darabokra hullott.

Kaydron kezei remegtek, az egész környék megfeszült, talán még a kóborkutyák is megálltak egy pillanatra, ahogy a srác előadta a sztorit Crashnek.

- Sprite mondja: Nigga... elkötöttem egy kibaszott rendőrautót, nem volt más kiút, muszáj voltam, VÁGOD?! *kiabál fel idegességében*

- Crash mondja: Omie chill... ne feszülj már rá, bazdmeg! Nyugodj meg, totál túlreagálod a témát.

- Sprite mondja: Nem testvér, nem érted... odabasztam még egy molotovot is, maszk, kesztyű, minden szar nélkül, pokolian nagy szarban vagyok!

**Kaydron még soha nem volt ennyire bepánikolva, alig felismerhető viselkedése.

Crash soha nem látta még őt ennyire megrettenve. Olyan volt, mintha a haverja szemében a saját közeli jövőjét látta volna: a rácsokat, a kék ruhásokat és a totális bukást.
Próbált volna valami keményet mondani, valami olyat, amit egy "Crash Dummy"-tól várnának, de a szavak elakadtak a torkán, csak bólintott, próbálta nyugtatni kicsit Kaydront. Belül már őt is marni kezdte a bizonytalanság... Mennyi szart követtek már el? Meddig lehet még feszíteni a húrt, mielőtt elpattan?

​

Ez a kép, Kaydron elgyötört, halálra vált arca volt az utolsó dolog, amit látott, mielőtt elhúzott volna kicsit megpihenni egy cigarettával és némi gyógyszerrel karöltve.

A rémálomban a szoba falai tágulni kezdtek, és a sarokból előmászott egy torz árnyék. Az a szörny, ami Crash álmát kísértette, most Kaydron félelméből táplálkozott. Ahogy a lény felé fordult, Crash már tudta, hogy a szörny nem csak az ő dühe, hanem az a sötét sors is, ami mindannyiukra vár, ha elhibázzák a lépést. Ott, az álom és a valóság határán látta meg magát a szörnyben. Ő az, aki elnyeli mások félelmét, és ő az, aki végül egyedül marad a démonaival.



Amikor felriadt, szívverése még mindig Kaydron remegő hangját visszhangozta. Kiment az utcára, hogy elszívja azt a cigit, és a narancssárga fényben állva vált számára minden tisztává. Ha a világ ilyen sötét, ha a haverjai ennyire törékenyek, akkor neki kell lennie a sziklának.

A 7-4 Maniacs nem csak egy banda számára. Ez az egyetlen pajzs Crash félelme és az ő belső szörnyei között.

​

 

[Yungsetta]

A villa csikorgása a porcelán tányéron úgy hasított bele Crash fejébe, mint egy éles penge. Szemben az anyja ült, és valami hétköznapi dologról beszélt, talán a szomszédokról, talán a munkáról, de a szavai csak tompa morajlásként értek el hozzá. Craig csak nézte a gőzölgő ételt, de a gyomra görcsben volt.

A fejében Taylor hangja visszhangzott, újra és újra: "Életfogytiglan... mindenki rajta van a felvételeken..."


A rasszista rendőrnő elleni akciónak... a "szent háborújuknak" kellett volna lennie, az igazságszolgáltatásnak, amit a rendszer megtagadott tőlük. Ehelyett egy katasztrófa lett. A kamerák mindent láttak. A maszkok nem voltak elegek. A technika, amiben bíztak, elárulta őket. Crash érezte, ahogy a hurok lassan szorul a nyaka körül.

Ahogy befejezték, Crash behúzódott a szobájába. Itt már nem kellett játszania a jófiút. Előkerült az Adderall, hogy elnyomja a pánikot, aztán a fájdalomcsillapítók és egy vaskos fuvescigi, hogy elnémítsa a valóságot.

Crash elnyúlt az ágyon, a szoba falai lélegezni kezdtek. Az Adderall miatt az agya pörgött, minden apró neszre összerezzent, miközben az ópium és a THC súlyos ködbe vonta a testét. A pénzkötegek az ágyon mocskosnak tűntek, a Glock hideg acélja pedig az egyetlen dolog volt, ami valóságosnak érződött.

Aztán megjelentek az árnyékok. Nem csak a démonok... hanem a rendőrnő arca, torzan, vigyorogva, ahogy a kamerák képéből kilépve az ágya felett lebeg. Crash érezte, hogy zuhan. Zuhan egy olyan mélységbe, ahonnan nincs visszaút, se a Drive-ra, se a családjához. Csak a rácsok és a sötétség marad.



Crash szemei kipattantak. A szobában állott levegő volt, keveredett benne a kihűlt füst és az izzadság szaga. A feje úgy lüktetett, mintha egy kalapáccsal vertek volna be egy szöget a halántékába. Az éjszakai hallucinációk, a rendőrnő vigyorgó arca, a lebegő kamerák eltűntek, de a gyomrában lévő jeges gombóc maradt.

A valóság rideg volt. A bukott akció. Az életfogytiglan árnyéka. Taylor szavai.

Felült az ágyon, és lerúgta magáról a takarót. A tekintete a kisasztalon pihenő Glockra tévedt. A hideg fém látványa megnyugtatta. "Élek. Még mindig itt vagyok..." gondolta, miközben végighúzta a kezét a borostás arcán.
​

A social media feedje már égett. Resean, a testvére, az az ember, aki a legközelebb áll hozzá, már megadta az alaphangot. Egy poszt, ami nem hagyott kétséget a 7-4 szándékai felől.

Crash szemei megvillantak a kijelző fényében. Egy gúnyos félmosoly rándult az arcán. Ez nem csak egy beszólás volt; ez egy célkereszt, amit Resean festett Ortega hátára.

A Dummy nem szarozott. Még mielőtt az első cigarettáját elszívta volna, vagy lemosta volna magáról az éjszakai izzadságot, továbbosztotta a posztot, ezzel beefelve a nőt, és feszültséget keltve mindenkiben.

 

[Klaudia.]

Adminisztrátor hozzászólás

Kedves @Yungsetta!

Örömmel értesítelek téged, hogy a karakterlapod minősített elismerésben részesül!
A továbbiakat a szerveren tudod intézni.

Gratulálunk neked, csak így tovább!

 

[Yungsetta]

A 211-es kód

Kattant a zár, villant a vaku, és a gép rögzítette a pillanatot:
Craig Stokes, nyilvántartási szám: ismeretlen
bűne: megbocsáthatatlan.

Ahogy ott állt a mugshot-fal előtt a fekete-piros pulóverében, hirtelen minden kitisztult a fejében. A rendszer megkapta a fotóját, rögzítette az ujjlenyomatait, de a lelkét nem tudták kihúzni a rácsok mögé. A logó a mellkasán volt az utolsó lázadó színfolt abban a steril, szürke pokolban, amit börtönnek hívnak.

A detektívek az egyirányú tükör túloldalán azt hitték, nyertek, mert rázárták az ajtót és megvádolták a legsúlyosabbal. De Stokes hallgatása egy olyan fal volt, amibe minden próbálkozásuk belefúródott. A crackhead-től vásárolt fegyver meséje és a "rosszkor voltunk rossz helyen" alibi betonbiztos maradt. Senki nem beszélt, senki nem mutatott rá Neez-re vagy a többiekre a Maniacs-ből. A hűség, amiről a Forum Drive sarkán csak beszéltek, ott, a kihallgatók mélyén vált valósággá. Abban a pillanatban, a kamera lencséjébe nézve dőlt el minden: ha Craig Stokes élve kijut onnan, többé nem egy eldobható bábu lesz, hanem az, aki Shotcaller-ként irányítja a szettet.​

Amikor Craig megérkezett a Davis-i bíróság elé, a látványtól még az ő torkában is megállt az ütő. Ez nem egy egyszerű előállítás volt, hanem egy totális erődemonstráció a hatóságok részéről. Rendőrautók végtelen sorfala, sheriff-helyettesek, akiknek az ujja idegesen pihent a ravaszon, és az a sűrű, fojtogató csend, ami csak a kivégzések előtt tapasztalható. Érezte a gyűlölettől fűtött tekinteteket a tarkóján; a kék ruhások nem vádlottat láttak benne, hanem egy trófeát, amit végre a falra tűzhetnek.

Hivatalosan rendőrgyilkossági kísérlettel vádolták meg, a zsaruk mindent egy lapra tettek fel, hogy rávágják a legsúlyosabb ítéletet és örökre kivonják a forgalomból.

Ortega társai vért akartak, és ő ott állt a gyűrűjük közepén, bilincsbe vert kézzel, de feszülő izmokkal és emelt fővel. Mindenki azt várta, hogy a "Crash Dummy" megtörik a nyomás alatt, hogy elkezdi üvölteni az ártatlanságát, vagy alkut kötve neveket köp ki. De a Drive nem így nevelte őt. Ahogy végignézett a jelvények tengerén, csak mély, fókuszált dühöt érzett. Ők a törvényre esküdtek fel, Craig viszont a családra és a szettre. Aznap nem egy bűnözőt vezettek elő, hanem egy hadifoglyot a város legmélyebb háborújában.



A tárgyalóteremben a feszültség szinte tapintható volt. A vád alapját a motoros üldözés és a helyszín közelsége adta, de Stokes hidegvérrel tálalt meséje minden ponton kikezdte az ügyészség érveit. Mivel a parkolóház sötét bejáratánál leadott lövéseket egyetlen kamera sem rögzítette tisztán, és a zsaruk csak a távolodó motorosokat látták, nem volt közvetlen bizonyíték a ravasz meghúzására. Craig rezzenéstelen arccal vallotta: egy rivális banda driveby-ja után eredtek a támadóik nyomába, és csak azért menekültek a rendőrök elől, mert a Carsonon "szerzett" illegális fegyverrel nem akartak lebukni.

A végzés váratlanul, de logikusan érkezett: bizonyíték hiányában a gyilkossági vádját ejtették. A bíró, bár láthatóan undorodott a helyzettől, nem tehetett mást. Craig Stokes nem kapott börtönbüntetést a fővádban, de a rendszert nem hagyhatta el teljesen tiszta lappal. Feltételes szabadlábra helyezték (Probation) lőfegyverrel való visszaélés és a hatósági intézkedésnek való ellenszegülés miatt. Ez azt jelenti, hogy kint van, szabadon járhat a Drive-on, de a nyakában ott a póráz: bármilyen kisebb kihágás, egy random motozásnál talált bicska vagy egy rosszkor elszívott joint azonnal visszarepítheti a rácsok mögé. Úgy sétált ki a bíróság épületéből, mint aki megnyerte a háborút, de tudja, hogy a fegyverszünet bármelyik pillanatban véget érhet.

​

A televízió képernyője némán vibrált a sötét nappaliban, Crash pedig üveges szemmel bámulta a Breaking News feliratot. Nincs szüksége a hangra ahhoz, hogy tudja, mekkora lavinát indítottak el. A kék és vörös fények játéka megvilágította a szoba kopott falait, miközben a híradó vágóképein a kordonok, a helyszínelők és az a káosz villant fel, amit ők okoztak.

Furcsa kettősség marta a lelkét: kint az utcán hajtóvadászat folyt, az LSPD minden egysége az ő vérét akarta, itt bent viszont megállt az idő. A kisasztalon heverő bontatlan levelek és a hivatalos felszólítások egy olyan ember életéből maradtak ott, aki Craig Stokes volt a lövöldözés előtt. Ahogy a rendőri mozgósításról készült helikopteres felvételeket nézte, rájött, hogy a rendszer már nem csak elkapni akarja. Meg akarják semmisíteni a 7-4 Maniacs hírnevét.