Üzenetek:211
Baltazar San Miguel
| Név: Brock 'BB' Bull | Testsúly: 92 kg | Magabiztos | Öntelt | ||||
| Születési hely, idő: Detroit, 1999/04/11 | Magasság: 186 cm | Vakmerő | Extravagáns | ||||
| Anyja neve: Camille Clark | Testfelépítés: Izmos, mezomorf | Talpraesett | Adrenalin- és dopaminfüggő | ||||
| Állampolgársága: Amerikai | Haj: Általában borotvált | Gondtalan | Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar | ||||
| Nyelvek: Angol anyanyelvi - spanyol alap | Szem: Világosszürke | ||||||
Középiskolai tanár beszámolója:
" '99-ben látta meg a napvilágot, gazdag család egyetlen sarjaként. Szülei viszont hiába voltak dúsgazdagok, a gyermekneveléshez nem konyítottak túlzottan. Az említett hiányosságot pénzzel és még több pénzzel próbálták pótolni ahogy Brock egyre idősebb lett, viszont ez csak táptalajt szolgáltott a normálistól eltérő emberi tulajdonságok és mentális problémáknak. Gyermekkorában rengeteg jelét mutatta az ADHD-nak, hogy mondjak párat példának: Állandóan izgett-mozgott, sosem tudott egy helyben ülni, a lineáris gondolkodás teljes mellőzése, mindig a legösszefüggéstelenebb dolgokat kapcsolta össze és tette őket értelmezhetővé, az elé kerülő komplex feladatokat mindig rövid időn belül egy egyszerű megoldással megoldotta, cserébe pedig mindig mindent csak halogatott ami a kötelessége lett volna, de nem keltette fel az érdeklődését, vagy épp kellemetlen volt számára. Ez leginkább a spanyol leckéinél mutatkozott meg, középsuliban ugyan felvette a tárgyat, de éppen csak végig bukdácsolt belőle, holott a matematikával, illetve összességében a reál tárgyakkal sosem volt gondja ahol csak gondolkodni kellett. No de viszont mivel kezeletlenül maradt a fent említett kondíciója, ez felnőtt korára is megmaradt és az életét jelentősen befolyásolja. Keresi a veszélyt, minden adrenalin, vagy épp dopamin forrást megragad, mindig mindenkinél okosabbnak érzi magát és mindent kontroll alatt akar tartani. Bárcsak idejében felismertem volna a jeleket, talán egy sokkal jobb, egészségesebb ember lehetett volna belőle. Már nagyon bánom."
Egy régi ismerős elmondása:
"Brock? Mhm.. ja vágom kiről van szó. Jó régen láttam a csávót, együtt jártunk középsuliba, de állítólag Santosba költözött jóideje. Tipikus ezüstkanállal a seggében született tag.. de azért mégis megvan a magához való esze. Lehet csak az irigység beszél belőlem, de ennek a gyereknek semmiért nem kellett még megküzdenie az életében. Mindig is iszonyat gazdagok voltak a szülei, valami ingatlanos, közvetítő vagy tudja a faszom milyen cége van az apjának. Ráadásul egyke kölyök, szóval el is lett kényeztetve rendesen. Amúgy jó arc volt meg minden mikor még itt élt, nem sajnálta a pénzt senkire és semmire, de cserébe elvárta az emberektől, hogy körülötte legyenek és szinte istenítsék. Mindig ki kellett tűnnie, beszélhetünk túlárazott ruhákról, cipőkről, arany meg gyémánt láncokról, ékszerekről.. vagy épp valami ordenáré nagy ökörségről amikbe rendszerint gondolkodás nélkül belement, aztán persze minden alkalommal meg is úszott apuci pénzének köszönhetően. Ezek még persze csak ilyen tinédzser meg kamaszkori huligánkodások voltak javarészt, de sosem nőtte ki őket. Pete spanom mesélte még tán egy éve, hogy állítólag a költözést is ennek köszönheti. Csávókám már annyira sűrűn járt a deputy-nál, hogy nem volt más opció, vagy leültetik BB-t, /mert mi így hívtuk/ vagy tipliznie kell a környékről. Szóval ja, azóta nem hallottam semmit felőle."
Los Santos-i éjszaka
" '99-ben látta meg a napvilágot, gazdag család egyetlen sarjaként. Szülei viszont hiába voltak dúsgazdagok, a gyermekneveléshez nem konyítottak túlzottan. Az említett hiányosságot pénzzel és még több pénzzel próbálták pótolni ahogy Brock egyre idősebb lett, viszont ez csak táptalajt szolgáltott a normálistól eltérő emberi tulajdonságok és mentális problémáknak. Gyermekkorában rengeteg jelét mutatta az ADHD-nak, hogy mondjak párat példának: Állandóan izgett-mozgott, sosem tudott egy helyben ülni, a lineáris gondolkodás teljes mellőzése, mindig a legösszefüggéstelenebb dolgokat kapcsolta össze és tette őket értelmezhetővé, az elé kerülő komplex feladatokat mindig rövid időn belül egy egyszerű megoldással megoldotta, cserébe pedig mindig mindent csak halogatott ami a kötelessége lett volna, de nem keltette fel az érdeklődését, vagy épp kellemetlen volt számára. Ez leginkább a spanyol leckéinél mutatkozott meg, középsuliban ugyan felvette a tárgyat, de éppen csak végig bukdácsolt belőle, holott a matematikával, illetve összességében a reál tárgyakkal sosem volt gondja ahol csak gondolkodni kellett. No de viszont mivel kezeletlenül maradt a fent említett kondíciója, ez felnőtt korára is megmaradt és az életét jelentősen befolyásolja. Keresi a veszélyt, minden adrenalin, vagy épp dopamin forrást megragad, mindig mindenkinél okosabbnak érzi magát és mindent kontroll alatt akar tartani. Bárcsak idejében felismertem volna a jeleket, talán egy sokkal jobb, egészségesebb ember lehetett volna belőle. Már nagyon bánom."
Egy régi ismerős elmondása:
"Brock? Mhm.. ja vágom kiről van szó. Jó régen láttam a csávót, együtt jártunk középsuliba, de állítólag Santosba költözött jóideje. Tipikus ezüstkanállal a seggében született tag.. de azért mégis megvan a magához való esze. Lehet csak az irigység beszél belőlem, de ennek a gyereknek semmiért nem kellett még megküzdenie az életében. Mindig is iszonyat gazdagok voltak a szülei, valami ingatlanos, közvetítő vagy tudja a faszom milyen cége van az apjának. Ráadásul egyke kölyök, szóval el is lett kényeztetve rendesen. Amúgy jó arc volt meg minden mikor még itt élt, nem sajnálta a pénzt senkire és semmire, de cserébe elvárta az emberektől, hogy körülötte legyenek és szinte istenítsék. Mindig ki kellett tűnnie, beszélhetünk túlárazott ruhákról, cipőkről, arany meg gyémánt láncokról, ékszerekről.. vagy épp valami ordenáré nagy ökörségről amikbe rendszerint gondolkodás nélkül belement, aztán persze minden alkalommal meg is úszott apuci pénzének köszönhetően. Ezek még persze csak ilyen tinédzser meg kamaszkori huligánkodások voltak javarészt, de sosem nőtte ki őket. Pete spanom mesélte még tán egy éve, hogy állítólag a költözést is ennek köszönheti. Csávókám már annyira sűrűn járt a deputy-nál, hogy nem volt más opció, vagy leültetik BB-t, /mert mi így hívtuk/ vagy tipliznie kell a környékről. Szóval ja, azóta nem hallottam semmit felőle."
Los Santos-i éjszaka
Utoljára szerkesztve:
