Benito "Bennie" Ortega - The man behind the Hacienda San Jorge

Állapot
A témához nem lehet hozzászólni, mert le van zárva.

web11hoyer

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:123
Shaundra Hamilton


Név: Benito Ortega
Kor: 28 éves
Születési hely, idő: Tijuana, MEX, 22/01/1995
Nemzetisége: Mexikói
Rassz: Latin-amerikai
bennie.png
Pozitív tulajdonságai:
-Egy bizonyos szintig tisztelettudó
-Alapvetően barátságos
-Nyitott az új dolgokra

Negatív tulajdonságai:
-Indulatkezelési problémái vannak
-Pénzszóró
-Kibújik néha a felelőssége alól

Viva La México

Bennie 1995. január 22-én látta meg a napvilágot a veszélyes Tijuana-ban Mexikó és az Egyesült Államok határán. Szülei szegénységben éltek, de mindent megadtak gyermeküknek ami az alapvető élethez és az iskoláztatáshoz szükséges.
Nagyon szerették volna, hogy Benito kitörjön a mély szegénységből, ezért minden pénzt belefektettek a taníttatásába, viszont Bennie nem volt túlzottan jó diák. Sokszor került már szőnyeg szélére az igazgatói irodában kisebb nagyobb verekedések, csínyek miatt.
A suliban klikkekre osztódtak az osztályok, de osztályok között is voltak klikkek. Voltak például az alternatív zenét hallgató, magukat Emo stílusirányzatot képviselő diákok. Ők voltak az iskola kirekesztettjei, de megvolt a magukhoz való eszük.
Mindig megpróbáltak kimaradni a konfliktusokból több-kevesebb sikerrel. Voltak csajos klikkek is, akik általában a szépségápolással voltak elfoglalva. Senkit nem zavartak, de mint egy csoport vénasszony, kibeszéltek bárkit.
És voltak Benitoék, akik odáig voltak az autókért, férfias sportokért, mint például a box, vagy a mexikóban akkoriban nagyon elterjedt pankráció. Ők voltak azok, akik az olyan klikkeket, mint például az Emo stílusirányzat képviselőit, előszeretettel piszkáltak.
Az elején csak szóval, ami eredetileg még néha keményebb tud lenni, mint ha valakit megvernének. Főleg egy olyan csoportban, ahol eléggé érzelmes tagok vannak.​

Az első verekedés

Bennie annyira nem szokott belekötni a többiekbe, mert feleslegesnek tartotta az ok nélküli piszkálódást. Inkább csak az autók és a sportok szerelmese volt, mégha nem is volt olyan kidolgozott teste, mint ha sportolna. Szeretett boxolni, ezzel levezetni a feszültséget, illetve nagyon szeretett focizni is.
Éppen a fociból kifolyólag történt az első verekedése, majd innen meg sem állt a rosszéletű karakter szerepéig. Ugye a foci, mint sport eléggé adrenalin dús tud lenni, főleg, ha tesztoszteronnal teli focicsapat játszik a pályán. Bennie jobb hátvédként focizott, éppen ezt a posztot is töltötte be, akkor amikor a verekedés történt.
Látta repülni felé a labdát és a mellkasával le is vette. Épp megindult volna vele, mikor az ellenfél csapatának csatára úgy vette el tőle a labdát, hogy a lába elé beszúrt, és azt hátra húzva esésre kényszerítette Benitot.
Ezen a lépésen Bennie annyira felidegesítette magát, hogy eszében sem volt fájdalmat színlelni, hogy a bíró fújjon. Egyből felkelt és üldözőbe vette a csatárt, annak ellenére is, hogy már nem nála volt a labda. Teljesen más volt a szándéka, mint a labdaszerzés.
Amint utolérte az ellenfél csatárját, egy határozott és erős mozdulattal bevert neki az arcába, amitől az ellenfél játékosa a porba hullt ájultan. Azt tudni kell Benitoról, hogy nem tud csak egyet ütni. Ha megindul a keze, jön a második, harmadik, majd a többi ütés is.
Amint látták a csapattársai, hogy Benito a földön fekve veri az ellenfél játékosát, és az már csurom vér, lefeszítették a felpörgött ideges játékost a csatárról. Bennie még kapálózott párat, hátha ki tud szabadulni, de mivel a társai olyan erősen fogták, hogy mozdulni sem tudott, felhagyta a tevékenységet.
Benitot azonnali hatállyal felmentették az idény maradék meccseiből, és a csapattól is el kellett búcsúznia. Innentől fogva heti szinten keveredett Bennie verekedésekbe, kisebb csínyekbe.​

Sergio és Bennie

Benitonak volt egy legjobb barátja, Alberto, de apja után mindenki csak Sergio-nak, vagy kis Sergionak hívta. Sülve főve együtt voltak, minden balhéban együtt vettek részt. Voltak akik azt mondták róluk, hogy melegek, de azok nem sokáig híresztelték, mert akitől ezt Bennie-ék meghallották, sok jóra nem számíthatott.
Sergio és Benito otthagyták az iskolát a szülei parancsának ellenére, és az utcán tengették mindennapjaikat. Igazából nem volt céljuk, csak tengtek-lengtek mindaddig, míg Benito apja ráparancsolt a fiára.
-Ha már otthagytad az iskolát, menj el dolgozni. Semmilyen támogatást nem kapunk utánad, és már eltartunk hónapok óta. Csak viszed a pénzt.
Benito keresgélt a munkahelyek között, de egyik sem felelt meg neki. Úgy tett, mintha válogathatott volna, de lusta volt dolgozni. Ez volt a valós indok, hogy miért nem dolgozott már az iskola abbahagyása után az ötödik hónapban sem. Benito cuccai, és ruházata már kezdtek kopottasak lenni, de venni pénz hiányában nem tudott semmit.
Ekkor határozta el a két jó barát, hogy közösen kifosztanak egy ruhaboltot. Nem, nem pénzt vittek el, hanem ruhákat. Amikre szükségük volt. Válogattak, még próbálgatták is a ruhákat. Teljesen úgy néztek ki, mint akik komoly vásárlók. Még egymás véleményét is kikérték a ruhák milyenségéről, és hogy hogyan áll a másikon.
Egy pár zörgő aprópénzen kívül semmilyen fizetőeszköz nem volt náluk, ezért csak úgy kisétáltak a boltból, mintha mindent elintéztek volna már. Ekkor a bolt lopásgátló kapuja riasztani kezdtek, Sergio és Bennie egyből futásnak eredtek. Egy kint épp egy tilosban parkoló autót bírságoló rendőr látta az egészet, ezért azonnal nyomukba eredt.
Sergio ekkor hátrapillant és látva, hogy csak egy rendőr fut utánuk, megszólalt, hogy:
-Váljunk szét!
Ekkor a két barát jobb-bal irányba szétszaladt. A rendőr Bennie irányába vette a kanyart.
-Azonnal álljon meg!
-Majd mindjárt!
-zihálva fut Benito a rendőr előtt és a sikátorokban minden egyes tereptárgyat maga mögé lök, hogy lassítsa a rendőr tempóját.
Úgy tűnik, hogy sikeres is volt ez az elterelés, mivel egy idő után Benito már nem látta a háta mögött a rendőrt, illetve a sok utca járástól már majdnem a teljes kerületet ismerte.​

Bűnbeesés és a továbbiak

Az akció után Bennie és Sergio vérében az adrenalin szint erősen megemelkedett. Úgy érezték, hogy övék a világ. Ezért pár lopott Corona társaságában megbeszélték, hogy elkezdik ezt az életet. Akkor a szüleiknek sem fognak tartozni, mert lesz pénzük.
-Te Sergio. Mit szólnál egy nagyobb balhéhoz? -kérdezi Benito barátját.
-Mint például? -érdeklődő tekintettel vizslatta Benito arcát Alberto.
-Raboljunk mondjuk. Ömmm.. Pénzt! -találja ki Bennie a következő tervet.
-Én benne vagyok, carnal!

A kerületben viszonylag olcsón lehetett fegyverhez jutni, de kellett hozzá kis ismeretség, hogy ténylegesen szerezni lehessen. Be is szerezte a két barát a símaszkokat, lőfegyvereket pár tárral, és el is indultak egy másik kerület egy boltját kirabolni.
Bementek a bejáraton, a símaszk már rajtuk volt, a fegyver a kezükben. Egyből a kasszás fejéhez tartották a fegyvert, majd utasították.
-Az összes pénzt a szatyorba! -Bennie egy nylon zacskót dob a kasszáshoz, hogy az összes pénzt beletegye.
-Sí-sí Senor! Azonnal. -reszketve válaszolja a kasszás és már nyitja is ki a kasszát, majd pakolja bele a napi bevételt.

Amint véget ért a pakolás, már fogva a zsákmányt szaladtak is el.
Sergio és Benito még sosem rabolt ki senkit. Csak tolvajlásokban vettek részt, de ez a rablás annyira megtetszett nekik, főleg, hogy viszonylag sok pénzt sikerült szerezniük, hogy egyre többe vágtak bele sikeresen.
Sergio és Benito iskolai barátjaik is csatlakoztak hozzájuk, és egyre többen lett az iskolán kívüli klikk.​

Túl nagy falat abból a bizonyos tortából

Sikerült a bandának annyi pénzt szerezni, hogy képesek legyenek egy kisebb viskót venni maguknak az ilyen dolgok négy fal közt tartásához. Egyik este Benito megjelent a kis lakásban összesen 13 kilogramm kokainnal. A többiek a táskát meglátva nem tudták, hogy mire számítsanak.
-Mi van benne Carnal? -kérdezi Alberto.
-Kokain. Nagyon sok. Tudod ebből mennyi pénzt kapunk? -dicsekedik Benito.
-Nem félsz, amigo? -kérdezi Jacinto Bennie-től, kissé aggodalmasan.
-Mitől? Kimegyünk, átadjuk, átveszik, megkapjuk a lét és lépünk. Ennyire egyszerű. -mosolyodik el büszkén Benito.

A kis eszmecsere után neki is álltak a dolgoknak. Eljött az átadás napja. A kocsikba bepakolva, mindenki készen áll.
A helyszínre érkezve Benitonak feltűnik, hogy csak egy fekete terepjáró áll a placcon, illetve négy darab öltönyös ember, kiknek zakói alól valami dudorodik. Ez mindenkinek rossz jel volt. Mindenki elkezdett félni, de erőt vettek magukon, és kiszálltak a kocsiból. Bennie elindult a hátsó autó csomagtartójához, hogy kivegye a csomagot. Ekkor az öltönyös emberek elővették a gépfegyvereiket, és nekiállták sorozni a népet.
A golyók csak pattogtak a karosszériákon, a mexikói fiúk testébe fúródó golyók úgy hatoltak be, mint ha jégeső verné szét a veteményest. A vér fröcsögve hagyta el a sérült chicanok testét, a lőfegyverek durrogó hangja mellet a csörömpölő földre eső hüvelyek hangja, mint a szélcsengő, úgy csilingeltek.
Benito a vállába kap egy nagy lövést, amit először nem is érzett semmit, csak egy nyomást. Voltak olyan emberek akik fegyvert tudtak rántani, de mind hiába, mert amint kirántották a lőfegyvert, már ejtették is el. Bennie is a földre hullott, de a fájdalom már egyre jobban uralta testét. A földön hempergett, mint egy két éves aki nem kapott meg valamit a boltban.
Egyszer csak abbamarad a lövöldözés. Olyan csend lett, mintha nem is lett volna semmi olyan, ami felverte volna előtte a csendet. A szél baljósan fújdogált, majd lépések hangja hallatszódott. Ahogy a lépések egyre közeledtek, Benito meg sem mert mozdulni. Úgy tett, mintha meghalt volna. Páran életben maradtak, de úgy beleolvadtak a halottak közé, mintha csak az a négy öltönyös ember lenne életben, akik közül az egyik a táskát felemelte Benito mellől és elsétált.
Az terepjáró ajtajai becsukódtak, majd elhajtott. Benito még mindig csak fekszik és nem hiszi el, hogy ez megtörtént.
Nem sokkal ezek után rendőrségi szirénák hangja verte fel a csendet. Benito könnyes szemein keresztül nem látott sokmindent, csak a rendőrségi fények vakító homályát. Fel sem fogta, hogy mi történt.
A halott mexikói fiúkat eltemettették, a túlélőket lecsukták.

A börtönkorszak vége

Benito 7 évet, Sergio pedig 6 évet kapott. Ezek az évek hihetetlen hosszúaknak tűntek, és gyötrelmesek voltak. Benito a börtönben megpróbált úgy viselkedni, ahogy azt az őrök és a börtön vezetése elvárta.
Jó magaviselet miatt kapot egy év kedvezményt, illetve belementek a pszichológiai rendelések látogatásába is. Itt ezeken a rendeléseken Benito megtanulta kezelni az indulatait, hogy mire kijön a börtönből, ne kerüljön olyan helyzetekbe, ami miatt bekerült.​

bennie2.png
 

web11hoyer

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:123
Shaundra Hamilton
Napjainkban

A történet innentől egyes szám első személyben íródik.

Tijuana, 2023. 09. 25. Reggel 7:40

Reggel volt, és épp a reggelimet fogyasztottam a kantinban. A világoskék öltözék amit akkor adtak, mikor bekerültem, már mégvilágosabb lett az idő múlásával. Tudjátok, hogy hogyan lehet megsaccolni, hogy ki mennyi ideje van a kóterban?
Csak figyeld a ruhájukat. Akinek még élénkebb, az nem olyan régen került be. Max egy éve. Akinek már fakul, az nagyon rábaszott. Ők már több, mint három éve húzzák a rabigát, és legalább még ennyi vár rájuk. Hihetelen. 6 év. 6 kibaszott év és fogalmam sincs, hogy mi lehet a többiekkel. Sergio vajon él? Jacinto? Folyamatosan csak ezen jár az eszem. Ha akkor nem fogok bele a drogbizniszbe.. Vagyis nem akkora mértékben, most én sem lennék itt. És talán a többiek is élnének. 100%-ban magamat hibáztatom.
Ekkor egy őr lépett oda hozzám.
-Ortega! Látogató!
Felkaptam a fejem, és értetlenül néztem az őrre, aki egy bajszos, nagydarab figura volt. Arcán az elviselhetetlen hőség és a kényelmetlen műszálas öltözék okozta izzadtság csillogott.
-Ne tátogj, 20 percet kapsz! Az óra már ketyeg!
Ekkor úgy felpattantam, mintha csak az enchilada szagát érezném, ami a sütőben sül. Ki lehet az? Talán valami újabb behajtó cég akar megint aláíratni velem valamit? Utoljára másfél éve jött látogatóm, de azóta senki. Akkor is ez történt. Vitték a házam, a kocsim, mindenem. A látogatói térbe érkezve megláttam őt. Nem is sejtettem, hogy esetleg még látom valaha. Kicsit megnyugodtam, mindaddig, míg meg nem szólalt.
-Ne örülj ennyire, nem jópofizni jöttem. Apád meghalt. Gondoltam szólok, ha már mindenkit eltaszítottál magad mellől a viselkedéseddel. Itt vannak a papírok az örökösödésről, írd őket alá. -mondta Flower erős, határozott hangnemben.
-Me.. Meghalt? Hogyan? -kérdeztem megilletődve.
-Elvitte a tüdőbaj. De tudnád, hogy ha foglalkoztál volna vele és nem csak a "családoddal" lógtál volna. Aminek meg is lett az eredménye. -pillantott körbe a börtönben Flower, aki egyébként a párom volt egykoron. Olyan érdekes, tényleg. Egy olyan ember jött be velem ezt közölni, akivel nagyon csúnyán mentünk szét. Akkor vajon mit gondolhatott rólam a családom?
-Itt írd alá. Nem sok mindent, csak a kocsiját és némi készpénzt hagyott rád. Nekik sem volt sok, nem úgy mint neked. De mire mentél vele? Ahelyett, hogy apádékat támogattad volna, inkább még belementél a szarságokba, fool! -sértegetett tovább Flower. Megmondom őszintén, igaza is volt. Teljesen. Csak odabent tudja meg az ember, hogy mit kellett volna tennie igazán. Van aki egészen másképp gondolkodik. Van aki az utolsó tettét bánja meg. Nem azt bánja, hogy megtette, hanem, hogy elkapták miatta. Szánalmas gondolatok.
-Ha nem szeretnéd, hogy az állam ezt is lefoglalja, akkor azt ajánlom, hogy valahogy vitesd el Los Santosba. Felix bácsikád most ott él. -adta tanácsul Flow, majd felállt az asztaltól és a kijárat felé vette az irányt.
-Várj! -mondtam, majd a felkiáltásomra három őr lépett közelebb hozzám. -Nem vinnéd el neki, kérlek? -kérleltem szánakozva Flowert, hogy vigye el a kocsit Los Santosba, de Flow csak bólintott egyet. Ekkor az őrök vissza vezettek a cellámba, Flower pedig elhagyta a börtönt.​

QuantV_3.0.0_2023-09-20_01-36-36-992.png

Utolsó napok rabságban

Tijuana, 2023. 10. 01. Reggel 8:25


Eljött a nap, amikor szabad lábra helyeznek jó magaviselet miatt. Az akkorra kinőtt hajamat teljesen leborotváltam, mert felidegesített, hogy a legnagyobb napon össze-vissza állt. Azt hittem, hogy innentől már semmi nem fog történni. Elvisznek a bizottság elé, egy exit interjút kell adnom és ennyi. De nem így történt. Még az interjú előtt részt vettem életem legrövidebb látogatásán. Ismételten Flower volt az. Nem köszönt, csak egyenesen az asztalhoz sietett és leült velem szemben.
-Sergio él. Az ördög vár! Ebből csak úgy nem lehet kiszállni. Ugyanúgy védelek ezután is, úgy ahogy eddig védtelek. -mondta Flower, mintha csak valaki más szavait tolmácsolta volna, és kiment a látogatói térből.
Én még egy percig csak merengtem magam elé pillázva, hogy vajon kinek a szavai lehettek ezek? De hirtelen rájöttem. Ezt Felix mondhatta neki. Az ördög.. Itt derült ki számomra mindaz, amit Flower mondott, hogy mégis mit jelenthet.
Ebben a pillanatban egy őr lépett oda hozzám, aki belekarolt a hónam alá.
-Gyerünk Ortega. A bizottság vár rád. Szerencsés fasszopó. -mondta az őr éreztetve velem, hogy még mindig rab vagyok. Egy darab hús a húsdarálóban. De talán már nem sokáig.
Amikor elindultunk a szoba felé, ahol az interjút kell adnom, alig bírtam a lábaimon menni. Kezeim, lábaim bilincsbe verve, a szívem majd kiugrik a helyéről és a méterek csak egyre fogynak és fogynak. Megpillantottam a szoba ajtaját ahonnan halk beszéd gyenge nesze hallatszódott ki a folyosóra. Nem lehetett kivenni, hogy mit beszélnek odabent, mert annyira halk volt és mély. Az ajtót az őr kinyitotta, én pedig beléptem rajta. A beszéd hangja egyszerűen, mintha csak egy másik dimenzióba kerültem volna, azonnal elállt.
-Senor Ortega, kérem foglaljon helyet. -intett a bizottság elnöke a velük szemben kiállított székre. Az őr becsukta az ajtót és bentről őrt állt mellette. Bólintottam, hogy vettem a parancsot és leültem velük szemben a székre. Úgy éreztem magam, mint egy tehetségkutatóban. Itt valami nagyot kell tennem, hogy nyerjek, viszont ha vesztek, a fejemet veszik. Csak öten ültek velem szemben, de úgy éreztem magam, mintha legalább egy ötven-ezres tömeg ülne arra várva, hogy kezdjek énekelni.
-A pszichológusa és a börtön igazgatója feljegyzései és jegyzőkönyvei alapján nagyon sokat javult a viselkedése az elmúlt néhány évben. -kezdte mondandóját a bizottsági elnök. Azt a "néhány évet" úgy mondta ki, mintha csak vakációra mentem volna. Olyan szinten nem volt súlya a mondatában ennek a résznek, mintha semmit nem jelentene.
-Ezt ön is észre vette és tanúsítja? -kérdezte a bizottsági elnök, folytatva a mondandóját.
-Sí senor. -válaszoltam röviden, tömören. Itt a bizottság előtt nem szerettem volna rizsázni, hiszen nem ezért hívtak.
-Kérem mesélje el a tapasztalatait, érzéseit és az itt léte alatt történt eseményeket ha voltak. -dobott fel egy kérdést az elnök. Na most erre hogyan válaszoljak?
-Negatív eseményeket nem tudok mondani, mert szerencsére nem voltak. Részt vettem rekreációs tevékenységeken, és külön köszönöm az intézmény vezetőjének, hogy rendelkezésemre bocsájtotta Dr. Diego Alvarez pszichológust, hogy könnyítsek a lelkemen. Nagyon sokat segített az elmúlt időszakban. -válaszoltam megfontoltan a bizottság előtt.
-A bizottság egyöntetűen eldöntötte, a szabadlábra helyezésének tényét. Feltételei nincsenek, csak egyetlen egy. Legyen a továbbiakban is olyan törekvő és megfontolt, mint idebent. Legyen szép élete és ne kövessen el ilyeneket a jövőben. -lelkesített az elnök, majd egy határozott mozdulattal lepecsételte a kilépő papírjaimat.
Hihetetlen boldogság uralkodott akkor bennem, amit nem bírtam véka alá vetni. A szám fülig ért és férfiasan bevallom, még el is érzékenyültem. Benito Ortega végre szabad!
 
Utoljára szerkesztve:

web11hoyer

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:123
Shaundra Hamilton
Első órák Los Santosban

Los Santos, 2023. 10. 02. Délután 17:30


Reggel még fogalmam sem volt, hogy milyen lesz a nap további része. Nagyon régen láttam Felix bácsikámat. Még azt is mondhatnám, hogy hiányzott. Nagyon meleg volt, emlékszem. És nagyon az sem segített, hogy a taxi, amivel éppen a határt készültem átlépni, nem nagyon rendelkezett klímával. Nagyon sokat vártam a határon, mire át sikerült verekedni magunkat a végeláthatatlan kocsisorokon. Mindenkinek egy terve volt. Átjutni az Egyesült Államokba. Ki munka miatt, ki a jobb élet reményében. Én is talán a második kategóriába tartozom. Nem tudom pontosan. Az igazat megvallva talán kicsit mindkettő. Dolgozni szeretnék, illetve jobb életet. Nem volt túl hosszú az út, mire Los Santosba értünk. Felvettem Felixel a kapcsolatot FaceNetworkön, hogy mire számítsak. Ő csupán annyit mondott, hogy van egy meglepetése számomra. Ott van a Tequi-la-la hátánál lévő parkolóban. A taxist megkértem, hogy egyenesen a Tequi-la-la-hoz vigyen, mert nem nagyon volt kedvem várost nézni. Sajnos Felixel nem találkoztam aznap, de ez nem szegte kedvem, mert tudom, hogy miért jöttem. A taxis kitett a Tequi-la-la bejáratánál, én kifizettem a taxist, és gondolkodás nélkül a parkoló felé vettem az irányt. Akkor megpillantottam ott apám verdáját. Csúnya kék volt, viszont ahogy szeretett volna haladni a korral, neonfényt is rakatott alá. Bár szerintem azt saját maga eszkábálta rá, mert elég ügyes volt a fater etéren. A kocsi kulcsait a bal első kerékjárati ívben találtam meg. Mindig oda szoktuk rakni a kulcsot, ha valaki másnak is szüksége lenne az autóra, de ez csak egy afféle belsős titok, amit csak mi tudunk. A Gallardo família és az Ortega. Na meg a Hacienda San Jorge tagjai. Kivettem a kulcsot a helyéről és beleültem a kocsiba. A kocsi állapotáról inkább nem zengnék ódákat, mert nem volt a legjobb állapotban, viszont nagyon szívesen vezettem. Nem volt gyors autó, nem volt jó autó, de elvitt egyik pontból a másikba. Nekem ez teljesen megfelelt akkor. Majd ha lesz pénzem, felújítom. Aznap este nem volt túl eseménydús, de nem is kellett az legyen. Már este 9-et ütött az óra, mikor végre megérkeztem a szállásomra, amit még interneten foglaltam le. Nem volt túl nagy luxus, de azt sem mondanám, hogy faviskó volt. Egy teljesen átlagos motelszoba. A lényeg a kád volt. Istenem. El sem tudom mondani, mennyire jól esett, mikor a forró fürdőbe beálltam és csak áztattam magam, mellé jó pont, hogy nem vettek körbe fegyencek. A forró víz gőze megtöltötte a fürdőszobát. A tükör bepárásodva várta, hogy valaki letörölje és használatba vegye. A víz felszínén keletkezett hab fehérlett a hófehér zománcozott kádban, én pedig a világ legnagyobb nyugalmával nyújtóztam meg a számomra tengernyi vízben.​

A lila hajú lány

Los Santos, 2023. 10. 03. Délután 17:45


Végeztem a napszámmal, ki is lettem fizetve. A San Andreas-i forróság hatására a verejték csak úgy csillogott a kopasz fejemen, de nem érdekelt, mert végre megvan az a pénz, amiből felújíthatom apám kocsiját. Na nézzük, melyik autószervíz van nyitva. ECG. Hmm.. Fura név, de nem bánom. Festeni csak tudnak. Be is értem a szervízbe, megálltam a festő-térben és az egyik ott dolgozó csajszi neki is látott az autóm helyrepofozásának. Én csak karba tett kézzel néztem, hogy apám verdája hogyan nyeri vissza régi fényét. Ekkor bejött egy újabb csajszi. Furcsa színe volt a hajának. Afféle lilás, de nagyon jól állt neki. Az a gyönyörű zöldes szem, vörös ajkak. Egyből beleszerettem a kinézetébe. Olyan pozitív kisugárzása volt neki, hogy teljesen magával ragadott. A kocsi állapotának javulását nézve fel-fel pillantottam azért a lányra, de mintha észre sem vett volna. Igazán rosszul érintett a dolog, de hát most nincs mit tenni. Nem tetszhetek mindenkinek. Őt viszont nagyon kellemes volt figyelni, nézegetni, ahogy dolgozik. Mindig mosolygós volt. Egy olyan pozitív személyiség, hogy a végére már le sem tudtam venni a szememet róla. Csak néztem és néztem. Ha nem tűnne úgy, hogy bolond vagyok, még azt is mondhatnám, hogy bámultam. Ekkor egy várva várt hang törte meg a csendet és az elmélkedést.
-Készen is vagyunk. Köszönjük, hogy az ECG-t választotta. -mondta kedvesen a szerelő lány aki apám kocsiján dolgozott.
-Köszönöm szépen. További szép napot. Adiós! -köszöntem el a csajoktól, közben odapillantottam a lila hajú lányra.
-Szia. -mosolyogva köszönt el az egyetlen színes pont a szürke környezetben.
Autóba ültem és hajtottam el a garázs felé, amit Felix intézett nekem, hogy tudjam hol bütykölgetni a verdát. Út közben egész végig a lányon gondolkoztam. Már elterveztem a teljes jövőmet vele. Na de ne menjünk ennyire előre, mert aki nagyot száll, nagyot esik.​

sngine_480e15bffa85561f2a328647e7418182.png
 

web11hoyer

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:123
Shaundra Hamilton
A nap ami megpecsételi a Car Club sorsát

Los Santos, 2023. 10. 16.


Kissé csípős hideg volt az aznapi reggelen. A dér a fűvön megfagyva, a kocsi ablakaira ráfagyott a pára. A reggel munkába induló autósok buzgón kapirgálták a szélvédőjüket, hogy lássanak is valamit a napi kenyeret jelentő helyükig. Nem tettem másképpen én sem. Greenie-ről elkezdtem kapargatni a jeget, hogy elinduljak a műhelybe bütykölgetni azt. Rengeteg munkám volt vele még, szóval nem lazáskodhattam el a napot. A vezetékelést már előző este megoldottam, de a neonokat még valahogy nem sikerült beapplikálnom. Nem akarta az igazat. Ezért ötlött belém az ötlet, hogy nem neoncsövekkel oldom meg, hanem ledszalaggal. Az általában mindenre jó. Olyan, mint a festőknél a glett. Valami nem világít aminek kéne? Ledszalag! Ezzel a megoldással sikerült is megcsinálnom, amit elterveztem, viszont valami nem oké. Olyan lassan indult el a gép, hogy ha sietnem kellett volna, egy perccel előbb kellett volna indulni. Ezért az alapjárati szabályzót piszkáltam, hogy az alapjárat valamivel nagyobb legyen, mint a gyári 800 RPM. Ennek beállításával végre sikerült elérnem, hogy hamarabb gyorsuljon a gép, ha már turbó nincs benne. Egy egyszerű szívó V8. Nem túl gyors, de nem ártana mondjuk odaérni vele, ahová indulok. Épp a motortérben bújkáltam, amikor valaki a hátam mögül megszólalt.
-Benito!
Felkaptam a fejem, a csavarhúzó megállt a kezemben. Szúrós szemekkel néztem a hátam mögé, hogy ki zavar meg a szerelésben. Nem szeretem, ha bele vagyok valamibe merülve, és megzavarnak. Viszont ez a hang ismerős volt. 6 éve nem hallottam, ezért teljes testemből megfordultam. Sergio volt az.
-Hermano! -kiáltottam fel meglepve. -Hát te?
-Jöttem segíteni a segged amigo!
-karját széttárva várta, hogy megöleljem.
-Dios mio! El sem tudod képzelni, hogy mennyire örülök most neked! -üdvözöltem Sergiot nagy örömmel.
Sergio egy sárga Manana Custommal érkezett a szerelőtelepre, amivel egyből be is állt a garázsba és bütykölni kezdett rajta valamit.​



Egy nagyon fontos nap

Időközben Alexandrával, vagy ahogy ő szereti, ha hívják, Lexivel, tudjátok, az autószerelő csajszival, elég komolyra fordultak a dolgok. Nagyon dögös volt abban a ruhában, amit felvett az első randevúnkra. Nem túl elegánsan, de a Greenie-vel mentem érte, hogy felvegyem. A kocsiból kiszállva öltönyben, nyakkendőben, egy szál vörös rózsával köszöntöttem Lexit. Mikor megláttam abban a ruhában, tudtam, hogy kell nekem. Hihetetlen gyönyörű volt. Egy vörös testhez simulós ruha volt rajta, magassarkú és olyan vörös rúzs, mint a vér. Tüzes volt aznap este. Elmentünk a Drusillasba, mondván, hogy olasz, meglepem kis hazaival. Ő carbonarat evett fehér száraz borral, én pedig milánói sertésbordát édes vörössel. Érezni lehetett, hogy az a bizonyos szikra megvan köztünk. Annyira, hogy mikor megfogtuk egymás kezét, valami statikus elektromosság szerű pattanás is keletkezett. Lehet, hogy a műszálas öltönytől, de én teljesen más jelentést adtam a történteknek. Na de ennyit a randiról.
Teltek, múltak a napok, és a hónapok. Lexi és én olyannyira egymáshoz szoktunk, hogy sikerült összeköltözni. Igaz, hogy saját lakás híján a Car Club irodája volt berendezve nekünk ideiglenesen, míg egy saját házat nem szerzünk, de nekünk az otthonos volt. Épp az ottani számítógépen böngésztem a FaceNetworköt, majd pittyent is a gép. Diavolo McKenzie küldött üzenetet. Nekem? Egy ekkora ember nekem küldött üzenetet? Egy meghívó szerepelt a levélben. Ő és Lenora össze fognak házasodni. Teljesen megörültem neki, mert az efféle hírek általában jó kedvbe derítenek. El is érkezett az esküvő napja. Szerelmemmel jobb oldalamon érkeztem a tengerparti helyszínre, ahol az esküvő fog zajlani. Diavolot nézve, nagyon ideges volt. Látszott rajta, hogy izgul, de mégis mitől? Hogy itt nemet mond a csajszi? Ennyi szervezés és bajlódás után? Ugyan testvér. Ilyenkor már felesleges. Itt sodródni kell az árral. Ugyan, Diavolo nagyon ideges volt, de én sem voltam másképpen. Volt nálam valami, ami jó lenne, ha akkor és annak a kezébe kerülne, akinek szántam. Az esküvő szép volt, bár a klisés zenék kissé rontották az élményt, viszont Bishop éneke vitt mindent. Nem is tudtam, hogy ilyen jó hangja van. A ceremónia után mindenki felállva tapsolt. Ekkor szóltam Lexinek, hogy jöjjön velem kicsit félre, mert szeretnék mondani valamit.
-Na mi a baj, szerelmem? -kérdezte Lexi.
-Nincs semmi baj, csak... -válaszoltam neki kissé megszeppenve, majd körülnéztem, hogy látja-e valaki a következő cselekedetet.
Ekkor letérdeltem Lexi elé, és a zsebemből elővettem egy fekete kis dobozt. Olyannyira kizártam a külvilágot, hogy észre sem vettem, hogy a teljes násznép körénk gyűlt és figyelni kezdték az eseményeket.
-Alexandra Fioretti. Megtisztelnél azzal, hogy továbbá is elviseled a hülye fejemet és a világ egyik legboldogabb emberévé teszel? -kérdeztem tőle félve.
-Igen! Igen, nagyon igen! -könnyezve válaszolta Lexi a boldogító igenek tengerét, majd ekkor felálltam előle, hogy a vékonyka fehérarany gyűrűt egy kisebb gyémánt kővel felhúzzam az ujjára.
A tömeg egységként kezdett tapsolni, amit már csak akkor vettem észre, hogy ott vannak, amikor már meggyűrűztem a kiszemeltemet. Úgy tűnik, hogy az életem jó irányba mozdult el.​

sngine_0d73cd2b3f993dd6a6170ce2c8fc7b8b.png
 

web11hoyer

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:123
Shaundra Hamilton
Drága Lana

Hehh. Van egy nő, akiről nem is tudom, hogyan feledkezhettem meg. Még kislány volt, mikor belekezdtünk az illegális életbe. Nagyon szeretett volna csatlakozni hozzánk, de mi nagyon nem akartuk. Még kicsi volt. Az, hogy mi elbasszuk az életünket, az egy dolog, de miért kéne, hogy elrontsunk mást is. Annyi lehetősége lett volna. Sajnos mikor bekerültem, már nem igazán tudtam, hogy mi folyik odakint. Mikor kijöttem, csak a legfontosabbakkal vettem fel a kapcsolatot. Utólag belegondolva, örülök, hogy akkor nem fogadtuk magunkhoz, mert lehet, hogy a kokós dolog után, már ő sem élne. Azok a tagok kíméletlenül szórták a töltényeket. Még mindig várom azt az alkalmat, amikor megpillantom azt az autót. Nem lesz kímélet. Öltöny, nyakkendő, kopasz fejek csillogtak a lenyugvó nap fényében. Sosem felejtem el. Mikor kikerültem a kóterból teljesen máson pörgött az agyam. Csak sose kerüljek vissza. Nem akarom végig csinálni mindazt, ami idáig vezetett. Igyekeztem mindvégig árnyékban maradni, de több-kevesebb sikerrel. De inkább kevesebbel. Muszáj volt visszacsöppennem, mert nem hagyhattam cserben a családomat. Mármint azt a csoportot, közösséget ami időközben a családommá vált. Nem akarok csalódást okozni nekik, ha már én vittem őket a rosszba. Igenis odateszem magam és megteremtem nekik azt a környezetet, amiben otthon érezhetik magukat. El is kezdődött minden amit akkor félbehagytunk. Mondjuk sajnos megfogyatkozva, de újult erővel.
Egyik este olyan dolog történt velem, amit soha életemben nem gondoltam volna. Chihuahua kajálda, esti órák egyike. Pontosan már nem is emlékszem rá, hogy mikor történt, leginkább csak arra, hogy mi történt. Megláttam egy lányt. Ízig-vérig mexicana. Szemei tűzben égtek, pont mint akkor. Arcán látszott a bizonyítási vágy. Követett. Egy sárga Faction géppel. Meg kell hagyni, a színválasztása nagyon ott van, illetve.. Azért nem nézett ki rosszul a gép. Nem is ez a lényeg. Lana volt az. A drága kicsi Lana Lovato, aki idő közben felcseperedett. Meg kell hagyni, egész jól kikupálódott a kicsi lány. Megkeresett engem. Még a börtönből intéztem felé egy levelet, hogy ha gondolja, a következő üzletekben részt vehet, viszont sajnos nem érkezett tőle válasz. Meg sem látogatott a kicsi lány. Ezért azt hittem, hogy végre teljesen normális életet él. Na persze. Mint utólag kiderült, három évet ült ő is. Hehh. A drága kicsi lányt leültették.
Amikor felkeresett az üzenetem miatt, amit utólag megkapott, ajánlottam neki egy magas beosztást a klubban. Legyen ő az üzletkötők vezetője. Irányítsa őket és ha gond van, akár kérje számon is őket. Ha itt tud bizonyítani, akkor maradhat.​

Munka és munka

Lexi és én egyre kevesebbet találkozunk. Ő beállt a tűzoltókhoz, mert hős szeretne lenni. Hihetetlen büszke vagyok rá, de sajnos úgy érzem, valamilyen szinten eltávolodtunk egymástól. Ezt betudom a saját szarjaimnak is, mert foglalkozni kell a srácokkal. Nem hanyagolhatom őket egy nő miatt. Mondjuk nekem ez a nő a világom, de nekik csak egy nő. Ezt szem előtt kell tartanom. Sajnos mostanában a meló nagyon széthúz minket, de reménykedem benne, hogy ez csak egy ideiglenes állapot. Úgy érzem, hogy ő is szeret, én pedig nem tudnék meglenni nélküle. Ez egy jó jel nem? Túlzásba sem szeretném vinni a dolgokat, de azért basszameg.. Hiányzik. Istenem, de elpuhultam mellette. Egy rohadt vacsorát olyan régen húzunk már el, hogy már nem bírom kivárni. Vannak olyan esetek, amikor a munka helyett is csak arra gondolok, hogy ő vajon most kit menthet meg? Ki köszönheti neki az életét? Melyik kocsiból vág ki éppen milyen embert? Mások csak annyit látnak, hogy na ott egy tűzoltó, de nekem egy személyes hősöm lett a lány. Tüzes olasz, tüzes munkavégzéssel. Hát kinek ne kéne egy ilyen tünemény? Muszáj valamit kezdeni, mert nem szeretném elveszíteni. Főleg a FaceNetworkön belénk kötő emberek örömére. Na nem.. Azt már nem. Ezt az örömöt nem adom meg nekik.​

British connection

Lena összeismerkedett egy fekete sráccal, Oscarral. Mint kiderült eléggé otthon van az illegalitásban. Tudjátok, az a tipikus Brit pufikabátos, SUV-s srác, akibe nem szívesen kötne bele akárki. A kemény külső egy olyan pozitív személyiséget takart, ami számomra nagyon meglepő volt. Ez elmondható volt az egyik barátjáról Halsey-ről is. Viszont egy másik srácról annyira nem. Sauce, ahogy ő hívatja magát, nem volt ennyire egyszerű eset. Már csak azért sem, mert azt hitte, hogy rasszisták vagyunk. Mi mexikóiak rasszisták? Nem volt túlzottan komoly első benyomás, na. De szerencsére átlendültünk azon a bizonyos hintán. Benne van olyan dolgokban, amikben mi, de elkötelezett a saját családja mellett. Nem fogadta el a sárga bandanát, bár jó kezdeményezésnek tartotta. Nem is baj, hogy nem fogadta el. Nem is bánom. Nekem már az is szerencse, hogy sikeresen üzletet tudtunk bonyolítani. Mármint megbeszélni, hogy mik az ő feltételei, és a miénk. Amilyen nehezen indult az első találkozás, most annyira kedvelem a srácot. Nemrégiben például megkeresett, segítséget kérve, én pedig szívesen mutattam meg, hogy hogyan kell az autók csomagtartójának a zárját feltörni. Ő figyelmesen nézte a technikát, és nagyon profi szinten elsajátította azt. Mondhatni büszke voltam rá, bár nekem is lenne mit tanulnom tőle. Sajnos nincs olyan erős akaratom és temperamentumom, mint neki. Ezt irigylem tőle. A lényeg, hogy egyre több olyan személy van köreinkben, akinek vannak specialitásai. Én, mint vezető, lelki gondozó, stratégiai "menedzser", Sergio, mint drogspecialista és a helyettesem, Lo, mint az üzletkötők felettese, BeeBee, Hesy és Bestia, mint üzletkötők, Joker, mint a fegyverek nagymestere, Biggy, és Sauce, mint a legkeményebb tolvajok. Mindenki profi abban amit csinál. Mondhatni mindenkire nagyon büszke vagyok. Innen már csak felfelé.​
 

web11hoyer

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:123
Shaundra Hamilton
Otthon, édes otthon

Egy viszonylag meleg reggel volt. Elnéztem magam mellé, és Lexi már sehol nem volt. Mióta sikeresen teljesítette a mentős vizsgát azóta sajnos egyre kevesebbet látom. Rengeteget dolgozik. Sebaj, biztosan megvan az oka. Remélem hamarosan eljön az ideje, hogy újra egymáséi legyünk. Nálam a munkában sikerült kis szabadidőt találnom magamnak, gondoltam kicsit hasznossá teszem magam. Én sem lustálkodtam, sikerült pár dollárt keresnem, szóval aznap reggel el is indultam ház-nézőbe. Meg is találtam egyet. Az ingatlanos mutatott egy olyan lakást, ami gyönyörű volt, de sajnos azt nem engedhettem meg magamnak. Vagyis magunknak. 650 ezer dollárért árulták, amit szerintem 600-ra le lehetett volna alkudni, ha pofátlan vagyok, de minek alkudjam le, ha nincs annyi pénzem sem? Pár órával később hívott az ingatlanos, hogy talált egy árkategóriában talán megfelelő lakást, ami Los Santoson belül található. Ez már jobban felkeltette az érdeklődésem. 400 ezerért talált nekem egyet, amit sikerült lealkudni 370-re. Bele is csaptunk egymás kezében és meg is történt az adás vétel. Berendezni nem is kellett, mert teljesen be volt rendezve. Ahogy beléptem a főbejáraton, egy kisebb folyosóra kerültem, amiben konkrétan egy szekrényen kívül nem volt semmi. Ekkor kicsit elbizonytalanodtam, de ahogy beljebb mentem, szemem elé tárult a nagy nappali és az amerikai konyha. Nagyon megtetszett. Nem volt kétség, hogy Lexinek is tetszeni fog, de ezt teljesen titokban csináltam, hogy meglepetés legyen. A délelőttöm abból állt, hogy az eddigi szobának berendezett irodából át kellett pakolni a cuccokat. De szerencsére a bútorokat nem, így nem szakadtam meg teljesen.
Amint sikerült átpakolni, párom, Lexi írt egy SMS-t. Na, mintha tudta volna, hogy most végeztem. Büszkén újságolta, hogy vett egy új autót. Találkozzunk, és megmutatja. Le is írtam neki a házszámot, hogy GPS-el egyszerűbben ide találjon, de még nem sejtette, hogy a saját, közös házunk címét adtam meg. Megérkezett egy klasszikus autóval, ami inkább egy kicsit izomautó volt. A kocsi körbe volt matricázva halloweeni motívumokkal. Meg kell hagyni, nagyon ott volt a gépezet. Mikor megtörtént a bemutató, mondtam, hogy jöjjön velem, és mutatok én is neki valamit. Felmentünk a lakásba és mondtam neki.
-Üdv itthon, szerelmem.
-Itthon? Ez a miénk?
-izgatottan pillantott körbe Lexi a konyhában.
-Sí. Ez a miénk. -válaszoltam neki egy büszke mosoly kíséretében.
-Tudod miért vettem? -kérdeztem tőle, egy enyhe kíváncsiságot kiváltva belőle.
-Van pár ötletem. -kacsintott rám a csajszi.
-Hogy végre elkezdjük a saját kicsi életünket kovácsolgatni. -ekkor megsimítottam azt a gyönyörű arcát és egyből a konyha felé pillantottam.
-Látod? Van egy amerikai konyha is, ahol finomabbnál finomabb olasz kajákat tudsz majd főzni nekem. -mosolyodtam el, visszapillantva életem értelmére.
-Nagyon jó ötlet. -válaszolta Lexi, majd folytatta. -Akkor össze is szedem majd a receptjeimet.

És itt kezdődött el az, hogy Bennie és Lexi már egy közös VALÓDI lakásban folytatják az életüket.​

Betörtek a mongolok

Egyik este munka után felléptem a FaceNetworkre, kicsit megnézni, hogy mi történt mostanában, kibe kötöttek bele, a rendőrség kit köröz a lakosság segítségét kérve, de megakadt a szemem egy frissen a városba érkezett motoros klubon. Mongols MC Prospect Chaptere. Egy Patch Up Party-t szerveznek vasárnap. Elmondom őszintén, nem tudtam mi a fene az a Patch Up Party, ezért utána néztem a neten. Itt, ezen a party-n kapja meg a klub a felvarrókat, hogy teljes értékű chapter legyen. Na mondom, ha még frissek, akkor kisegítem őket. Beszéltem is Sergio-val, hogy mit lehetne nekik adni, hogy el tudják kezdeni a dolgokat? Arra a megállapodásra jutottunk, hogy adunk nekik 100.000$-t és hát mivel 1% a klub, ezért 25 LSD bélyeget is belerejtünk a borítékba. Fel is vettem az egyik taggal a kapcsolatot, aki magát Havoc-nak hívatta, viszont FN-en a neve publikus, szóval maradjunk a Hank-nél. Nos. Hank-el felvettem a kapcsolatot, hogy szeretnénk kis Support ajándékot a patchek megszerzése előtt biztosítani feléjük. Aznap este Ramonnal és Sergio-val lementünk a Rancho határán lévő klubbházhoz, hogy átadjuk a dolgokat. Kicsit később érkezett Hank, de jött, ahogy ígérte. Bementünk és megkezdődött az eszmecsere.
-Nos, az a helyzet, hogy láttuk, hogy Patch Up Party-t szeretnétek tartani vasárnap. Mivel, hogy ez egy elég nagy esemény egy MC életében, ezért arra gondoltunk, hogy hozunk nektek kis ajándékot. -mondtam nekik teljesen komoly hanglejtéssel.
-Mi lenne az "ajándék"? -kérdezte Hank érdeklődve. Ekkor kibontottam a borítékot, és átadtam neki a 100.000$-t.
-Jézusom, ember. El sem tudod képzelni, hogy mennyire nagy szükségünk volt most erre. -örült meg Hank a pénzt látva.
-Tudom-tudom. De egy kérdés. Ugye Percent klub vagytok? -érdeklődve tettem fel neki a kérdést. Hank válasza csak annyi volt, hogy a mellénye alól egy maroklőfegyvert tett az asztalra. Ezzel mindent elárult.
-Tökéletes. Akkor van itt nektek még valami. Használjátok egészséggel, vagy adjátok el. Ti döntésetek, hogy mit kezdtek vele. -ekkor kivettem a borítékból egy zacskóba tekert bélyegcsomagot.
-Hmmm.. Szerintem meglesz ennek is a helye. -mosolyodott el Hank.

Hazafelé utazva a többiek felé kérdeztem, hogy "Jól esik jót tenni nem?". A többiek is egy kicsit ellágyultak a jó tetten, és a hazaút nagyon jó kedvben zajlott.​

viber_kép_2023-11-06_09-58-43-852.jpg

Patch Up Party

El is érkezett az ominózus nap, amikor a Mongols MC megkapják a patcheket. Csak egyedül mentem az eseményre, bár Hank várta a többieket is. Amikor odaértem, láttam, hogy több motoros klub is részt vesz az eseményen, és pár rendőr is civilben. Nash Officert és Mrs. McKenziet messziről kiszúrtam. Nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, lehet, hogy csak jól szeretnék magukat érezni. Megpillantottam ott Anthony barátomat is. Amit rajta láttam, nagyon meglepett. Lost MC-s color volt rajta. Gratuláltam is neki, hogy full patchben rója az utakat a dübörgő hangú chopperén. Egy kicsit nagyon kitűntem a tömegből. Mindenkin bőrszerkó, felvarrók, én pedig a kis sárga ingemmel, Dickies nadrágommal és Converse cipőmmel baktattam az eseményre. Hát na. Nem tagadom meg a hova tartozásom. Egy arany színű Lowrider egy chicano fiatallal elég szürreális látvány egy ilyen rendezvényen. Viszont megígértem, hogy elmegyek. A motorosok nagyon rendesen fogadtak. Barátként tekintettek rám, még ha egy-kettő már az alkoholtól beszélni sem tudott rendesen. A metál zene megtörte a csendet az elhalkult városban. És egy kicsit megmondom, jól is esett mást hallgatni. Általában Hip-hop és elektronikus zene megy a rendezvényeken, de ez olyan más volt. Annyival jobban éreztem magam, hogy az valami hihetetlen.
Kis idő múlva megpillantottam a tömegben Oscar barátomat, aki egyedül jött szintén.
-Ay, hermano. Csak így egyedül?
-Ayy fam. Yeah, most csak így.

Elővettem egy doboz cigit, meggyújtottam egy szálat belőle, majd megkínáltam Oscart is, aki szívesen vett belőle egy szálat. A Kakagawa-s dobozoknak támaszkodva, chillesen elcigizgetve vizslattuk a tömeget. Havoc a csajokat szédítette, a rendőrök egy csapatba tömörülve érezték jól magukat, a motorosok sörözve csoportosultak és hangosan beszélgettek egymással.
Egy kis idő múlva Oscar és én felmentünk hozzánk, mert mivel kocsival mentem, az eseményen nem akartam inni. Otthon megtehettem, de egyedül nem akartam. Oscar feljött, zenéket hallgattunk és ittuk a Bourbon-t. Végre kicsit ki tudtam kapcsolni. Viszont a zenét nem toltuk túl, mert Lexi már bent aludt a szobában.​

viber_kép_2023-11-06_09-58-44-289.jpg
 

web11hoyer

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:123
Shaundra Hamilton
Hátba szúrtak?

Egyik nap Sauce barátom írt egy SMS-t, ami eléggé fontosnak tűnt. Fel is kerestem a blokkjukon őket, hogy megbeszéljük személyesen, hogy mi a probléma? Nem kenyerem az erőszak, de ha az embereimről van szó, képes vagyok értük akár ölni is. Sauce egy srácával várt engem a sötétkék terepjárójuk mellett állva. Megérkeztem az arany színű Chino Custommal, kiszálltam az autóból, majd odalépkedtem hozzájuk.
-Qué pasa, sauce? Mi a baj? -kérdeztem tőle semmit nem sejtve.
-Az embered. Bestia. Tudod van az a face akit megtaláltunk az autós találkozón? Vele kirabolták a nőmet! -kezeit összefonta maga előtt, és valamit szorongatott a kezében, rejtegetve.
Sauce-t ismerve talán egy boxer, vagy egyéb fegyver lehetett. Nem éppen a megbeszélések híve volt a srác.
-Az én emberem, Bestia? Kirabolni valakit? Meg van tiltva nekik, hogy bárkinek is közvetlen kárt okozzanak. Nem rabolhatnak ki senkit! -válaszoltam, kissé felháborodott hangnemben.
A tudat, hogy Sauce valami fegyvert rejteget magánál, nem nagyon hatott meg. Volt nálam is, és ha az embereim a tét, kész vagyok használni.
-Akkor hazudott a shitface! Nem mondanak el neked mindent! -bizonygatta igazát Sauce.
-Kétlem. Tiszteljük egymást a csapaton belül. Elmondták volna, ha valami történik. Mint eddig mindent elmondtak nekem. -ráztam meg a fejem, kezemet leengedve, majd legyintettem egyet a levegőben.
-Mindegy! Hozd ide nekem Bestia-t megbeszélni a dolgokat, vágod? -utasítgatott Sauce.
-Nem hagyom, hogy megöljétek! Azt nem! -jelentettem ki, mintha nem 2-1 felállásban lennénk.
-Nem fogjuk. Azt fogjuk elérni, hogy sírjon. Hogy sírjon, mint egy kisgyerek. -válaszolta Sauce aggresszívan.
-Viszont először meg kell kérdezni, hogy valóban ő volt-e. -mondtam nekik teljesen higgadtan.
-Ő volt. Ő szokott azzal a fekete Schwartzer Custommal járkáló sráccal lógni. És a ruhája is olyan volt. -mesélte meggyőződését Sauce.
-Ide hozom nektek, de meg kell győződni róla, hogy tényleg ő volt-e?
-Itt lehetsz te is. -nyugtatott meg Sauce.
-Ez természetes. -válaszoltam neki.
-Hozd ide a másik srácot is. -adta utasításba Sauce.
-Nem! Az én saram az én emberem. Azzal a putoval nem foglalkozok! Nincs hozzá közöm. Azt intézzétek el magatoknak! -nyomatékosítottam az embereim iránti elkötelezettségem.

Egy fél órán belül Ramon jelentkezett is, én pedig egyből kérdőre vontam. Tudott adni magyarázatot, engem meggyőzött, de meg kell, hogy győzze Sauce-t is.
-Bestia. Sauce szerint kiraboltátok a nőjét tegnap este. Ebből mi igaz? -kérdőre vontam Ramont, aki a történet hallatán láthatóan meglepődött.
-Én? Éjfélig autókat törtünk fel Big E-vel. Semmi rablás nem volt. Azt nekünk nem szabad. -válaszolta Ramon teljesen ledöbbenve.
-Okés, figyelj hermano! Én hiszek neked, de Sauce szeretne veled beszélni. Elmegyünk hozzájuk és tisztázod a dolgot rendben? -nyugtató hangon szóltam Ramonhoz.
-Rendben. -beletörődve ült be az arany színű Lowrider kocsiba.


Megérkeztünk a blockra. Sauce és a társa beinvitáltak minket a társa házába, és rázárták az ajtót. Sauce és a partnere fegyverrel állták neki faggatni Ramont, miközben én csak néztem a dolgokat. Egyik ponton meg is motozta Sauce Bestiát, de nem talált nála semmi féle erre utaló jelet, hogy valami olyan tárgy lenne nála amit a rabláskor a párjától elvittek volna. Talált nála két telefont is. Azokat átnézte, de semmi nyom nem volt rajta, amin el tudott volna indulni. Fel is hívta az egyikről Big E-t, hogy erősítse meg a helyzetet. Ekkor a társa elő vette a lőfegyverét, amire én ugyan ezzel a mozdulattal válaszoltam.
-Tedd azt el. Nem lesz rá szükség. -passzív-aggresszív hangon szólt Sauce társa felém.
-Csak a biztonság kedvéért magamnál tartom, ha nem gond. -mosolyt erőltetve válaszoltam a srácnak, aki ebbe beletörődött, hogy nem fogom elrakni a fegyverem.


Kis sértegetés és info kicsalogatás után már kezdett tele lenni az a bizonyos pohár nálam, ezért felszólaltam.
-Nem hallod, hogy semmi köze nincs az egészhez? -kicsit mérgesen szóltam oda Sauce-hoz.
Ekkor Sauce oda lépkedett hozzám és suttogni kezdett.
-Átbasz az embered haver. Nem veszed észre? Ők rabolták ki. Ő szokott vele lógni. -suttogva felém.
-Én is lógtam ma a sráccal. Vagyis oda jött hozzánk miközben a bank előtt chilleztünk. Akkor ennyi erőből én is lehettem volna nem? -vontam kérdőre Marquice-t.
-Testvér, kezdem azt hinni, hogy te is hazudsz nekem! -szúrós szemmel pillant rám ekkor Sauce.
-Bármi segítség kell, itt vagyunk nem? Hányszor szúrtalak hátba? Oda nem szarunk ahol eszünk amigo! És te még hazugnak mersz nevezni? -törtem ki magamból.

Annyira felrántott ez a hazugnak nevezés, hogy szóltam a társának.
-Te most kinyitod az ajtót és kiengedsz! Sí? -adtam utasításba Sauce emberének.
Ő bólintott és kinyitotta az ajtót.
-Bestia marad. -Sauce mondta miután kiléptem az ajtón. Az utolsó pillanatban odaszóltam Sauce-nak.
-Ha ok nélkül bármi baja esik, gond lesz, vágod? -szúrós szemmel pillantottam Sauce-ra.


Míg kint várakoztam, nem bírtam magammal. Sergio barátomnak egyből küldtem SMS-ben egy koordinátát, hogy jöjjenek felfegyverkezve.
-Mi történik? -kérdezi Sergio miután kiértek Big E-vel.
-Bent van Bestia Sauce-al és az egyik kutyájával! -töröltem meg az orromat idegesen.
-A következő a terv. Ha ők ketten kijönnek, de Bestia nem, akkor tüzet nyitunk. Nem kíméljük őket, sí? -aggresszív stílusba váltottam.-Nem hagyom az embereimet ok nélkül.

A többiek bólintottak, és készen álltak vért ontani, nem foglalkozva semmivel.
-Biggy! Mikor törtetek autókat? Mettől meddig? -faggattam Big E-t, tisztázva a helyzetet.
-Kilenckor kezdtük kb. és nagyjából éjfélig tartott. -vágta rá Earl.
-Utána ki látta Bestia-t? -kérdeztem a duótól.
-Én. Nagyjából hajnali kettőig még a műhelynél beszélgettünk. -mesélte Sergio.

Ekkor a telefonom elővettem, hogy írjak Sauce-nak.
"Na mizu? Hogy van Bestia?"
"Még él. Nincs jól, de él!"
-válasz SMS-ben írta Sauce.
"Mikor rabolták ki a nődet?"
-kérdeztem tőle.
"Kb. 10 körül."
"Akkor jöhettek ki és hagyjátok békén Bestiat. 9-kor kezdtek kocsikat feltörni Big E-vel, és kb. éjfélig azt csinálták. Utána Sergioval voltak a műhelyben. Ő látta utoljára az nap. Mentek aludni hajnal 2-kor."
-adtam utasításba Sauce-nak SMS-ben.

"Shit. Megyünk."

nynpabppnlpazcgngkzi.jpg

Kijött mindhárom ember az épületből. Sauce és társa elindultak a kocsijukkal, majd Bestia odalépkedett hozzánk.
-Eltörték apám napszemüvegét! -szipogva lépkedett hozzánk a chico, lila-zöld foltokkal és vérző orral.
-Puta! Mit műveltek veled amigo? -kérdezte Sergio Bestiát.
-Megvertek. A földön rúgdostak. -összegörnyedve esik össze a srác a Chino customom mellett.

Akkor hóna alá fogtunk, és segítettünk beülni neki a kocsiba és bekötöttük az övét. Visszamentünk a műhelyhez, és mivel hogy kiderült, hogy teljesen ok nélkül verték szarrá Bestiát, az idegtől vezérelve elő is vettem a telefonom.

"Kérdezni kellett volna amigo" -írtam neki feldúltan.
"Nem a kérdések embere vagyok, vágod?"
"Azt észre vettem. De mondtam. Ha ok nélkül lesz megverve, annak következményei lesznek. Ezt nem felejtem, sí?"
-fenyegettem meg Sauce-t SMS-ben.
"Aiiight try me!"
-írta a tipikus brit szlenget, amit már tudtam, hogy mit jelenthet. Fel van készülve az összecsapásra.

A srácokkal összedugtuk a fejünket és megbeszéltük, hogy amint lehetőségünk van rá, kinyírjuk Sauce-t. Ok nélkül felkérdez minket és megalázzák az egyik emberem? Na nem. Ezt nem hagyom.

kép_2023-11-20_102721158.png

Pár nappal később láttam FaceNetworkön egy posztot a LifeInvadertől, hogy elkapták a srácot és barátját a rendőrök és leültették terrorizmus vétsége miatt.
Kicsit keserédes volt számomra ez a hír, mert jómagam akartam megölni. Elvenni az életét, miután cafatokra kínozzuk! De jó érzés töltött el, hogy lehetséges, hogy a börtönben hamarabb picsázzák el nap mint nap, mint ahogy azt mások gondolnák. Sebaj. Így többet nem árthat sem Bestiának, sem pedig nekünk.
 
Utoljára szerkesztve:

Brownie

🍪Süti, a modi🍪
Fórum moderátor
Üzenetek:283
Camilla Roberts
Fórum moderátor hozzászólás
Kedves @web11hoyer ! A történetedben több, mint két hete nem történt frissítés, így elrakom. Amennyiben aktívan folytatnád, keress fel egy moderátort.
 
Állapot
A témához nem lehet hozzászólni, mert le van zárva.

Kinézet személyre szabása

Top Alsó