Anthony Abruzzi

Veysel

Pletykafészek
Játékos
Üzenetek:117
Gregory Mogiljevics
Személyleírás:20230722235929_1.jpg

Magasság: 6 ft (187 cm)
Testsúly: 182 lb (110 kg)
Testfelépítés: Magas, izmos
Hajviselet, hajszín: Rövid, világos Barna
Szemszín: Sötétbarna



Vezetéknév:Anthony
Keresztnév: Abruzzi
Születési idő: 10/3/1993
Születési hely: (Nápoly),Olaszország🇮🇹
Nemzetisége: Olasz/ USA


Tulajdonságai: Lelkileg instabil személyiséggel rendelkezik, napjait a munkába temetkezve éli. Kikapcsolódást számára az autója vezetése nyújtja. Párkapcsolatok terén tapasztalatlan, de szeret játszadozni az emberek érzéseivel és gondolataival. Elég önfejű és megfelelési kényszere sem segít állapota javításán, hajlamos az idegösszeroppanásra.


Története: Anthony Nápoly ‌városában‌ ‌született.‌ ‌Kiskorában‌ ‌erőteljes‌ elnyomásban‌ ‌élt,‌ ‌bár‌ ‌a‌ ‌suliban‌ ‌mindig ‌ő‌ ‌volt‌ ‌a‌ ‌középpontban‌ ‌megjelenése‌ ‌és‌ ‌pénze‌ ‌miatt.‌ ‌Főképp‌ ‌azért‌ ‌barátkoztak‌ ‌vele,‌ ‌hogy‌ ‌anyagilag‌ ‌kihasználják,‌ ‌de‌ ‌ez‌ ‌őt‌ ‌nem‌ ‌érdekelte‌ ‌csak‌ ‌az‌ ‌hogy‌ ‌jól‌ ‌érezze‌ ‌magát.‌ ‌Szeretethiánya‌ ‌miatt‌ ‌fogadta‌ ‌el‌ ‌ezt‌ ‌a‌ ‌társaságot,‌ ‌hogy‌ ‌ne‌ ‌érezze‌ ‌magát‌ ‌annyira‌ ‌egyedül.‌ ‌Amikor‌ ‌teljesen‌ ‌egyedül‌ ‌maradt‌ ‌mert‌ ‌“barátai”‌ ‌elhanyagolták,‌ a festészetbe ‌menekült.‌ Anthony ‌az‌ ‌öltözködésével‌ ‌eléggé‌ ‌kitűnt‌ ‌a‌ ‌tömegből. Barátai‌ ‌megjegyezték‌ ‌milyen‌ ‌jó‌ ‌fejlődést‌ ‌látnak‌ ‌ebben‌, ‌néhányszor‌ ‌meg‌ ‌is‌ ‌lepődtek‌ ‌hogy‌ ‌ezt‌ ‌ő‌ ‌csinálta‌ ‌és‌ ‌nem‌ ‌pedig‌ ‌kész‌ ‌termék,‌ ‌ez‌ ‌még‌ ‌inkább‌ ‌alátámasztotta‌ ‌önbizalmát ‌nagy‌ ‌egoizmusra‌ ‌tett‌ ‌szert.‌ ‌Sokszor‌ ‌meg‌ ‌kapta‌ ‌hogy‌ ‌csak‌ ‌rendelt‌ ‌külföldről‌ ‌egy‌ ‌ismeretlen‌ ‌dolgot‌ ‌és‌ ‌éppen‌ ‌azt‌ mutatja‌ ‌be‌ ‌de‌ ‌ezzel‌ Anthony ‌nem‌ ‌foglalkozott,‌ ‌hisz‌ ‌mélyen‌ ‌belül‌ ‌jól‌ ‌tudta‌ ‌ez‌ ‌az‌ ‌ő‌ ‌két‌ ‌kezének‌ ‌munkája.‌ ‌Stílus‌ ‌teremtés‌ ‌mellett‌ ‌még‌ ‌több‌ ‌barátra‌ ‌tett‌ ‌szert‌ ‌ami‌ ‌közben‌ ‌megtalálta‌ ‌a‌ ‌szerelmet.‌ ‌Viszont‌ ‌ez‌ ‌nem‌ ‌tartott‌ ‌sokáig‌ ‌mivel‌ ‌kiderültek‌ csajsziról ‌olyan‌ ‌dolgok‌ ‌amit‌ ‌el‌ ‌sem‌ ‌képzelt‌ ‌volna,‌ ‌csalt,‌ ‌hazudott‌ ‌és‌ ‌még‌ ‌mást‌ ‌is‌ ‌tartott‌ Anthony mellett.‌ ‌Ez‌ ‌annyira‌ ‌kiábrándította‌ ‌őt,‌ ‌hogy‌ ‌már‌ ‌abba‌ ‌is‌ ‌szeretett‌ ‌volna‌ ‌hagyni‌ ‌mindent,‌ ‌de‌ ‌megmentette‌ ‌őt‌ ‌egy‌ ‌drámai‌ ‌manga.‌ ‌Ekkor‌ ‌döntötte‌ ‌el,‌ ‌hogy‌ ‌végletekig‌ ‌viszi‌ ‌el‌ ‌festész tudását‌ ‌akár‌ ‌egy‌ ‌nagyobb‌ ‌céget‌ ‌is‌ ‌létrehoz‌ ‌majd‌ ‌a‌ ‌jövőben‌, ‌ahol‌ ‌saját‌ ‌stílusát‌ ‌tudja‌ ‌megteremteni‌ ‌és‌ ‌képviselni. Suliban‌ ‌sem‌ ‌úgy‌ ‌néztek‌ ‌már‌ ‌rá‌ ‌az‌ ‌emberek‌ ‌eme‌ ‌“csajszi”‌ ‌után.‌ ‌Mindenki‌ ‌meg‌vetette‌ ‌őt‌ ‌hogy‌ ‌hogy‌ ‌volt‌ ‌képes‌ ‌pont‌ ‌ezzel‌ ‌a‌ ‌söpredékkel‌ ‌összeszűrni‌ ‌a‌ ‌levet‌, ‌aki‌ ‌még‌ ‌csak‌ ‌arra‌ ‌sem‌ ‌volt‌ ‌képes,‌ ‌hogy‌ ‌rendes‌ ‌körülmények‌ ‌között‌ ‌éljen.‌ ‌Sodródott‌ ‌maga‌ ‌útja‌, órákat‌ ‌is‌ ‌csak‌ ‌unottan‌ ‌ülte‌ ‌végig‌ ‌gondolva‌ ‌mit‌ ‌is‌ ‌fog‌ ‌befejezni‌ ‌mikor‌ ‌hazaér.‌ ‌Gondolat‌ ‌menetét‌ ‌megzavarta‌ ‌egy‌ ‌hatalmas‌ ‌hangzavar‌ ‌amit‌ ‌a tanár‌ ‌csillapított‌ le.‌ ‌Egy‌ ‌fontos‌ ‌bejelentésre‌ ‌lettek‌ ‌hivatottak‌ ‌az‌ ‌egész‌ ‌osztályával,‌ ‌hisz‌ ‌egy‌ ‌cserediák‌ ‌érkezett‌ ‌az‌ osztályba‌, ‌aki‌‌ olaszul alig‌ ‌nyefegett‌ ‌viszont‌ ‌angolul‌ ‌tökéletesen‌ ‌beszélt.‌ ‌Felfigyelt‌ ‌rá‌ ‌Anthony már‌ ‌az‌ ‌első‌ ‌alkalommal‌ ‌mivel‌ ‌nagyon‌ ‌bejött‌ ‌neki‌ ‌a‌ ‌cserediák‌ ‌stílusa.‌ ‌Ő‌ ‌kifelé‌ ‌bámult‌ ‌egy‌ ‌pillantás‌ ‌utána‌ ‌az‌ ‌ablakon,‌ ‌ezért‌ ‌a‌ ‌tanár‌ ‌felszólította‌ ‌őt‌ ‌és‌ ‌mellé‌ ‌ültette‌ ‌le‌ ‌a‌ ‌leányzót‌ ‌először‌ ‌csupán‌ ‌vizsgálták‌ ‌egymás‌ ‌tekintetét‌ ‌meglepődve‌ ‌egymáson.‌ ‌A‌ ‌cserediák‌ ‌bemutatkozott‌ Anastasia néven‌, ‌amit‌ ‌megtett‌ Anthony ‌is‌ ‌nyefegve‌ ‌angolul. Az‌ ‌óra‌ ‌többi‌ ‌része‌ ‌azzal‌ ‌ment‌ ‌el,‌ ‌hogy‌ ‌nézték‌ ‌egymást‌ ‌kérdezgettek‌ ‌általános‌ ‌dolgokat‌ egymástól.‌ Anastasia ‌rátért‌ ‌arra‌, ‌hogy‌ ‌mit‌ ‌is‌ ‌visel‌ ‌mivel‌ ‌nem‌ ‌látott‌ ‌még‌ ‌ehhez‌ ‌hasonló‌ ‌egyen‌ruhát‌ ‌ami‌ ‌rajta‌ ‌van.‌ ‌Ennek‌ ‌megörült‌ Anastasia, ‌már‌ ‌is‌ ‌volt‌ ‌egy‌ ‌közös‌ ‌bennük,‌ ‌mindketten‌ ‌szerették‌ ‌az‌ ‌egyedi‌ ‌dolgokat.‌ ‌Óra‌ ‌végével‌ ‌beszélgetni‌ ‌hívta‌ ‌a‌ ‌tanár‌ Anthony-t‌ ‌és‌ Anastasia-t.‌ ‌A‌ ‌társalgásból‌ ‌az‌ ‌a‌ ‌végkifejlett‌ ‌jött‌ ‌ki,‌ ‌hogy‌Anastasia ‌költözzön‌ Anthony-hoz,‌ ‌ha‌ ‌ez‌ ‌nem‌ ‌okozna‌ ‌gondot.Anthony ‌azonnal‌ ‌igent‌ ‌mondott‌ ‌hisz‌ ‌jól‌ ‌tudta‌ ‌üresen‌ ‌áll‌ ‌a‌ ‌ház,‌ ‌baj‌ ‌nem‌ ‌lehet‌ ‌belőle.‌ ‌Így‌ ‌is‌ ‌tett,‌ ‌akkor‌ ‌érezte‌ ‌talán‌ ‌magát‌ ‌egyszer‌ különlegesnek‌ ‌és‌ ‌teljesnek.‌ ‌Hazatérve‌ ‌nagy‌ ‌meglepetés‌ ‌érte‌ Anastasia-t‌ ‌hisz‌ ‌nem‌ ‌gondolta‌ ‌volna‌ ‌hogy‌ Anthony ilyen‌ ‌vagyonos‌ ‌családból‌ ‌származik.‌ ‌Mindenhová‌ ‌követte‌ ‌a‌ ‌fiút,‌ ‌tanult‌ ‌is‌ ‌elég‌ ‌sok‌ ‌kifejezést‌ ‌ahogyan‌ Anthony ‌is‌ ‌angolul.‌ ‌Körbevezette‌ Anthony ‌Anastasia-t‌ a‌ ‌házban,‌ ‌végül‌ ‌szobájába‌ ‌vezette‌, ‌ahol‌ ‌készültek‌ ‌az‌ ‌igazán‌ ‌nagy‌ ‌mesterművek,‌ ‌nagy‌ ‌beszélgetések ‌során‌ ‌meg‌ ‌is‌ ‌éheztek.‌ Anthony megkérdezte‌ ‌hogy‌ ‌mit‌ ‌is‌ ‌szeretne‌ ‌vacsorázni‌ Anastasia ‌mivel‌ ‌rendel‌ valami kaját. ‌Ekkor‌ ‌fejét‌ ‌ütötte‌ ‌a‌ ‌kérdés.‌ ‌Hol‌ ‌vannak‌ Anthony szülei?‌ ‌És‌ ‌miért‌ ‌nem‌ ‌inkább‌ ‌ő‌k ‌csinál‌nak ‌vacsorát?‌ ‌Erre‌ ‌csak‌ ‌annyit‌ ‌felelt‌ Anthony ‌hogy‌ ‌szülei‌ ‌dolgoznak‌ ‌ezért‌ ‌egyedül‌ ‌szokott‌ ‌élni‌ ‌ebben‌ ‌a‌ ‌nagy‌ ‌házban,‌ ‌főzni‌ ‌pedig‌ ‌nem‌ ‌tud.‌ Anastasia ‌viszont‌ ‌nagy‌ ‌meglepetésére‌ ‌Anthony-nak‌ ‌tudott‌ ‌főzni,‌ ‌ezt‌ ‌kijelentve‌ ‌le‌ ‌ugrottak‌ ‌a‌ ‌közeli‌ ‌közértbe‌, ‌ahol‌ ‌meg‌ ‌vettek‌ ‌némi‌ ‌hozzávalót‌ ‌és‌ ‌elkészítette‌ ‌neki‌ ‌az‌ ‌úgynevezett‌ ‌külföldi‌ ‌ételt,‌ ‌a‌ Souvlakit.‌ ‌Fintorogva‌ ‌kóstolta‌ ‌eme‌ ‌csodálatos‌ ‌ételt,‌ ‌nagyon‌ ‌ízlett ‌számára‌, ‌amit‌ ‌készített‌ Anastasia.‌ ‌Vacsora‌ ‌után‌ ‌késő‌ ‌estig‌ ‌dolgozott‌ ‌egy‌ festményen, amit‌ ‌Anastasia ‌készített‌ ‌el‌ ‌így‌ ‌terelve‌ stílusához.‌ ‌Kora‌ ‌reggeli‌ ‌keléskor‌ ‌megmutatta‌ ‌neki‌ ‌amit‌ ‌készített,‌ ‌nagyon‌ ‌tetszett‌, Anastasia ‌ennek‌ ‌pedig‌ ‌örülni‌ ‌tudott‌ ‌csupán‌.‌ ‌Egyre‌ ‌inkább‌ ‌összefonódott‌ ‌a‌ ‌két‌ ‌fiatal,‌ ‌barátságuk‌ ‌olyan‌ ‌szoros‌ ‌volt‌ ‌akár‌ ‌csak‌ ‌két‌ ‌testvéré.‌ ‌Ekkor‌ ‌döbbent‌ ‌rá‌ Anthony ‌arra,‌ ‌hogy‌ ‌ő‌ ‌más‌ ‌érzelmeket‌ ‌is‌ ‌táplál‌ ‌a‌ ‌lány‌ ‌iránt,‌ ‌csak‌ ‌ezt‌ ‌el‌ ‌zárta‌ ‌előle,‌ ‌félve‌ ‌attól‌ ‌hogy‌ ‌elrontja‌ ‌az‌ ‌egész‌ ‌kapcsolatát‌ ‌vele‌ ‌amit‌ ‌felépítettek.‌ ‌Szomorú‌ ‌napon‌ ‌a‌ ‌suliban‌ ‌kijelentették,‌ ‌hogy‌ ‌a‌ ‌fél‌ ‌év‌ ‌leteltével‌ ‌hamarosan‌ Anastasia-nak ‌távoznia‌ ‌kell,‌ ‌ezért‌ ‌lelkesedése‌ ‌hamar‌ ‌abba‌ ‌maradt,‌ ‌csupán‌ ‌néhány‌ ‌napjuk‌ ‌maradt.‌ ‌Úgy‌ ‌döntöttek‌ ‌hogy‌ ‌azt‌ ‌a‌ ‌pár‌ ‌napot‌ ‌még‌ ‌együtt,‌ Anthony otthonában‌ ‌töltik‌ ‌el‌ ‌és‌ ‌a‌ ‌városban,‌ ‌sulit‌ ‌is‌ kihagyták.‌ ‌Szülei‌ ‌napokban‌ ‌hazaértek‌ ‌és‌ ‌nagy‌ ‌meglepetésükre‌ Anastasia-t találták‌ ‌otthon‌ ‌egyedül‌, ‌mivel‌ Anthony elment‌ ‌az‌ ‌esti‌ ‌vacsora összetevői- ért,‌ Anastasia ‌talpra‌ ‌esetségett‌ ‌mutattot‌ ‌szülei‌ ‌iránt‌ ‌bemutatkozott‌ ‌illedelmesen‌ ‌néhány‌ ‌hónap‌ ‌elteltével‌ ‌megtanult‌ ‌olaszul ‌szinte‌ ‌anyanyelvi‌ ‌szinten,‌ Anthony ‌haza‌ ‌érve‌ ‌nagyon‌ ‌meglepődött‌ ‌hogy‌ ‌éppen‌ bemutatkozik‌ ‌szüleinek,‌ ‌nagy‌ ‌meglepetésére‌ Vito ‌is‌ ‌velük‌ ‌volt‌ ‌akiről‌ ‌eddig‌ ‌csupán‌ ‌csak‌ ‌mint‌ ‌egy‌ ‌legendaként‌ ‌hallott‌ ‌szüleitől,‌ ‌üdvözölte‌ ‌hazatértüket‌ ‌mesélt‌ Anthony ‌és‌ ‌Anastasia ‌közös‌ ‌dolgaikról‌ ‌egyben‌ ‌azt‌ ‌is‌ ‌elmondták‌ ‌hogy‌ ‌most‌ ‌valami‌ ‌fenomenális‌ ‌kaját‌ ‌szerettek‌ ‌volna‌ ‌készíteni‌ ‌azért‌ ‌is‌ ‌volt‌ Anthony a‌ ‌boltban.‌ ‌Meg‌ ‌is‌ ‌csinálták‌ ‌és‌ ‌vacsorázás‌ ‌után‌ ‌boldogan‌ ‌feküdt‌ ‌mindenki‌ ‌le,‌ ‌nagyon‌ ‌meghökkentek‌ Anthony szülei‌, hogy‌ ‌végre‌ ‌barátra‌ ‌talált‌ ‌kisfiúk. Másnap‌ ‌reggel‌ ‌szintén‌ ‌ők‌ ‌készítették‌ ‌el‌ ‌a‌ ‌reggelit,‌ ‌amit‌ ‌csodáltak‌ ‌szülei,‌ ‌reggeli‌ ‌után‌ ‌elnézett‌ ‌a‌ ‌két‌ fiatal‌, ‌személy‌ ‌szerint‌ ‌Anthony ‌és‌ Anastasia ‌az‌ ‌aznapi‌ ‌fesztiválra,‌ ‌egész‌ ‌napot‌ ‌ott‌ ‌töltötték‌ ‌együtt,‌ ‌estére‌ ‌pedig‌ Anthony ‌el‌‌invitálta‌ Anastasia-t ‌egy‌ ‌drámai‌ ‌bábjátékra‌, ‌ahol‌ ‌bábokat‌ ‌látván‌ ‌nem‌ ‌bírta‌ ‌visszatartani‌ ‌mélyen‌ ‌rejlő‌ ‌érzelmeit‌ ‌és‌ ‌lesmárolta‌ ‌Anastasia.‌ ‌Az‌ ‌este‌ ‌botrányosan‌ ‌ért‌ ‌véget‌ ‌hisz‌ ‌elszaladt‌ ‌egyedül‌ ‌Anastasia ‌hazafelé,‌ ‌Anthony ‌végig‌ ‌sírt‌a hazafelé‌ ‌az‌ ‌utat‌ ‌hisz‌ ‌számított‌ ‌erre‌ ‌a‌ ‌reakcióra.‌ ‌Hazaérve‌ ‌várták‌ ‌őt‌ ‌szülei‌ ‌nagy‌ ‌meglepetésére‌ ‌nem‌ ‌azért‌ ‌amiért‌ ‌lesmárolta‌ Anastasiat,‌ ‌hanem‌ ‌jegyek‌ ‌miatt.‌ ‌Annyira‌ ‌leromlottak‌ Anthony jegyei‌, ‌hogy‌ ‌karót‌ ‌kapott‌ ‌3‌ ‌tantárgyból‌ ‌is‌ ‌szemeszterre.‌ ‌Nem‌ ‌épp‌ ‌foglalkozott‌ ‌ezzel‌ Anthony ‌mivel‌ ‌most‌ ‌az‌ ‌egyszer‌ ‌boldognak‌ ‌érezte‌ ‌magát.‌ ‌Kikerülte‌ ‌a‌ ‌beszélgetés‌ ‌ezúttal‌ ‌szüleivel,‌ ‌fáradtságra‌ ‌hivatkozva‌ ‌ezért‌ ‌közölte‌ ‌hogy,‌ ‌majd‌ ‌megbeszélik‌ ‌másnap.‌ ‌Mivel‌ ‌utolsó‌ ‌napját‌ ‌tölti‌ ‌el‌ Anastasia-val,‌ ‌ebbe‌ ‌szülei‌ ‌bele‌ ‌is‌ ‌mentek.‌ ‌Szobájába‌ ‌beérve‌ ‌takaró‌ ‌alatt‌ ‌sírva‌ ‌találta‌ Anastasia-t, ‌akit‌ ‌magához‌ ‌ölelt‌ ‌és‌ ‌elnézést‌ ‌kért,‌ ‌de‌ ‌ő‌ ‌csak‌ ‌sírt‌ ‌tovább‌ ‌ezért‌ ‌neki‌ ‌állt‌ ‌festeni ‌ismét‌ ‌egy‌ ‌másik‌ képet,‌ ‌de‌ ‌elaludt‌ ‌és‌ ‌nem‌ ‌tudta‌ ‌befejezni,‌ ‌reggel‌ ‌mikor‌ ‌megébredtek‌ ‌és‌ ‌napi‌ ‌rutinjukat‌ ‌elvégezték‌ ‌a‌ fiatalok ‌suliba‌ ‌érkeztek‌ ‌nem‌ ‌szóltak‌ ‌egész‌ ‌nap‌ ‌egymáshoz‌ ‌szinte‌ ‌semmit,‌ ‌kínos‌ ‌csend‌ ‌után‌ ‌nap‌ ‌vége‌ ‌felé‌ ‌búcsúzóul ‌annyit‌ ‌mondott‌ Anastasia, ‌hogy‌ ‌átgondolja‌ ‌az‌ ‌egészet‌ ‌amit‌ ‌idáig‌ ‌érzett,‌ ‌ezt‌ ‌meg‌ ‌szakította‌ ‌Anthony azzal‌ ‌a‌ ‌mondatával,‌ ‌hogy‌ ‌reméli‌ ‌meg‌ ‌fog‌ változni‌ ‌de‌ ‌ha‌ ‌nem‌ ‌akkor‌ ‌ne‌ ‌is‌ ‌beszéljenek‌ ‌tovább.‌ Anastasia csupán‌ ‌annyit‌ ‌mondott‌ ‌mindenképp‌ ‌változni‌ ‌fog,‌ ‌ekkor elcsördült‌ ‌ismét‌ ‌egy‌ ‌csók,‌ ‌ez‌ ‌jelentette‌ ‌számukra‌ ‌a‌ ‌búcsút.‌ ‌


Egyedül‌, ‌fáradtan‌ ‌hazaért,‌ ‌semmi‌ ‌kedve‌ ‌nem‌ ‌volt‌ ‌szinte‌ ‌semmihez,‌ ‌mivel‌ ‌ismét‌ ‌teljesen‌ ‌egyedül‌ ‌maradt,‌ ‌mindenkit‌ ‌távol‌ ‌tartott‌ ‌magától.‌ ‌Egyetlen‌ ‌fénypont‌ ‌az‌ ‌életében‌ Anastasia ‌volt‌ ‌és‌ ‌a‌ ‌hobbija,‌ ‌amit‌ ‌szülei‌ ‌elítéltek‌ ‌mivel‌ ‌nem‌ ‌szerették‌ ‌amit‌ ‌ő‌ ‌csinál,‌ ‌mindenképp‌ ‌saját‌ vállalkozásukba‌ ‌szerették‌ ‌volna‌ ‌látni‌ ‌Anthony-t is.‌ ‌Nagy‌ ‌bánatára‌ ‌Anastasia készült‌ ‌festményt befejezetlensége‌ ‌miatt‌ ‌nem‌ ‌is‌ ‌tudta‌ ‌átadni,‌ ‌ezért‌ ‌dolgozott‌ ‌még‌ ‌rajta‌ ‌az‌ ‌este,‌ ‌utána‌ ‌elment‌ ‌és‌ ‌lefeküdt.‌ ‌Másnap‌ ‌reggel‌ ‌a‌ ‌szülei‌ ‌keltették‌ ‌őt‌ ‌kezükben‌ ‌darabokra‌ ‌vágva‌ ‌készítményét‌ ‌előtte‌ ‌dobták‌ ‌ki‌ ‌azt‌ ‌amit‌ ‌Anastasianak ‌készített‌ ‌volna,‌ ‌könnybe‌ ‌lábadt‌ ‌szemekkel‌ ‌nézte‌ ‌végig‌ ‌ezt‌ ‌az‌ ‌egészet,‌ ‌nagyon‌ ‌dühös‌ ‌volt‌ ‌szüleire.‌ ‌Ennek‌ ‌ellenére‌ ‌fontosnak‌ ‌találta‌ ‌hogy‌ ‌megbeszéljék‌ ‌amit‌ ‌megígért‌ ‌nekik‌ ‌ezért‌ ‌leültek‌ ‌egy‌ ‌hosszas‌ ‌beszélgetésre.‌ Édesapja csendesen ült Anthony-val szemben csak az anya mondta a dolgokat Anthony-nek. Kis idő elteltével Anthony apja szólalt meg, hangja nyugodt és egyben határozott is.
  • Fiam a család az első ezt jól jegyezd meg, nők jönnek és mennek az életben, de családod csak egy van.

Anthony kissé elgondolkozott apja szavain és kis idő elteltével belátta, hogy apja szavai igazak. Iskolás évei végéhez közeledve szülei egyre többet veszekedtek és egyszer arra érkezett haza, hogy az apja kezet emelt az anyjára. Anthony segítségére sietett amiből az lett a vége, hogy az apja Anthony-t vágta szájba és őrjöngve tört ki a házból. Anthony zokogó anyja mellé ült és próbálta vigasztalni őt. Az anyja kitört magából és Anthony felé fordulva sírva a következőket mondta :
  • Apád egy kibaszott bűnöző és a pénz amink van mind más emberek szenvedése miatt van és megcsalt az a rohadék.

“Nápoly-ban sok családnak abból volt pénze akkoriban, hogy a szegény embereket az utolsó leheletükig dolgoztatták és szakszervezetnek nevezve Maffia családok irányítják a gyárakat.”


Anthony teljesen összezavarodva ült az anyja mellett és nem volt képes felfogni elsőnek amit mondott neki.


Sosem gondoltam, hogy egy olyanfajta ember, mint az anyám, ennyire tud aggódni. Valójában mindig is felnéztem rá. Tudtam, hogy kemény, és azzal is tisztában voltam, hogy a családja nagyon erős. Az apja megalapozott mindent, Édesapám pedig, amikor átvette a klán irányítását, csak még inkább biztos támfalakat adott. Például azt, hogy az ellenségeit barátokká tett. Mit barátokká? Családtagokká. Az Abruzzi és a Lucchiano mára már egy oldalon állnak, és ennek a kis copfosnak köszönhetően - ahogy Zayn nevezte őt - béke honol Nápolyban. Nem, nem hiszem. Sikeresen kiverték belőlem azt az érzést, hogy egy cél elérését diadalként éljem meg. Csodás dolog, amikor az embernek még céljai vannak. Sokkal csodásabb, mint amikor huszonnyolc évesen eléred a csúcsot, és onnantól semmi sem történik. Egész életemben ez a bizonyos harc éltetett, az ígéreteim, és amint eleget tettem nekik, minden üressé vált. Hogy legyen tovább? Talán mégsem kellett volna a múltam miatt erre az útra lépni. Talán pont az ellenkezőjét kellett volna tennem: csapot-papot hátrahagyva menekülni innen.


Irány Los Santos :
Ígéret földje?! Onnan mindenhova elérhet a kezem, központban leszek. Aztán rájöttem, jobb a háttérben maradni, hiszen van mitől tartanom. Nem állhatok csak úgy ki a világ közepére, mondván:
„itt vagyok, majd én rendet teszek”, mert találnának rajtam fogást, ha akarnának.
- Sajnálom…
- Fogalma sincs… Valóban így gondolom? Igen, sajnálom, amit teszek, de ha meg is torpannék, mások tovább löknek és emlékeztetnek rá, mit ígértem.
Sajnálom, de nem bánom.
Teszem a saját lelkemért, anyámért, apámért, Vitoért, Zaynért, Nápoly-ért, ártatlanokért…


“Szent és bűnös között az a különbség, hogy minden szent maga mögött hagyott egy múltat, és minden bűnösre vár egy jövő .”
 

Kinézet személyre szabása

Top Alsó