Trevell "T-Loc" Delancy | Rules of the South Side

[Crawford]

Trevell Delancy 2007. június 5-én látta meg a napvilágot Los Santosban. Miközben a legtöbb srác a környéken már kölyökként a napi betevőért vagy a nyomor elől menekülve sodródott az utcára, Trev háttere teljesen más volt. Az apja és az anyja a mai napig élnek és virulnak, a család pedig kifejezetten jó módban él. Nem a megszokott, éhezős, kilátástalan gettósablon határozta meg a gyerekkorát. Volt (van) pénz, stabil otthon, magániskolák és minden, ami egy kényelmes, jómódú élethez kellett volna.
De Trevellt sosem érdekelték a plüss fotelek meg a tiszta ingek. Ahogy cseperedett, egyre jobban vonzotta a sötétebb, nyersebb valóság. Davis aszfaltja, a Grove Street környéki lüktetés és a tiltott dolgok izzadtságszagú világa sokkal jobban vonzotta, mint a szülei által kitaposott, unalmasan tökéletes ösvény. A család pénze és kapcsolatai kezdetben csak arra voltak jók, hogy ha bajba keveredett, valaki mindig elsimította mögötte a szálakat, amíg el nem jött a pont, amikor teljesen hátat fordított a kényelemnek, és saját lábára állt.

Nem azért csinálja, mert rászorul, hanem mert ez a világa. A pénzét, az észjárását és a családi hátteréből hozott ravaszságát arra használja, hogy a South Side 62nd Blocc Boys legfőbb mozgatórugója legyen. Ő az a tag, aki tiszta kézzel intézi a piszkos ügyeket. Ha fegyver kell, ha el kell tussolni valamit, vagy ha be kell tömni a hatóságok / riválisok száját pénzzel, T-Loc ott terem.
A felszínen hidegvérű stratéga, a csapat gazdasági agya és a hűséges vezér, de benne él az a vad, kiszámíthatatlan szikra is. Ha valaki aláássa a tiszteletét vagy veszélybe sodorja a blokkot, képes egy pillanat alatt teljesen elveszíteni a türelmét. Olyankor nincs pardon, elszakad a cérna, és az állati ösztönei veszik át az irányítást, hogy aztán ugyanolyan hirtelen visszahűljön, és rideg fejjel folytassa a birodalom építését.

Nem egy balhé sodorta a 62-esek közé, hanem a tudatos választás. Miközben a gazdagabb ismerősei egyetemre vagy külföldre indultak a családi tőkéből, Trevell egy lerobbant garázsban téblábolt Davisben, ahol a helyi srácok éppen egy verdát drótoztak. Eleinte csak az autók érdekelték meg a motorok nyers ereje, de ahogy egyre mélyebbre csúszott a környék szubkultúrájába, észrevette, hogy a helyieknek semmi pénzük nincs a fennmaradásra, miközben ő a zsebében hordja a megoldást. Nem hívta fel magára a figyelmet, csendben fizetett ki egy-egy büntetést, hozott alkatrészt, vett fegyvert a pult alól, amíg a banda tagjai rá nem jöttek, hogy nélküle, a pénze nélkül ez az egész gépezet már rég összeomlott volna.

A tagok kettősséggel tekintettek/tekintenek rá. Az öregek "tisztelik", mert tudják, hogy ha baj van a törvénnyel vagy a pénzügyekkel, T-Loc az, aki elsimítja a szálakat, és tisztára mossa a nevet. Ezzel szemben a fiatalabb, forrófejű YG-k és Lil' Homie-k szinte istenítik, de rettegnek is tőle. Trevell nem az a típus, aki diktál és parancszt osztogat a magasból, inkább csak ott van velük, együtt isszák a füstöt, de ha valaki elront valamit... a fegyelme, vagy a lazasága miatt veszélybe sodorja a blokkot, Trev egy szempillantás alatt átvált. A hidegvérű stratéga eltűnik, és marad a kiszámíthatatlan, ordító fenevad, akit a saját emberei alig bírnak lefoglalni, hogy aztán öt perc múlva, ugyanolyan rideg arccal dobjon oda egy köteg pénzt a kárpótlásra.

Trevell célja nem az, hogy holnap börtönbe vonuljon egy elbaszott utcai lövöldözés miatt, vagy hogy egy sarokban végezzen túszként. Ő hosszútávra tervez. Azt akarja, hogy a South Side 62nd Blocc Boys ne csak egy maréknyi csellengő /kölyök/ gyülekezete legyen Davis aszfaltjain, hanem egy olyan "tökéletesen" működő, pénzügyileg független szervezet, amely a háttérből irányítja a szálakat. A pénz, amit a szüleitől kapott háttérként és a saját zsenijével forgat, eszköz arra, hogy megvásárolja a csendet, a lojalitást és a befolyást.