Luna Vargas - Lángoló múlt, csendes jövő.

[Sztojka]

Név: Luna Vargas
Születési helye és kora: Madrid, 2004/01/05
Súly: 62kg
Magasság: 169cm

Megértő - Önfejű
Tanulékony - Türelmetlen
Barátságos - Konfliktus kerülő​

Luna a húszas évei elején járó nő. Madridban született, és ott is nevelkedett, egy viszonylag gazdag családban, egykeként. Szerencsére sosem hagyta hogy elkényelmesedjen a "luxusban". Édes anyját sosem ismerte. Legalábbis ezt állítja mindenkinek, mivel nem szeret róla beszélni. Édesanyja valójában, saját szeme láttára hunyt el, Luna szobájában egyik pillanatról a másikra, még a mai napig, hogyha egy kisgyermeket lát anyjával, könnybe lábadnak szemei, és szótlanná válik órákig, mindezért Édesapjával élt egyedül. Tanulmányai egész jók voltak, mondhatni majdnem mindenből tökéletes volt. Tanulmányai után, nem tudott tovább várni, hogy értelmet találjon szülő városában, ezért Los Santosba költözött 19 évesen. Mivel nagyon nem ment neki a nyelv így külön órákat vett egy alapból spanyol anya nyelvel rendelkező tanártól. Körülbelül 20 éves kora közepére tökéletesen beszélte a nyelvet, így el is helyezkedett, először bolti eladóként, West Vinewood környékén. Elég gyorsan rájött, hogy izgalom kell az életébe, és adrenalin löketre vágyik. Be is adta a jelentkezését a Fire Departmenthez, ahova fel is vették. Jelenleg napjainkban is a tűzoltóság értékes tagja.

 

[Sztojka]

2025.01.12.

Luna szokatlanul kezdi a reggelét, arcán az álmatlan éjszaka nyomai ülnek, mégis mintha furcsán kipihent lenne testileg talán, de lelkileg darabokra tört. Szemei alatt sötét karikák húzódnak, duzzadt pilláin apró könnycseppek száradtak meg, a fájdalmat mégsem engedi felszínre törni. Egy számára rendkívül fontos embert, egy rendkívül jó barátot veszített el valakit, akinek az emléke ott kísérti minden lépését, mintha még érezné a jelenlétét a csendben.




Tűzoltóként dolgozik, a hivatása kemény, fizikailag és mentálisan is megterhelő/kimerítő, mégis ez a belső vívódás emészti fel igazán. Hozzászokott ahhoz, hogy a tüzek közé rohanjon, életet mentsen, hogy uralja a káoszt, de most úgy érzi, a saját érzései azok, amiket képtelen megfékezni. Utálja ezt az érzést. Gyűlöli a gyengeséget, a tehetetlenséget, ami a szívében lüktet, miközben mindenki más szemében még mindig az erős, rendíthetetlen Luna. A munka közben próbálja elnyomni a fájdalmát, de minden csendes pillanatban a veszteség visszakúszik, és emlékezteti, hogy a tűzoltó, aki másokat ment, most saját magát képtelen megmenteni.

Lunát az az egy vigasztalja, hogy az autóiba tudja temetni fájdalmát, mivel megszállottja az autó világnak.

 

[Sztojka]