Keyton Morais da Salles

Állapot
A témához nem lehet hozzászólni, mert le van zárva.

Lawson44

Lelkes Forumozó
Játékos
Üzenetek:45
e130097c77c584ab44288c1e0b2639c3.png


K e y t o n  M o r a i s  d a  S a l l e s





SZEMÉLYES INFORMÁCIÓK


Születési név: Keyton Morais da Salles
Születési idő: 1992. 01. 16.
Születési hely: Curitiba, Brazília
Anyja neve: Melissa Farias Maldonado
Nemzetisége:
11d08a1621b798dcd76bc64cb3c9088f.png
Brazíl
Beszélt nyelvek: Portugál, Angol





SZEMÉLYLEÍRÁS


Magasság: 187 cm
Testsúly: 83 kg
Testfelépítés: átlagos testalkatú, közepesen izmos
Hajviselet, hajszín: oldalt, hátul kopaszra nyírt, fekete
Szemszín: sötétbarna





SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK


df3ae42f6c85e770476fd1c5b865ff82.png


  • határozott
  • megbízható
  • jól informált
  • együttműködő
  • hűséges


b64db684aa2230590f8d079e372f90d5.png


  • kiszámíthatatlan
  • lobbanékony
  • türelmetlen
  • szigorú
  • merész
  • agresszív





SZENVEDÉLYEK, BETEGSÉGEK, SÉRÜLÉSEK


  • alkalmi alkoholfogyasztó
  • dohányzás





K A R A K T E R T Ö R T É N E T







A GYERMEKKOR CURITIBA VÁROSÁBAN...


1992. január 16-án jött világra Keyton Morais da Salles, Curitiba városában. Testvérei nincsenek, így egyedüli gyermekként kellett felnőnie édesapja és édesanyja pártfogásában. Kiskorától fogva a tisztességre próbálták nevelni, amely az életkor növekedésével egyre kevésbé sikerült a szülők részéről. Keyton életében megjelentek a haverok, barátok kiknek szava többet ért számára, mint a szülőké, így sajnálatos módon rossz irányba mozdult el az akkori élete. Ennek hatására a családban megjelent az erőszak, édesapja állandóan bántalmazta és sértegette egyetlen gyermekét, amely azt eredményezte hogy a napok nagy részében kerülte otthonát, és inkább barátai társaságában töltötte el az egész napot. Legjobb spanja, Osmar által belekeveredett a rosszabbnál rosszabb dolgokba, eleinte a fő elfoglaltságuk a helyi piacokról / boltokból történő lopás volt. Ugyancsak erre, mint szórakozás tekintettek, viszont Keytonnak valahol ez volt az a pont, ahol nagyobb fordulatot vett az élete, persze... nem jó irányba.




OSMAR ÉS A "ZSEBPÉNZ"...


Keyton tizennyolc esztendős, iskoláját elhanyagolva belecsöppent kicsit az /alvilági/ életbe. A szüleitől kapott túlzott bántalmazás, valamint az a rengeteg sértegetés nem volt jó hatással az egész gyermekkorára. Túlságosan merész volt, rossz dolgokban vett részt, rossz dolgokat követett el, csak a barátaira hallgatott, valamint teljesen elhanyagolta tanulmányait, és otthonában is a lehető legkevesebb időt próbálta tölteni. Időközben rászokott a dohányzásra, a töméntelen alkoholfogyasztásra, valamint alkalmanként lehetősége volt megtapasztalni különböző drogok hatását is. Keytonnak nem volt pénze, rákényszerült a lopásra, valamint otthonába járt haza étkezni, és aludni. Szülei nem sejtettek semmit, hogy mégis miféle baráti társaságban nevelkedett egyetlen gyermekük, egészen idáig. Hazatérve barátaitól a pulóvere egyik zsebében egy kisebb zacskó volt, tele /fehér porral/. Amint a pulóvert levette magáról, majd azt a székre dobta, véletlenül kiesett a "különös" zacskó a zsebből, és mindez Key szülei szeme láttára történt meg. Édesapja döbbenten nézett rá fiára, elbattyogott a zacskóhoz, majd felkapta a földről, és alaposan szemügyre vette. Egyértelmű volt számára, hogy mit tartalmaz, Keytonnak ideje sem volt magyarázkodni, édesapja azzal a lendülettel megindult felé agresszívan, majd ütni-rúgni kezdte Őt. Megannyi ütés, és rúgás után a fiúból előtört a régóta felhalmozott düh, és agresszió, majd azzal a lendülettel fellökte édesapját, letérdelt mellé, és ököllel erőteljesen ütni kezdte a fejét. Édesanyja próbálta megakadályozni Keyton agresszivitását, de Ő lelökte magáról, majd ütötte tovább. Percek teltek el, Keyton ökle véres volt, édesapja pedig eszméletlenül feküdt a földön. A háttérből sikoltozás, sírás volt hallható. A fiú ráeszmélt tettére, majd fogta magát és szó nélkül kirohant szülőházából, irányt vett barátja, Osmar lakóhelye felé. Megérkezett a házhoz, dörömbölt az ajtón, majd barátja egy kis idő elteltével ajtót nyitott neki, abban a pillanatban berohant hozzá és levágta magát a kanapéra. Elmesélt mindent az otthon történtekről, tisztában volt azzal is, hogy szüleihez soha többé nem térhet vissza már. Órák teltek el... Keyton kibeszélte magát Osmarnak, aki a jelenlegi témától eltérő dolgot vetett fel. Mivel otthona mától nincs, barátjánál kényszerül lakni a továbbiakban, így egy számára remek pénzszerzési lehetőséggel áll elő.

Osmar: Figyelj amigo, nem kell aggódnod, megoldjuk hogy legyen egy kis /mesada/.

Keyton: Zsebpénz? Megint kiküldesz lopni a piacra, vagy mi a faszt akarsz?!

Osmar: Não amigo, teríteni fogod az anyagot az utcákon.

A beszélgetés után Osmar kifejti pontosan mi lesz a feladata Curitiba utcáin, majd később részletezi azt is, hogy ebből mennyi /zsebpénzt/ fog kézhez kapni. Keyton természetesen él a lehetőséggel, mivel jelenlegi helyzetében minden pénz számít, és most a számára legfontosabb dolog az, hogy fenntudja tartani önmagát.




MENNI VAGY NEM MENNI...



Keyton a tizenkilencedik életévébe lép, lassan egy éve tevékenykedik Osmar barátja megbízásából, a majdnem egy évnyi drogbiznisz pozitív változásokat is hozott az életébe, ugyanis lett egy lepukkant lakása, képes volt eltartani önmagát a drogból befolyó összegből. Időközben belekóstolt a fegyverekbe is, többek között annak szét/összeszerelésébe, legelső alkalommal egy P2000 típusú fegyver került markaiba, amely Osmar birtokában állt. Ez a fegyver volt Keyton első "áldozata", darabokra szedte szét, majd újból összerakta, működését próbálta megismerni kisebb-nagyobb sikerrel.
Az idő múlásával Keyton egyre közelebb került a helyi kartellhez, mit sem sejtve róla. Osmar kapcsolatban állt a Medicamento Prepara fő emberével, ugyanis időközben kiderült az is, hogy Osmar a Medicamento egyik főbb tagja, aki a drogkereskedelem részét vezette a szervezetnek. Keyton egyik hétvége estéjén indult felvenni a következő /csomagot/, megérkezett spanjához, aki kitöltött neki egy pohár rövidet, majd komolyabb hangvitelű beszélgetésbe elegyedett vele. Elmagyarázta, mégis kicsoda Ő, mit tevékenykedik, és kinek. A hosszas beszélgetés során volt egy pont, ahol Keyton felpattant a kanapéról, poharát falnak vágta, majd nagy lendülettel kirontott Osmar házából. Ezt természetesen barátja nem hagyhatta, így utána rohant, fegyverét felkapva az asztalról, és utánaüvöltött. Keyton ekkorra sok lépést nem tudott megtenni a háztól, maga mögé nézett, meglátva a fegyvert pedig megfordult, majd irányt vett a ház felé lassú léptekkel. "Beinvitálva" a házba, maga mögött becsapva az ajtót leült a kanapéra, majd komor tekintettel maga elé nézett, és hallgatta barátja mondandóját...


Osmar: Innen már nincs kiút, migo. Pénz kellett? Megkaptad. Szóval most ülj a seggeden, és hallgass végig.

** Keyton ül a kanapén, továbbra is komor tekintetet vág, maga elé bámul, és hallgatja Osmar-t.

Osmar: A következő a helyzet... Feldobok egy ajánlatot, amit vagy elfogadsz... vagy elfogadtatom Veled.

Keyton: Mégis mi a faszról beszélsz?

Osmar: Belecsöppentél a dolgokba. Fontos tudnod, hogy kiút nem létezik, nem létezett, és nem is fog létezni. Tehát felteszem a kérdést... hajlandó vagy tovább dolgozni? Annyi változás, hogy nem nekem, hanem a kartellnek, amigo.

Keyton átpörgetve életét rádöbben arra, hogy semmi veszítenivalója nincs, szüleihez nem mehet haza, jelentősebb vagyona nincs, egyedül legjobb barátjára, Osmarra számíthat. Rövid gondolkozás után belemegy, és elfogadja az ajánlatot, hisz maga is tudja, hogy ellenkező esetben mégis milyen sors fog várni rá az elkövetkezendő pár hónapban... hétben... vagy akár napban.
Az ajánlatról később kiderül, hogy továbbra nem a drogbizniszről fog szólni a /munka/, hanem Keyton helyet fog foglalni az Arma Prepara legalján. Számára azt jelentette, hogy feladatai közé tartozik a fegyveralkatrészek/kiegészítők beszerzése, azok össze/felszerelése, valamint a fegyver/lőszerszállítás zökkenőmentes lebonyolítása is. Érdeklődése a fegyverek felé abban mutatkozott meg, hogy minden második nap a helyi lőtérre járt "haverjaival", valamint minden egyes alkatrészt a lehető legprecízebben próbált összeilleszteni, amely eleinte kisebb-nagyobb sikerrel ment végbe.




KEYTON ÉS KLEM TALÁLKOZÁSA...



Keyton és a kartell tagjai, egy helyi kis lakótelepen töltötték mindennapjaikat, természetesen csak akkor, ha nem épp a /hobbijukat/ űzték. A lakótelep udvarának bejárata egy rácsozott ajtóval volt ellátva, idegennek a belépés szinte lehetetlen volt. Kissé benőtte a gaz, itt-ott valamilyen lepukkant bútorra lehetett rálelni, de legalább az ekkor már huszonhárom éves Keyton otthonának hívhatta a helyet. Nagyon kedvező volt számára a telep elhelyezkedése, ugyanis a közelben helyet foglalt egy fegyverbolt, melynek hátsó részében megtalálható volt egy kisebb lőtér. Imádott lőni, minden második napon fogta magát, majd elment a helyre, és különböző fegyverek használatát gyakorolta. A fegyverbolt nem csak a lőtér miatt volt érdekes számára, hanem dolgozott ott egy hölgy, akit Keyton nagyon is szimpatikusnak vélt, már az első találkozáskor felkeltette az érdeklődését. Természetesen az idő múlásával egyre inkább sikerült megismernie, kiderült hogy Klemnek hívják, rengetegszer beszélgetésbe elegyedtek, és néha-néha elejtett egy bókot is. Egész jó viszony kezdett kialakulni köztük, viszont még nem igazán jártak sehová sem együtt, leginkább a fegyverboltban került sor hosszasabb beszédre. Keyton elmesélte spanjainak, hogy jó kapcsolatot ápol Klemmel, akik egyből a saját hasznukra szerették volna ezt fordítani. Osmar felvetett egy ötletet, miszerint megfigyelés alatt tarthatnák Klemet, és egy megfelelő alkalommal lecsaphatnának rá az utcán, hazafelé tartva.
Az elrablás célja csupán megfenyegetni a hölgyet, majd követelni azt, hogy munkaidőben kiadjon a kartell tagjai részére néhány darab tárat, amelyet elpasszolhatnak másnak, és az ebből befolyt összeget saját zsebbe tehetik.
Teltek a napok, Keyton betért a fegyverboltba, majd találkozott Klemmel, aki elmesélte, hogy kissé úgy érzi magát, mintha figyelnék. Továbbá az is elhangzik kettőjük közt, hogy nagyjából egy, másfél hete vette észre, és azóta folyamatosan benne van az érzés.
Ismét eltelik pár nap, Keyton a fegyverboltba tér be, ahol szintén Klem fogadja, viszont most picit egészen más dologgal. A hölgy elmeséli, hogy teljesen más időpontban fog dolgozni, ugyanis kissé ráparált arra, hogy folyamatos megfigyelés alatt érzi magát. Eleinte nem sejthette, hogy mégis kinek szolgál ezzel az információval, ugyanis a hölgy megfigyelése okkal történt, pontosabban azért, mert szándékukban állt az elrablása. Persze... ennek maga Keyton is részese volt. Az alkalmat kihasználva másnap, Klem munkaideje végeztével összepakolt, majd bezárta a fegyverboltot. A kartell tagjai számára megfelelő lehetőség volt arra, hogy a hazafelé tartó Klemet kövessék egy darabon, majd a számukra ideális helyen elkapják. Így is tettek, nagy léptekkel beérve a hölgyet ketten elkapták, szájára rongyot fogtak, majd megérkezett az autó amelybe betuszkolták, és elhajtottak. Egy kívüleső helyre szállították el, egy kissé lepukkant, romos épületbe, ahol száját bekötötték, majd leültették, és tudatták vele mégis miért van ott, ahol. Osmar és Keyton próbálta elmondani követeléseiket Klem felé, többek közt arról, hogy heti szinten megadott darabszámú tárat kell biztosítania a kartell tagjai felé, máskülönben súlyos bántalmazásban fog részesülni Ő, és családja is. Továbbá tudatták vele, hogy továbbra is megfigyelés alatt fog állni, valamint ha bárkinek is megemlíti a tagoktól kapott fenyegetést, súlyosabb következményei lesznek, mint az előzőleg említett bántalmazás. A "beszélgetés" végeztével Osmar szexuális megjegyzéseket tett Klem felé, amely Keytonban agressziót váltott ki, így hirtelen, nagy merészséggel fegyvert rántott, majd agresszív hangnemben üvöltözni kezdett vele.


Keyton: Mégis mi a faszt képzelsz?! Mosd ki a retkes pofád! Nem erről volt szó, basszad meg!

Osmar: Nyugalom, csak higgadtan, amigo! Megdumáltunk mindent.. remélem a csaj felfogta. Én már.. itt sem vagyok.

** Osmar látva a fegyvert és ismerve Keyton agresszivitását, próbálta higgadtan kezelni a köztük kialakult feszültséget, majd szép lassan meghátrált, és lelépett a helyről.

Keyton oda volt Klemért, csak ezt nem említette soha, senkinek... de még csak nem is mutatta ki. Hirtelen lobbanékonysága miatt Osmar megjegyzése teljesen feldühítette, olyannyira hogy még fegyvert is képes volt rántani emiatt. A történtek után Keyton odalépett Klemhez, leguggolt mellé, majd kedves hangnemben, halkan odasúgott neki...

Keyton: Megígérem, ha teljesíted az elhangzottakat.. nem esik bántódásod, sem a családodnak.

Mindezután felállt a földről, megsimította Klem arcát, szájáról levette a kötést, majd elindultak az autó felé, amely visszaszállította a rablás helyszínére a hölgyet, Keyton kérésére.
 

tamas_

Moderne Verne
Játékos
Üzenetek:179
-
[globmod]A témára nem érkezett válasz tőled 13 napja, merem gondolni hogy a 14.-en sem fog.
Archiválom, ha újra szeretnéd nyitni, keress fel![/globmod]
 
Állapot
A témához nem lehet hozzászólni, mert le van zárva.

Kinézet személyre szabása

Top Alsó