El Loco: A Vad Folyam

[LMatyi69]

Személyes adatok

Név: Mateo Salgado

Becenév: "El Loco"

Kor: 34 éves

Születési hely: Mexikóváros, Mexikó

Pozitív tulajdonságai: technikai érzék, motoros tehetség, túlélő, erős akarat, hűség azokhoz, akiket elismer

Negatív tulajdonságai: impulzív, kiszámíthatatlan, agresszív, kontrollálhatatlan bizonyos helyzetekben, paranoiás

Betegség: Disszociatív identitászavar (DID) – több személyiség létezik benne, amelyeket stressz, fenyegetés vagy droghiány válthat ki





Háttértörténet

Mateo Salgado harmincas évei közepén járó férfi, Mexikóvárosban, Mexikó fővárosában született. Napbarnított bőre, markáns arcvonásai és sötét tekintete egyértelműen elárulják mexikói származását. Külsőre egy tapasztalt keménymotoros benyomását kelti: 185 centiméter magas, izmos végtagokkal és normális, erőnlétet sugárzó testalkattal. Fekete haja rövidre nyírt, arcszőrzete erősebb, de rendezett. Testét tetoválások borítják, köztük több börtöntetoválás, melyek a múltjáról árulkodnak. Jobb alkarján egy feltűnő égési heg látható – egykori bandájának jelképe, amelyet saját magára égettek rá, majd később szándékosan torzítottak el, amikor kilökték a soraikból. Szinte mindig napszemüveget és kesztyűt visel, nappaltól és időjárástól függetlenül.

Mateo személyisége kettős. Alapvetően technikailag képzett, túlélő típus, aki hűséges tud lenni azokhoz, akiket tisztel. Ugyanakkor impulzív, agresszív és kiszámíthatatlan, különösen stresszhelyzetekben. Disszociatív identitászavarral (DID) él, amely meghatározza mindennapjait, és amely miatt a városban sokan csak a becenevén emlegetik: El Loco.

Gyerekkora Mexikóváros peremkerületeiben telt. Családja szétesett volt, az otthonát gyakran töltötte meg erőszak, félelem és kiszámíthatatlanság. Ezek a korai traumák mély nyomot hagytak benne. A motorok jelentették számára az egyetlen menekülést: apja mellett tanult szerelni, majd vezetni, és már fiatalon a szabadság és kontroll érzetét társította a kétkerekűekhez. Serdülőkorában több súlyos konfliktus, valamint egy komoly motorbaleset érte, amelyek tovább mélyítették mentális törését. Ekkor jelentek meg először az emlékezetkiesések, az érzelmi elszakadások, majd végül egy külön személyiség.
El Loco nem egyszerűen egy hangulat vagy dühkitörés. Ő Mateo brutális, ösztönös oldala. Hideg, gyors döntésekre képes, nem ismeri a félelmet, és erőszakos helyzetekben kifejezetten hatékony. Amikor El Loco kerül előtérbe, Mateo gyakran csak később szembesül a következményekkel – vérrel, rombolással, vagy éppen halott kapcsolatokkal. Ez a személyiség váltotta ki környezetében a rettegést és a tiszteletet egyszerre.

Huszonévesen Mateo csatlakozott a Cráneos Rojos – „Vörös Koponyák” motoros bandához. A klubban gyorsan felismerték benne a potenciált: kiváló motoros, elszánt harcos és megbízható fegyveres volt. Részt vett fegyverkereskedelemben, erőszakos leszámolásokban és illegális üzletekben. Azonban El Loco egyre gyakrabban vette át az irányítást. Egy balul sikerült akció során Mateo kontrollt vesztett, és olyan döntéseket hozott, amelyek a banda számára elfogadhatatlan kockázatot jelentettek. A Vörös Koponyák végül úgy döntöttek, nem ölhetik meg – túl sok figyelmet vonzott volna –, helyette megalázták és kitaszították. A bandajel leégetése a karjáról nemcsak fizikai, hanem szimbolikus büntetés volt: megszűnt létezni számukra.

A banda után Mateo teljesen lecsúszott. Kapcsolatok nélkül, magára hagyva, mentálisan instabil állapotban sodródott egyik helyről a másikra, míg végül Los Santosban, a városi szeméttelep környékén kötött ki. Itt élt a társadalom peremén, apró munkákból, féllegális ügyletekből, és abból, amit még mindig a legjobban ismert: az alvilág szabályaiból.

Ezen a helyen ismerkedett meg Isaac „Wire” Crowe-val, egy fiatal, élelmes fekete sráccal, aki már akkor is kapcsolatban állt a narkotikumok világával. Kettejük között különös szövetség alakult ki: Isaac látta Mateo tapasztalatát és brutalitását, Mateo pedig felismerte a fiatalban az utat egy új kezdet felé. Wire-en keresztül lépett be fokozatosan a drogok világába – először csak szállítás, információ, majd mélyebb kapcsolatok formájában.

Mateo Salgado számára Los Santos nem megváltás, hanem új terep. Egy város, ahol a múltja árnyékként követi, El Loco pedig bármikor felszínre törhet. A Vad Folyam még nem ért véget – csak új medret keres.

 

[LMatyi69]

Az éhség nem alkudozik

Los Santos nem fogadta tárt karokkal Mateót. A város lüktetett, élt, de nem törődött vele. A város szélén töltött napok alatt lassan kezdett helyreállni fizikailag, de mentálisan egyre mélyebbre süllyedt. A narkotikumok hiánya, amelyekhez az elmúlt időszakban hozzászokott, egyre erősebben szorította belülről. A kezei néha remegtek, az éjszakái töredezettek voltak, és egyre gyakrabban jelentkeztek azok a hosszú, üres időszakok, amelyekből nem emlékezett semmire. El Loco ilyenkor közelebb húzódott, türelmetlenül, éhesen.

Isaac „Wire” Crowe volt az egyetlen, aki rendszeresen felbukkant mellette. A fiatal srác nem kérdezett sokat, csak figyelt. Látta, mikor Mateo csendesebb, mikor válik feszültté, és mikor kell hátrébb lépni. Wire pontosan tudta, hogy Los Santosban nem a gyengeség öl meg, hanem az, ha rosszkor mutatod ki. Felajánlotta az első valódi lehetőséget: egy kisebb üzletet, ismerkedést a város alvilágával, ahol Mateo végre nem csak túlélni, hanem újra mozogni kezdhet.

Az első találkozóra Mateo lelakott házánál került sor, ahol a város zaja már csak tompa háttérként volt jelen. Itt jelent meg Dana „Vee” Grayson. Alacsony termetű, körülbelül 162 centiméter magas nő volt, nagyjából 65 kilós testsúllyal, átlagos testalkattal. Cipője és vállai kissé erősebbek voltak, ami határozottabb kiállást adott neki. Bőre napbarnított, de inkább halvány árnyalatú, arcán szeplők ültek, testén néhány feltűnőbb anyajegy volt látható. Szeme mélybarna, tekintete nyugodt, de figyelő. Hosszú, természetes fekete haját lilás melírok törték meg, amit vagy kiengedve, vagy egyszerűen összefogva hordott. Karján és combján tetoválások futottak végig, kezei aprók voltak, körmei mindig ápoltak. Öltözködésében a sötét színeket részesítette előnyben: melegítők, pulóverek, kényelmes, mégis tudatos választások. Ékszereket ritkán viselt, sminkje kimerült egy vékony tusvonalban. Mindig kellemes illat lengte körül, és láthatóan odafigyelt a megjelenésére – nem hivalkodóan, hanem fegyelmezetten.

Dana nem félt Mateótól. Ez volt az első dolog, amit észrevett rajta. Nem bámulta, nem faggatta, csak üzletről beszélt. Wire volt a kapocs köztük: ő hozta az információt, az árut és a kapcsolatot. Mateo feladata egyszerűnek tűnt – biztosítani a terepet, figyelni a környezetet, és ha kell, elrettenteni. Belül azonban El Loco már mocorgott. Az elvonás, a feszültség és a múlt emlékei mind egyszerre nyomultak előre.

Az üzlet végül gond nélkül lezajlott. Nem volt lövés, nem volt kiabálás. Csak pénz, csomagok és rövid pillantások. Mateo számára ez volt az első alkalom Los Santosban, amikor újra hasznosnak érezte magát. Amikor véget ért, és Dana eltűnt az éjszakában, El Loco visszahúzódott egy időre. Nem azért, mert jóllakott – hanem mert megérezte: ez a város még adhat neki teret.