Smoke and Ashes - The Lost MC

[Relay]

📖 Naplórészlet - Chase Harlow naplójából

“Az út. Ahol a kerekek felzabálják az aszfaltot, a kipufogó dörög, és mindenki félreáll, ha meghallja a hangunkat. Ez az otthonunk. Nincs város, nincs ház – csak a klub és az út.”
​

Április 12. – Blaine County

A régi klubház üres. A falakon még ott a vér, amiért senki nem vállalja a felelősséget. A rendőrök elvitték, amit tudtak, a többieket a föld fogadta be. Mi maradtunk. Mi, akiknek nincs hova hazamenni. Nomádok lettünk. Nem kérünk senkitől semmit. Nem fogadunk el kegyelmet. Az út lett a családunk. ​

Július 4. – autópálya, Los Santos felé

A motorok hangja zúg a fejembe. Új város, új lehetőségek. De ne tévedj: nem új életet keresünk.​

​

​

“Az út a miénk. A klub a miénk. A jövő… még csak most kezdődik.”​

​

​

 

[Relay]

​

@Laca

 

[Relay]

📖 Naplórészlet – Chase Harlow naplójából ​

Július 05. – Los Santos

Az első nap. A motorok hangja még mindig idegenül ver vissza a betonrengetegről. Ezek nem Blaine County poros útjai. Itt minden sarok egy új illat, egy új arc, egy új célpont. ​

De még nem vagyunk itt elég ideje, hogy csináljunk valamit. Csak figyelünk. ​

Július 06. – éjjel, Los Santos körút

A város éjjel él. Gengszterek lógnak a sikátorokban, a neonfények közt dílerek cserélnek kézfogást. Egy házibuliból épp kirángatnak egy srácot, akinek nem volt elég a pénze. Az utcák zaja és a motorunk kipufogója összeforr – senki sem néz ránk túl sokáig. Ez jó. Jobb is, ha most még nem tudják kik vagyunk. ​

Július 07. – motel, Del Perro

A szobánk bűzlik a cigifüsttől és a benzingőztől. Royce itt van velem. Ugyanaz a hideg szemű fickó, akivel annyi éjszakát végigzúgtunk már. ​

​

Egyelőre csak az utakon mozgunk. Körbe értük a várost, próbáljuk azt kiismerni. ​

De hamarosan… hamarosan tenni fogunk valamit. ​

“A klub nem vár örökké. Mi sem fogunk.”

​

​

 

[Relay]

---

07.07 - 20:58​

---

​

 

[Relay]

​

@Laca

 

[Relay]

📖 Naplórészlet - Chase Harlow naplójából​

​

Július 10. – motel, Del Perro

Nem ordítjuk a világba, kik vagyunk, de az emberek suttognak rólunk a sarkokon. Egy - két szállítmány letudva. Némi kábítószer és kisebb fegyvercsomagok csendben eltűntek a kezeink közül. Mi nem keressük a bajt. De ha eljön, nem fogunk hátralépni.​

Royce itt van mellettem. A fickó hideg, mint az éjszaka. Tudja, mit kell tenni és nem kérdezi meg, hogy miért. A klubért ugyanúgy meghalna, mint mindannyian.​

Július 13. – éjjel, motel előtt

Két motor áll a parkolóban, az égő cigaretta parázs szikrázik a sötétben. A város fényei messziről vibrálnak, de itt csak a whisky íze és a dohány keserű szaga maradt.​

– “Emlékszel a tisztogatás előtti napokra?” – kérdezi Royce, és közben lassan kifújja a füstöt.
– “Túl sok mindenre emlékszem, túl sokra...” – mondom halkan. – “A hangokra éjjel, amikor golyózápor zúdította a falakat. A temetésekre...”


Egy darabig hallgatunk. A múlt nem tűnik el, csak megfakul. De a vérfoltok mindig ott maradnak a kezeden.


Július 15. – Elhagyatott garázs, East LS

A mai üzlet tiszta volt. Egy rakat kézifegyver, amit egy silány utca banda vett át tőlünk. Royce végig csendben állt a háttérben, figyelte az arcokat. Nem kell sok ahhoz, hogy robbanjon a helyzet – de nem ma. Ma csak pénzt tettünk el és egy újabb jelet hagytunk a városnak: a Lost MC él.​

"Ha eljön az idő… az egész város hallani fog minket.”






​

@Laca