Luna és Tanner élete az utóbbi időben egyre inkább a feszültség határvonalára sodródott. Minden egyes nap egy újabb küzdelmet hozott, ahol Luna lelki állapota csak romlott, és egyre inkább kiismerhetetlenné vált. A boldogság, amit együtt éltek meg, mintha egyre elhalványult volna a súlyos döntések és az őket körülvevő sötét világ hatására. A motoros bandák fenyegetései mellett ott volt a belső küzdelem, hogy Luna vajon helyesen cselekedett-e, amikor lecsukatta azt a férfit, aki a városi korrupció részeként gyógyszert próbált kicsalni tőle. Az egész helyzet egyre kaotikusabbá vált.
Ma este Luna újra a választás előtt állt. Az ügy, amivel szembesült, sokkal nagyobb volt, mint bármi, amivel eddig találkozott. A férfi, aki a nap folyamán kértek tőle, hogy szerezzen be gyógyszert, már nemcsak egy szimpla bűnöző volt, hanem a rendszer egy sokkal veszélyesebb ágába tartozott. A férfi korrupcióval próbálta befolyásolni őt, hogy eladja neki a gyógyszereket, amit kért. Luna pillanatok alatt átlátta, hogy ha most nem lép, az egész ügy katasztrófába torkollhat.
Nem volt egyszerű döntés, de Luna éles elméjét most sem hagyta cserben. Ahelyett, hogy belemenne a férfi kérésébe, úgy tett, mintha keresné a gyógyszert, miközben titokban a rendőrséget hívta. A rendőrök gyorsan reagáltak, és nem sokkal később ott is voltak, hogy letartóztassák a férfit. Luna szíve gyorsabban kezdett verni, ahogy hallotta a bilincsek kattogását és a férfi kétségbeesett próbálkozásait. A feszültség azonnal az egekbe szökött, és Luna szeme előtt megjelent a kérdés: talán most túl messzire ment?
Ahogy a férfit elszállították, Luna és Tanner egyedül maradtak az üres helyszínen. A levegő forrósága, az izzadságcseppek, és az az érzés, hogy egy újabb döntést hoztak, amit már nem lehet visszacsinálni, mind kísértették őket. A félelem, hogy most már nemcsak a motoros bandák, hanem a korrupcióval kapcsolatosan is az életük veszélyben van, egyre inkább áthatotta Lunát.
Tanner, aki az utóbbi időben mindig mellette állt, most is ott volt, és próbálta támogatni őt. De mindketten tudták, hogy a következő lépés az, hogy valamit tenniük kell. Még ha a férfi most börtönben is volt, a város nem volt biztonságos. Az érzés, hogy bárki, akit megbíztak, bármikor elárulhatja őket, már túl erős volt. Tudták, hogy csak akkor védhetik meg magukat, ha eltűnnek a városból, mielőtt bármi rosszabb történhet.
A döntés végül megszületett: el kell hagyniuk Los Santosot. Egy másik megyébe költöznek, egy olyan helyre, ahol teljesen új életet kezdhetnek, távol mindentől, ami már nem szolgálja a céljaikat. A csalódások, a fájdalmak és a fenyegetések elől menekülve új kezdetet keresnek.
Luna és Tanner úgy döntöttek, hogy a legjobb módja annak, hogy biztonságban legyenek, ha mindent hátrahagynak, és egy új, nyugodtabb életet kezdenek. Az úton, amit választottak, nem voltak biztosak, mi vár rájuk, de egyvalami biztos volt együtt indultak el, kéz a kézben, hogy végre megtalálják a belső békét, amit mindketten annyira kerestek.
_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Köszönöm aki olvasta, viszont nem kívánom folytatni. Zárható!
